elég1 szinonimái

ige
  • megég, elhamvad, leég, ellángol, ellobban, elporlad, elszenesedik, a lángok martalékává válik (választékos), porrá ég, ellangal (tájnyelvi)

elég I. szinonimái

melléknév
  • elegendő, elégséges, kellő mennyiségű, megfelelő, kielégítő, megnyugtató, elfogadható, megjárós (tájnyelvi), adekvát, satis (régies), sufficit (régies) Sz: adja, kifutja; huncut, aki többet akar

elég II. szinonimái

határozószó
  • eléggé, meglehetősen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gránátalma

főnév
  • pomagránát (régies)

puhít

ige
  • lágyít, porhanyít, gyengít, képlékenyít (szaknyelvi)
  • (főzéssel puhít): abál, párol, köveszt (tájnyelvi), főz
  • (bizalmas): meglágyít, megenyhít, kiengesztel
  • (bizalmas): ütlegel, ver
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elég szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyetemista

főnév
  • főiskolás, főiskolai hallgató, egyetemi hallgató, hallgató, diák, növendék, tanítvány

csikk

főnév
  • cigarettavég, cigarettacsutka, dekk (szleng), rigó (szleng), spangli (szleng)

csapkod

ige
  • csapdos, verdes, vereget, ütöget, paskol, sulykol, pacskol (tájnyelvi), dobol (valamin), dobál, tör-zúz
  • (eső): esik, hull, paskol, csapdos, ver, verdes, vág
  • hadonászik, vagdalkozik, kalimpál, csápol (szleng), csalinyál (tájnyelvi), csapdalódzik (tájnyelvi), salapál (tájnyelvi)

bízvást

határozószó
  • bizonyosan, bátran, bizalommal, nyugodtan, nyugodt lélekkel, bizonyára, biztosan, teljes joggal, bízottan (tájnyelvi), bízvásan (tájnyelvi)

elágazik

főnév
  • kettéágazik, szétágazik, bifurkálódik (idegen), divergál (szaknyelvi), elágasul (tájnyelvi), széjjelfut, széttart, szétválik, kettéválik, különválik

előállít

ige
  • elővezet, letartóztat, bekísér, őrizetbe vesz, nyakon csíp (bizalmas), fülön fog (bizalmas)
  • készít, létrehoz, gyárt, kinyer, termel, megtermel, termeszt, kidolgoz, kialakít, produkál, fabrikál (bizalmas), alkot, megalkot, megszerkeszt, megvalósít, képez, megformál, formába önt, összerak

magyartalan

melléknév
  • idegenes, idegenszerű
  • (régies): hazafiatlan

basáskodik

ige
  • hatalmaskodik, zsarnokoskodik, önkényeskedik, erőszakoskodik, terrorizál, parancsolgat, nyomorgat, sanyargat, elnyom, atyaistenkedik (tájnyelvi)

baj

főnév
  • kellemetlenség, bosszúság, csapás, gond, vesződség, sérelem, ártalom, kalamajka, bonyodalom, balszerencse, szerencsétlenség, szenvedés, bánat, szomorúság, fájdalom, vereség, bukás, pech, kalamitás (régies), malőr (bizalmas), mizéria (bizalmas), probléma, balhé (szleng), bökkenő, bibi (szleng), ciki (szleng), gubanc (szleng), gáz (szleng), slamasztika (bizalmas), galiba
  • kár, kártétel, bántódás
  • vesződség, vesződés, nehézség
  • hiba, fogyatkozás, fogyatékosság
  • havibaj, menstruáció, menses, vérzés (bizalmas)
  • (régies): párviadal, küzdelem, affér (bizalmas), lovagias ügy, tusa, viadal, viadalom (régies), csatározás

békemozgalom

főnév
  • békeharc, békeoffenzíva

előugrik

ige
  • előpattan
  • kipattan, kiugrik
  • előreugrik, előrenyúlik

érdemtelen

melléknév
  • tisztességtelen, becstelen
  • igazságtalan, méltatlan, jogtalan, méltánytalan

gimnázium

főnév
  • középiskola, gimi (szleng), gimcsi (szleng)

felszabadítás, fölsz

ige
  • megszabadítás, kiszabadítás, szabadon bocsátás, szabadlábra helyezés, kiengedés, elbocsátás
  • visszafoglalás, felmentés
  • fölmentés, feloldás, mentesítés, tehermentesítés, kiváltás, törlés, megváltás, elengedés
  • bocsánat, bűnbocsánat, megbocsátás, büntetéselengedés
  • egyenjogúsítás, emancipáció (idegen), liberáció (idegen)
  • önállósítás, nagykorúsítás

eléggé

határozószó
  • kellőképpen, elfogadhatóan, kellően, tűrhetően
  • jócskán, meglehetősen, egészen

egyenes I.

melléknév
  • nyílegyenes, lineáris, sugáregyenes (régies)
  • sima, sík, lapos, lapályos, dombtalan (régies)
  • nyilvánvaló, közvetlen, direkt, szándékos, határozott, félreérthetetlen, feltétlen, kategorikus (idegen), apodiktikus (szaknyelvi)
  • őszinte, nyílt, nyíltszívű, becsületes, szókimondó

elköszön

ige
  • búcsúzik, elbúcsúzik, búcsút vesz, búcsút mond

feloszlik, föloszlik

ige
  • felbomlik, elrohad, szétmállik, elkorhad, elporlad, szétporlad, szétesik, széthull, széthullik, taplósodik, purhásodik (tájnyelvi), pudvásodik (tájnyelvi), revesedik, revül (tájnyelvi), porhad, elenyészik
  • szétszóródik, szétszéled, szétoszlik
  • szétdarabolódik, megsemmisül, felszámolódik, megszűnik, tönkremegy

elfacsarodik

ige
  • elcsavarodik, eltekeredik
  • (tájnyelvi): elkeseredik, sírva fakad
  • elformátlanodik, eltorzul
  • elfintorodik

csitít

ige
  • csitítgat, csendesít, elhallgattat, neszel (régies), csígat (tájnyelvi), csitol (tájnyelvi), csicsígat (tájnyelvi), csígeszt (tájnyelvi), tilimít (tájnyelvi)
  • csucsujgat (tájnyelvi)
  • csillapít, enyhít, nyugtat, békít

elméláz

ige
  • elbambul, eltűnődik, elmereng, elréved, elrévedezik, elábrándozik

felsír, fölsír

ige
  • felrí, felzokog, felbőg, felsikolt, felnyög, feljajdul
  • felhangzik (hegedűszó)