izraelita szinonimái

melléknév, főnév
  • zsidó, héber, mozaista, mozaita, Mózes-vallású, rabbinikus (szaknyelvi)
  • izraeli

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

doboz

főnév
  • skatulya, iskátula (régies), kazetta, pikszis (régies), szelence (régies), ládika, ládikó, tok, káva (televízióé), dózni (tájnyelvi), pakli (tájnyelvi)

költekezik

ige
  • pazarol, pocsékol, elveri a pénzt, kiköltekezik (szleng), mélyen a zsebébe nyúl, ürül a tárcája, nyakára hág a pénznek, nagyúri módon él, nagy lábon él, szórja a pénzt, éli világát, költségekbe veri magát, kiadásokba veri magát, megnyitja erszényét, elharácsol (régies), költségeskedik (tájnyelvi) Sz: az ablakon szórja ki a pénzt; lapáttal kellene neki merni a pénzt, akkor se volna elég
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a izraelita szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

infláció

főnév
  • pénzromlás, pénzhígulás

házsártos

melléknév
  • veszekedős, zsörtölődős, zsémbes, kötekedő, civakodó, civódó, pörlekedő, összeférhetetlen, perelő, dörmögő, rigolyás, okvetetlenkedő, bakafántos (régies), szekánt (bizalmas), csörfös (tájnyelvi), házsárt (tájnyelvi)

hasonlóan

határozószó
  • hasonlatosképpen (régies), hasonlóképpen, hasonlóképp, olyanformán (tájnyelvi)

grill

főnév
  • grillsütő, grillező, sütőrostély
  • éjszakai mulató

iskolázott

melléknév
  • tanult, képzett, művelt, literátus (régies), deák (régies), bugyogós (tájnyelvi)
  • gyakorlott, tapasztalt, csiszolt, kiművelt, pallérozott, kulturális

karattyol

ige
  • (tyúk): kárál
  • (béka): kuruttyol, brekeg, vartyog, ümmög (tájnyelvi)
  • hadar, locsog, fecseg, bagyog (tájnyelvi), karatyál (tájnyelvi), karicsol (tájnyelvi), kerettyel (tájnyelvi), lübög (tájnyelvi)

sírkereszt

főnév
  • fejfa, fakereszt, keresztfa, kereszt, sírkő

fizetés

főnév
  • kiegyenlítés, törlesztés, utalványozás, térítés, rendezés, tejelés (szleng)
  • kereset, bér, jövedelem, munkadíj, javadalmazás, járandóság, tiszteletdíj, fizetség, illetmény, zsold, gázsi (bizalmas), fix (bizalmas), honorárium, ellátmány (szaknyelvi), díjazás, munkabér, javadalom, dotáció, juttatás, ellenszolgáltatás, ellátás

fenyőerdő

főnév
  • fenyves, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

dülöngél

ige
  • dülöng, tántorog, inog, imbolyog, támolyog, ingadozik, csetlik-botlik, bukdácsol, botorkál, botladozik, ténfereg, inog-binog (tájnyelvi), dülöngőzik (tájnyelvi), illeng (tájnyelvi)

forradalmi

melléknév
  • revolúciós (idegen), fellázadó, rebellis (régies)
  • gyökeres, mélyreható, alapos, határozott, radikális
  • erőszakos, kíméletlen, szélsőséges, felforgató, anarchikus, zavargó
  • heves, nyugtalan

kebelbarát

főnév
  • bizalmas, jó barát, kenyeres pajtás, testi-lelki jó barát
  • cimbora, haver (bizalmas)

kicsíp

ige
  • kitép, kiszakít
  • felcsíp, kimar
  • (tájnyelvi): kifog (valakin)
  • (kicsípi magát): kirittyenti magát (szleng), kicsinosítja magát, felcicomázza magát, kiöltözik, kiöltözködik, ünneplőbe vágja magát, kinyalja magát, díszbe öltözik, díszt ölt, kikeni-feni magát, felpiperészi magát, kicsípekedik (tájnyelvi)

lenyom

ige
  • lelapít, leprésel, leszorít, ledöngöl (tájnyelvi), ledöncöl (tájnyelvi)
  • letapos, letapod, legázol
  • leteper, letipor, lefektet
  • leültet
  • (nehezen) lenyel, legyűr
  • (árat): csökkent, leszállít
  • (időt) eltölt, letölt
  • (bizalmas): elvégez, befejez

köntörfalaz

ige
  • mellébeszél, kerülget, kibúvókat keres, megkerül, kitér, lavíroz, csűr-csavar, hímez-hámoz, ötöl-hatol (választékos), kertel, kertel-fartol (tájnyelvi), hamukázik (szleng), csummog (tájnyelvi), fántonfátumoz (tájnyelvi), kemukérózik (tájnyelvi), mismásol (tájnyelvi) Sz: kerülgeti, mint macska a forró kását; sok eresztéke van a beszédjének

izzó II.

főnév
  • izzólámpa, lámpa, villanykörte, körte, villanyégő, égő

ín

főnév
  • rost
  • mócsing
  • ideg, húr
  • (tájnyelvi): lábikra, lábszár, láb
  • (tájnyelvi): szár, inda

kacsa

főnév
  • (tájnyelvi): réce, ruca (tájnyelvi), gácsér, tasó (tájnyelvi)
  • vizelőedény
  • álhír, kitalálás, kitaláció, hazugság, koholmány, félrevezetés, beugratás

korszakalkotó

melléknév
  • nagy horderejű, jelentős, korszakos, epochális (régies)

jegyző

főnév
  • nótárius, írnok, írótiszt (régies), tollvivő (régies), lajstromozó (régies), rovár (régies), számba vevő (régies), írogató (régies)
  • jegyzőkönyvvezető, anyakönyvvezető
  • krónikás, íródeák, tudósító

helyütt

határozószó
  • helyen

kandikál

ige
  • leskelődik, leselkedik, kukucskál, vigyáz (régies), kandicsál (régies), kandal (tájnyelvi)

költ2

ige
  • kifizet, kiad, elkölt
  • ráfordít, áldoz, beleöl
  • költekezik, költségeskedik (tájnyelvi), költségekbe veri magát, legombol (szleng), eltapsol (szleng)
  • (ennivalót) fogyaszt