krinolin1 szinonimái

főnév
  • abroncsszoknya, abroncsos szoknya

krinolin2 szinonimái

főnév
  • virsli

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

világéletében

határozószó
  • egész életében, amióta a világon van, életvilágában (tájnyelvi), amióta kétágú (tréfás), amióta kétágú gatyát visel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a krinolin szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

körömágy

főnév
  • körömház

kikerics

főnév
  • kérics (tájnyelvi), ebvirág (régies), őszike, kökörcs (régies), kökörcsin (régies), guzsalyülő, guzsalyütő, guzsalyvirág, vetővirág

kidomborodik

ige
  • feltüremlik, feldudorodik, felgyűrődik, kidülled, kihasasodik, feldagad, felduzzad, megduzzad
  • kifejeződik, kifejezésre jut, kiemelkedik, kitűnik

kakasülő

főnév
  • kakasgerenda (régies), macskafa (régies), tyúkülő (régies), tikhí (tájnyelvi)
  • (bizalmas): karzat, galéria

középutas

főnév
  • középpárti, centrista (idegen), opportunista

legújabb

melléknév
  • legfrissebb, mostani, legmodernebb, vadonatúj, legkorszerűbb
  • legutóbbi, utolsó

tök

főnév
  • főzőtök, spárgatök, úri tök, dinka (tájnyelvi)
  • disznótök, takarmánytök
  • sütőtök, bécsitök (tájnyelvi)
  • tökfőzelék
  • (durva): here, herezacskó, heregolyó, mogyoró (szleng)

időpont

főnév
  • dátum, idő
  • határidő, terminus, időhatár

humor

főnév
  • szellemesség, derű, élc (régies), tréfa, tréfálkozás, móka, mókázás, bohóság, bolondozás, nedély (régies)
  • humorérzék

feloszlat, föloszlat

ige
  • szétszéleszt, szétszór, szétzavar, szétrebbent, szélnek ereszt, szétkerget, hazaküld, (ülést) berekeszt
  • megszüntet, felszámol, megsemmisít, likvidál

inga

főnév
  • sétáló (régies)

lelkendez, lelkendez

ige
  • áradozik, rajong, bolondul, hevül, lelkesedik, föllelkesül, felbuzdul, léletezik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): zihál, fulladozik, páhog (tájnyelvi), iheg-piheg (tájnyelvi), pihákol (tájnyelvi)
  • (régies): áhítozik (valamire), epekedik (valami után), ácsingózik (valamire), vágyik (valamire), kíván

magyarázat

főnév
  • fejtegetés, indoklás, okfejtés, megvilágítás, magyarázás, kommentár, értelmezés, explikálás (szaknyelvi), explikáció (szaknyelvi), interpretálás, interpretáció, demonstráció, szemléltetés, illusztráció
  • értelem, ok, indok, megokolás, indítóok, indíték, érvelés, argumentáció (választékos), motívum, rugó, megfejtés
  • (régies): tolmácsolás, fordítás, magyarítás (régies)

átképez

ige
  • átnevel, átminősít
  • átállít, átirányít

nekiáll

ige
  • nekikezd, nekifog, nekilát, hozzálát, hozzákezd, munkához lát, nekibuzdul, belefog, belekap, megteszi az első lépést
  • (tájnyelvi): nekiesik, nekitámad

megvakul

ige
  • megvilágtalanodik (tájnyelvi), elveszti a szeme világát

krizantém

főnév
  • katalinrózsa, télimargitvirág, temetőrózsa, Boldogasszony tenyere (tájnyelvi)

könyvkereskedő

főnév
  • könyvárus, könyvbizományos, antikvárius (idegen)

látóhatár

főnév
  • látókör, láthatár, szemhatár (választékos), horizont

megszökik

ige
  • elmenekül, odábbáll, ellopózik, eltűnik, cserbenhagy, angolosan távozik, elpárolog, elszivárog (szleng), eloson, meglép (bizalmas), megpucol (szleng), megugrik (bizalmas), meglóg (bizalmas), lelécel (szleng), elhúz (szleng), megpattan (szleng), télakol (szleng)
  • disszidál, dezertál, dobbant (szleng)
  • elbujdosik, bujdosásnak adja fejét Sz: az ajtó sarkától vesz búcsút; beadja a kanalat; búcsút mond a kapufélfának; egérutat vesz; égve hagyja a mécset; eladta a szőlőföldet; elhúzza a csíkot (szleng); elteszi a riszát; elteszi a kapcát; elviszi a lépet; hozzálát, hogy merre van a kerékvágás; káposztát eszik; kereket old; megrúgja a gyöpöt; nyúlpasszust vált; olajra lép (szleng); pléhre megy; szélről köti a derest; útifüvet köt a talpára
  • kibújik (valami alól)
  • elfolyik, kifolyik
  • elillan

kútostor

főnév
  • kankalék (régies), kútsudár (tájnyelvi), sudár (tájnyelvi)

kimerül

ige
  • kiapad, elfogy, kiürül, megszűnik, elérctelenedik (szaknyelvi), elmeddül (szaknyelvi), elszegényedik (szaknyelvi)
  • elfárad, kifárad, elgyengül, elerőtlenedik, ellankad, elcsigázódik, eltikkad, elbágyad, kifullad, kikészül, kidöglik (durva), kipurcan (szleng), kifingik (szleng), kipuhul (tájnyelvi), elándorodik (tájnyelvi) Sz: kivan, mint a liba; alig áll a lábán
  • szorítkozik (valamire)
  • (régies): előbukkan, felbukkan, kivillan

leég

ige
  • porig ég, elég, tűz martaléka lesz, elhamvad Sz: megeszi a vörös bika
  • (étel): odaég, odakap, odakozmál, lekozmál
  • (szleng): veszít, bukik, tönkremegy, legatyásodik (bizalmas), eladósodik
  • rajtaveszt
  • megszégyenül, felsül, lebőg (szleng), kudarcot vall

megtüzesít

ige
  • átizzít, hevít, izzít, meghevesít (tájnyelvi)