kapa szinonimái

főnév
  • magamfelérántó (tréfás), saraboló
  • (szleng): bumburnyák, ekeferkó (szleng), tahó (bizalmas), bunkó (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rózsamuskátli

főnév
  • cifralevelű muskátli, muskotálymuskátli, seprőmuskátli

világítás

főnév
  • fény, világosság, megvilágítás
  • világítóberendezés, világítóeszköz, fényforrás, lámpa, közvilágítás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kapa szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jelző I.

melléknév
  • jeladó, irányító, vezető, vezérlő, mutató

horony

főnév
  • barázda, hornyolat, völgyelés, ereszték, vésés, bevágás, rovátka, rece, mélyedés, véset, marás, falc (szaknyelvi), nút (szaknyelvi)

históriás I.

melléknév
  • elbeszélő, történetmondó

hajóállomás

főnév
  • kikötő, stég

kád

főnév
  • edény, tartály, dézsa, teknő, medence, lajt
  • fürdőkád

kétértelmű

melléknév
  • homályos, félreérthető, kétes, kétséges, dodonai, félremagyarázható, talányos, titokzatos, rejtelmes, rejtélyes, bizonytalan, gyanús, ambivalens (idegen)
  • pikáns, pajzán, pajkos, sikamlós, csiklandós, illetlen, ízetlen, csípős, érzékcsiklandó, frivol, obszcén

szaktárgy

főnév
  • tudományág, szakterület, diszciplína, szaktudomány

fülhallgató

főnév
  • fejhallgató
  • telefonkagyló

föléje

határozószó
  • fölé, fölébe, rá, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

elég I.

melléknév
  • elegendő, elégséges, kellő mennyiségű, megfelelő, kielégítő, megnyugtató, elfogadható, megjárós (tájnyelvi), adekvát, satis (régies), sufficit (régies) Sz: adja, kifutja; huncut, aki többet akar

gerinc

főnév
  • hátgerinc, gerincoszlop, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)
  • jellemszilárdság, gerincesség, jellem, állhatatosság, akaraterő, karakter
  • hegygerinc, hegytető, nyereg, hegyhát
  • épületorom, él, tetőgerinc

kialvatlan

melléknév
  • elcsigázott, kimerült, fáradt, nyúzott, beesett szemű, karikás szemű

kísértet

főnév
  • jelenés, látomás, szellem, árny, rém, rémkép, lidérc, tünemény (régies), hazajáró lélek, bujdosó lélek, kósza lélek, mumus, éjváz (régies), tündevény (régies), kiméra (választékos), démon (idegen), fantom, lemur (idegen), vízió, illúzió, benga (tájnyelvi), fehérember (tájnyelvi), ijesztet (tájnyelvi)

majd2

határozószó
  • majdnem, csaknem, szinte, jóformán, jószerivel, jószerint (választékos)

kuruckodik

ige
  • (bizalmas): kurválkodik (durva)

kapaszkodik

ige
  • (valakibe, valamibe): fogódzkodik, akaszkodik, csimpaszkodik
  • (fölfelé): húzódzkodik, kúszik, gebeszkedik (tájnyelvi), kepeszkedik (tájnyelvi)
  • (meredek úton): fölmászik, kaptat, kepeszt (régies, tájnyelvi)
  • (valami után): nyújtózkodik, törtet, ácsingózik (tájnyelvi), iparkodik (régies)

jelentékeny

melléknév
  • jelentős, fontos, figyelemre méltó, nagy horderejű, szignifikatív (régies), konsziderábilis (régies)
  • tekintélyes, befolyásos, híres
  • bőséges, számottevő, tetemes, sok, jókora, kiterjedt, hatalmas
  • színvonalas, értékes, kiemelkedő, kimagasló, rangos
  • szembeszökő, zajos, eklatáns

képlet

főnév
  • (régies): kép, ábra, alak, alakzat, mintázat, forma, séma
  • alakulat, képződmény
  • formula
  • (régies): csillagkép, csillagzat

kripta

főnév
  • sírbolt, sírboltozat, sírkamra, síremlék, holtalag (régies)
  • altemplom, sírkápolna
  • katakomba (idegen)

karrierista

melléknév
  • törtető, könyöklő, akarnok
  • becsvágyó, nagyravágyó

hörög

ige
  • szörtyög, herpitál (tájnyelvi), hireg-hürög (tájnyelvi)

keresztutca

főnév
  • köz, közle (tájnyelvi)

kuplung

főnév
  • tengelykapcsoló