kaotikus szinonimái

melléknév
  • zavaros, zűrös (bizalmas), zűrzavaros, rendezetlen, áttekinthetetlen, szervezetlen, fejetlen, kusza, zilált, anarchikus, összevissza

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csillog

ige
  • ragyog, csillámlik, villog, csillog-villog, fénylik, fényeskedik (régies), sziporkázik, szikrázik, villódzik, villózik, tündöklik, vakít, sugárzik, fényledezik (régies), sajog (régies), világol (régies), csillámpozik (tájnyelvi), gyöngyöl (tájnyelvi), illog-villog (tájnyelvi)
  • brillíroz, tündököl, csillog, remekel, kivágja a rezet, sziporkázik

nekiütődik

ige
  • koccan, nekicsapódik, nekiütközik, nekiesik
  • eltalál, összeütközik, beleszalad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kaotikus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jelzés

főnév
  • jeladás, inger (szaknyelvi)
  • tünet, szimptóma (szaknyelvi)
  • útmutatás, avizó (régies)
  • figyelmeztetés, intés, utalás, célzás, előjel, ómen
  • jel, szimbólum, ábra, felirat, márka, védjegy, szignatúra (idegen)
  • szignál (idegen)
  • jelzet, katalógusszám (szaknyelvi)

horog

főnév
  • kampó, kankó (régies), karom, kamó (tájnyelvi), gamó (tájnyelvi), kajmó (tájnyelvi)
  • halászgamó, akasztó
  • (bizalmas): horogütés

hírvivő

főnév
  • hírnök, hírmondó, hírhozó, küldönc, kifutó, herold (idegen), futár (régies), fullajtár, kurír (régies), üzenetvivő, ordonánc (régies), kengyelfutó (régies), követ
  • hírharang, hírhordó, pletykafészek, falu szája, szószatyor

hajó

főnév
  • vízi jármű, csónak, bárka, vízibusz, vitorlás
  • templomhajó
  • szedőhajó (szaknyelvi)

kacskaringó

főnév
  • tekervény, csigavonal, csavarvonal
  • kanyar, forduló
  • cikornya, cirkalom, cifrázat
  • (szaknyelvi): kacs

kétéltű II.

főnév
  • amfíbia (szaknyelvi)

szakszókincs

főnév
  • terminológia (szaknyelvi), szakzsargon (pejoratív), nómenklatúra (szaknyelvi)

fülész

főnév
  • fülorvos, fülszakorvos, fülgyógyász, otológus (szaknyelvi), fül-orr-gégész

fölébe

határozószó
  • fölé, rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

elefántcsont

főnév
  • ivor (választékos), elefánttetem (régies)

gerezna

főnév
  • állatbőr, irha, prém

kiáltozás

főnév
  • kurjantás, kurítás (tájnyelvi), rikoltás, sivítás, visítás, sikítás, sikoly, rivallás, dörgés, ordítás, üvöltés, harsogás, bömbölés, bőgés

kísért

ige
  • csábít, ingerel, ösztönöz
  • ijeszt, fenyeget, lidérckedik, hazajár, háborgat, üldöz
  • megkísérel, próbál, próbálkozik

mai

melléknév
  • jelenlegi, jelen, aktuális, mostani, pillanatnyi, friss
  • modern, korszerű, korunkbeli, újszerű, időszerű

kurtán-furcsán

határozószó
  • foghegyről, hetykén, minden teketória nélkül, röviden

kaparint

ige
  • megszerez
  • elcsíp, elhappol (szleng), kaparít (tájnyelvi)

jelenség

főnév
  • esemény, történés, tény, dolog, eset, effektus
  • megnyilvánulás
  • különlegesség, tünemény, csoda, szenzáció (bizalmas), unikum, fenomén (régies)

képkeret

főnév
  • ráma, keret

krinolin1

főnév
  • abroncsszoknya, abroncsos szoknya

kárpótol

ige
  • megtérít, visszatérít, visszafizet, ellensúlyoz, kártalanít, jóvátesz
  • kompenzál, rekompenzál (idegen), bonifikál (idegen), gratifikál (régies), regresszíroz (idegen, régies)

hörcsög

főnév
  • hörcsi (bizalmas), höri (bizalmas), földikutya (tájnyelvi)
  • pukkancs, méregzsák, indulatos (ember)
  • fukar, fösvény (ember)

keresztszülő

főnév
  • kereszt (bizalmas), keresztapa, keresztpapa (bizalmas), koma (tájnyelvi), keresztkoma (tájnyelvi)
  • keresztanya, keresztmama (bizalmas), komaasszony (tájnyelvi)

kuplé

főnév
  • kabarédal, műdal, dal, sanszonett (idegen)