kicsapongó szinonimái

melléknév
  • korhely, lump (bizalmas), éjszakázó, mulatozó, dorbézoló, tivornyázó, duhaj
  • erkölcstelen, szemérmetlen, könnyűvérű, feslett, parázna, ledér, léha, züllött, élvhajhászó
  • féktelen, zabolátlan, szertelen, fékezhetetlen, gátlástalan, mértéktelen, korlátlan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

majom

főnév, melléknév
  • (pejoratív): majomparádé, divatmajom, piperkőc, divatbáb

epilógus

főnév
  • utószó, zárszó, utóirat, utójáték, végszó, utóhang, befejezés, záróbeszéd
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kicsapongó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kerékpározik

ige
  • biciklizik, karikázik, kerekezik (bizalmas), pedálozik (bizalmas), tapossa a pedált, teker (bizalmas), bicajozik (bizalmas), cangázik (szleng), bringázik (bizalmas)

ismeretterjesztő

melléknév
  • tudománynépszerűsítő, felvilágosító, informatív, ismeretközlő

indokolatlan

melléknév
  • alaptalan, megokolatlan, megalapozatlan, felesleges, jogosulatlan, jogalap nélküli (szaknyelvi), motiválatlan, igazságtalan, igaztalan, méltánytalan, tarthatatlan
  • szükségtelen, túlzott, túlságos, mértéktelen, aránytalan, érdemtelen

hetyke

melléknév
  • kihívó, fölényes, büszke, kevély, rátarti, elbizakodott, öntelt, fennhéjázó, gőgös, dölyfös, fityóros (tájnyelvi)
  • pimasz, neveletlen, tiszteletlen, nyegle, illetlen, szemérmetlen, impertinens (régies), feleselő
  • legényes, kackiás, karakán, snájdig (régies), délceg, peckes, nyalka, huszáros, betyáros (régies), gangos (tájnyelvi), badár (tájnyelvi), dúcos (tájnyelvi), kivágós (tájnyelvi) Sz: félretette csákóját

keverék

főnév
  • egyveleg, mixtúra (bizalmas), vegyíték, vegyülék, elegy, zagyvalék, zagyvaság, mismás, miskulancia (idegen), gezemice (tájnyelvi), kotyvalék (pejoratív), kotyvaszték, habarék, kevercs (tájnyelvi), kutyulmány (bizalmas), vegyület
  • ötvözet
  • korcs
  • (régies): káosz, zavarék (régies), zavar

kiszabadít

ige
  • kienged, kiereszt, elbocsát, felszabadít, megment, kiment, kivált, megvált, szabadon bocsát, szabadon enged, szabadlábra helyez
  • kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • felment, mentesít, feloldoz, tisztáz
  • kimozdít, kiold, elold, kibogoz, kifűz, kicsatol, kinyit (övet), kifejt, felfejt

színműíró

főnév
  • színdarabíró, drámaíró

gyullad

ige
  • fellobban, égni kezd, tüzet fog, meggyullad
  • tüzesedik, gyulladásba jön
  • (haragra gyullad): gerjed, felindul, felhevül
  • (vörösre gyullad): elvörösödik, kipirul

gyarmati

melléknév
  • koloniális

elpusztul

ige
  • meghal, életét veszti, megeszi a fene (bizalmas), felfordul (durva), kimúlik, odavész, elviszi az ördög (bizalmas), elhal, kihal, elveszik, elhull, beledöglik (durva), belegebed (bizalmas), kiszusszantja magát (tájnyelvi), elvesződik (tájnyelvi)
  • tönkremegy, megsemmisül, elenyészik (választékos) Sz: cigánykézre kerül; ebek harmincadjára jut; farkasfogra kel; írmagja se marad; kimegy hegyesre; szűzre megy (valami)
  • eltakarodik, elkotródik, elhányódik, elhordja magát, elpucol (bizalmas)

hajtókar

főnév
  • forgattyú (szaknyelvi), kurbli (bizalmas), hajtórúd

kiválasztott

melléknév, főnév
  • kiszemelt, kijelölt, hivatott, elhivatott

köpönyeg

főnév
  • köpeny, lebernyeg, körgallér, lepel, esőköpeny, plundra (régies), klepetus (tréfás), malaclopó (tréfás), felhőkergető (tréfás)

megkezdődik

ige
  • elkezdődik, megindul, kitör, bejön (tájnyelvi), kezdetét veszi, fölvirrad
  • beáll, beköszönt, bekövetkezik

leszállás

főnév
  • landolás, leereszkedés, földet érés, alászállás, deszcenzus (idegen)
  • csökkenés, apadás, mérséklődés
  • lemerülés, lebukás, lesüllyedés, alászállás

kicsinyes

melléknév
  • kicsinyeskedő, aprólékoskodó, földhözragadt, szőrszálhasogató, szőröző (bizalmas), körülményes, aggályoskodó, skrupulózus (bizalmas)
  • szűkmarkú, szűkkeblű, spórolós (bizalmas), fukar, zsugori, krajcáros (régies), garasoskodó, sóher (bizalmas), smucig (bizalmas), spur (szleng)
  • jelentéktelen, apró-cseprő, pitiáner (bizalmas), kisszerű, prózai

képzel

ige
  • gondol, elgondol, hisz, sejt, gyanít, gyanakszik, gyanakodik, vél, vélekedik, vélelmez (régies), feltételez, posztulál (szaknyelvi)
  • beleképzel, elképzel, képzeleg, álmodik, álmodozik, fantáziál, ábrándozik
  • felidéz

kínlódás

főnév
  • fájdalom, szenvedés, nyavalygás, gyötrődés, gyötrelem, vergődés, vívódás, keserv, bánkódás, szorongás, szívfájdalom
  • vesződség, erőlködés, küszködés, küzdelem, fáradság, baj

len

főnév
  • szösz (tájnyelvi)

kifogástalan

melléknév
  • helyes, hibátlan, tökéletes, rendes, szabályos, tipp-topp (bizalmas), helytálló, makulátlan, feddhetetlen, épkézláb, korrekt, példás, példamutató, kitűnő, kiváló, mintaszerű, remek, mesteri, hamisítatlan, hibamentes, megbízható, erkölcsös, eszményi, tadellos (idegen)

ízes

melléknév
  • ízletes, jóízű, finom, zamatos, ínycsiklandó, étvágygerjesztő, fűszeres, kívánatos, gusztusos
  • lekváros, dzsemes
  • hatásos, élvezetes, szellemes, találó, elmés, zamatos (beszéd, nyelvjárás)

kirohan

ige
  • kifut, kiszalad, kiront, kiszáguld, kirobog, kitódul, hanyatt-homlok kifut
  • kitör, kinyomul, kicsap, kiront
  • kifakad, kitör, rátámad, nekiugrik, nekitámad, felfortyan, torkának ugrik

lesántul

ige
  • lesérül, megsebesül