keresztutca szinonimái

főnév
  • köz, közle (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

buta

melléknév
  • képtelen, értelmetlen
  • (tájnyelvi): életlen, tompa

terebélyes

melléknév
  • kiterjedt, széles, népes (rokonság)
  • testes, kövér, korpulens, vaskos, köpcös, dundi, hordóhasú, pocakos, pókhasú
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a keresztutca szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

katalógus

főnév
  • prospektus, tárlatvezető, ismertetés, ismertető
  • kartoték, kereső, lajstrom, nyilvántartás, névjegyzék, lista
  • névsorolvasás, létszámellenőrzés
  • árjegyzék

imakönyv

főnév
  • imádságoskönyv, zsolozsmáskönyv, misekönyv, missale (idegen), breviárium

ideghártya

főnév
  • recehártya, látóhártya, szemideghártya, retina (szaknyelvi)

hátramenet

főnév
  • farolás, visszamenet, rükverc, rákmenet, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi)

kényszerű

melléknév
  • erőszakolt, megkövetelt, megszabott, kötelező, elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, elengedhetetlen, imperatív (idegen), obligát (idegen)
  • szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan

kilométer

főnév
  • kilcsi (szleng)

szennyfolt

főnév
  • pecsét, folt, piszokfolt, makula (idegen), pacni (bizalmas)
  • szégyenfolt
  • szégyen, gyalázat

gúnya

főnév
  • felsőruha, ruha, köntös, öltözet, öltözék, gusznya (tájnyelvi)

góc

főnév
  • központ, fészek, forrás, gócpont
  • (régies): tűzhely, kemence, kucik (tájnyelvi)
  • tűzfészek

elmélet

főnév
  • teória, tétel, tan, tanítás, doktrína (szaknyelvi), nézet, feltevés, elképzelés, elgondolás, hipotézis, spekuláció, ideológia, észkép (régies)

gyönyörűség

főnév
  • élvezet, öröm, kedvtelés, szórakozás, mulatság, passzió (bizalmas), gyengéje (valakinek)
  • boldogság, lelkesültség, elragadtatás, mennyország, éden, mámor, eufória, gyönyör, delícia (régies)

kiporcióz

ige
  • kiadagol, szétoszt, kimér

konvencionális

melléknév
  • közkeletű, megszokott, szokásos, elfogadott, bevett, elterjedt, meghonosodott, meggyökeresedett, hagyományos, tradicionális, általános, elismert, mindennapi
  • elkoptatott, elcsépelt, semmitmondó, tartalmatlan, üres, közhelyszerű, lapos, sablonos, triviális, banális

megered

ige
  • nekiered, futásnak ered
  • elered, folyni kezd, esni kezd
  • megindul, megkezdődik
  • gyökeret ver, megfogamzik , megfogan

legyengül, legyöngül

ige
  • elfárad, ellankad, elcsigázódik, lanyhul, elfittyen (tájnyelvi)
  • leromlik, lesoványodik, elesik (tájnyelvi), elposzkul (tájnyelvi), megcsigálódik (tájnyelvi)

kéret

ige
  • hívat, magához parancsol, berendel, beidéz, becitál

karöltő

főnév
  • karkivágás, karlyuk (tájnyelvi)

kifejezés

főnév
  • fordulat, szókapcsolat, kiszólás, kitétel, közhely, szólam, frázis, sablon, klisé, frazeologizmus (idegen), frazeológiai egység, terminus, szólásmód, szólásmondás, kibeszéd (tájnyelvi)
  • megnyilvánulás, kinyilvánítás, manifesztálódás (idegen)
  • ábrázolás, megjelenítés, bemutatás, jellemzés

leéget

ige
  • porig éget, elpusztít
  • leperzsel, megpörköl
  • lekozmáltat, odakapat
  • megszégyenít, blamál, lebőget (szleng), lejárat, elpirít (régies)
  • megaláz
  • (nap): felsüt (tájnyelvi), lekap (bizalmas)

kettesben

ragos főnév
  • kettecskén, négyszemközt, párosan, szemtől szembe, te meg én

ingerel

ige
  • bosszant, piszkál, háborgat, dühösít, vadít, felmérgesít, pukkaszt, borsot tör az orra alá, kellemetlenkedik, feldühít, irritál, felizgat, idegesít, kötekedik, heccel, cukkol (bizalmas), macerál (bizalmas), frocliz (bizalmas), cikiz (szleng), hergel, bizgerál (tájnyelvi), baszkurál (szleng), basztat (szleng), bőszöget (tájnyelvi), farcináz (tájnyelvi)
  • bujtogat, izgat, uszít, biztat, ösztönöz, felbujt, feltüzel, ösztökél, késztet
  • gerjeszt, ajz, ciceréz (tájnyelvi)

kiirt

ige
  • kigyomlál, kiszakít, kitép, kivág, kimetsz, kiöl, kiveszt, letarol, kipusztít, megszüntet, eltöröl, felszámol, exterminál (idegen)
  • eltávolít
  • leöldös, lemészárol, megsemmisít
  • elfojt, kitöröl

legördül

ige
  • leereszkedik, lemegy, leszalad, leszáll
  • legurul, lehengeredik, legörög
  • lecsúszik