közbeiktat szinonimái

ige
  • beilleszt, betold, beszúr, betesz, bevesz, beékel, közbesző

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ráfizetés

ige
  • túlfizetés, hozzátétel, felülfizetés (régies)
  • veszteség, kár, pénzkidobás (bizalmas), hiány, deficit

kapufa

főnév
  • kapufélfa, kapubálvány, kapuszobor, kapuláb
  • léc (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a közbeiktat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

korrepetál

ige
  • felkészít, előkészít, gyakoroltat, ismételtet

kiegyensúlyozott

melléknév
  • egyensúlyban levő, egalizált (idegen), egyforma, állandó, ingadozásmentes
  • békés, háborítatlan, harmonikus, megállapodott, lehiggadt, komoly, nyugodt, megfontolt, józan, csöndes, megingathatatlan, állhatatos, rendíthetetlen, szilárd, eltökélt, türelmes, mértéktartó, mértékletes

kétségkívül

határozószó
  • bizonyosan, bizonyára, kétségtelenül, kétségbevonhatatlanul, tagadhatatlanul, nyilván, nyilvánvalóan, vitathatatlanul, mindenesetre, igazán, valóban, tényleg, okvetlenül, valószínűleg, határozottan, minden kétséget kizáróan, alighanem

jobboldali

melléknév, főnév
  • konzervatív, maradi, haladásellenes (szaknyelvi), reakciós

köröm

főnév
  • karom, pata

láttamoz

ige
  • aláír, kézjegyével ellát, szignál (bizalmas), ellenjegyez
  • hitelesít, jóváhagy, vidimál (régies), coramizál (régies)

tisztiszolga

főnév
  • legény, pucer (régies), csicskás (régies), díner (régies), kutyamosó (tájnyelvi)

hullámzás

főnév
  • hullámverés, hullám
  • fluktuálás (idegen), ingadozás, zajlás

homokzsák

főnév
  • nehezék, ballaszt, fenéksúly
  • edzőzsák (szaknyelvi)

felfüggeszt, fölfügg

ige
  • felakaszt, felköt, fellógat, feltágít, ráakaszt, feltesz, felcsatol, biggyeszt, bigyerít (régies)
  • szüneteltet, elnapol, elhalaszt, késleltet, elodáz, megszakít
  • hatálytalanít, eltöröl, megszüntet, érvénytelenné tesz
  • felment, szuszpendál (idegen)
  • felmond, kirúg (bizalmas), elbocsát

igen II.

módosítószó
  • úgy van, ja, valóban, csakugyan, természetesen, jesz (szleng), az (tájnyelvi), igenis, ühüm (bizalmas), aha (tájnyelvi), jaja (tájnyelvi)
  • tessék!

lefúj

ige
  • (szél): levisz, levet, eltávolít, lesodor
  • véget vet, befejez
  • visszavon, sztorníroz
  • megsemmisít
  • lepermetez, lespréz
  • elkábít

lóhere

főnév
  • here, háromlevelűfű, fenyér (tájnyelvi), lucerna (tájnyelvi)
  • trifólium (idegen)

árurejtegető

melléknév, főnév
  • spekuláns, feketéző (szleng)

nagyfokú

melléknév
  • nagyarányú, nagymérvű (választékos), nagymértékű, kiterjedt, fokozott, felfokozott, intenzív, súlyos, nagy, magas fokú, erős, kirívó
  • túlságos, feltűnő, határtalan, kimondhatatlan, szertelen
  • hathatós, mélyreható, beható, mély

megsejt

ige
  • megjövendöl, megálmodik, megjósol, megérez, gyanít, megsejdít, kiszimatol, gyanút fog, kifürkész, kikövetkeztet
  • észrevesz, meglát, megneszel, kiszimatol, megszagol, szagot fog, megorront, megtapasztal, megtud Sz: szelét veszi; nyomát veszi; ha nem látta is magát, neszét veszi

közbevet

ige
  • megemlít, megjegyez, beszúr, betold, közbetold
  • beleszól, közbeszól, szavába vág, megakaszt, félbeszakít, megszakít

kórházi

melléknév
  • klinikai, szakorvosi, ispotályos (régies), nosocomiális (szaknyelvi)

kültag

főnév
  • csendestárs

megoldódik

ige
  • kibomlik, kifűződik, kioldódik, kicsomózódik, kibogozódik, eloldozódik (tájnyelvi)
  • tisztázódik, kiderül, érthetővé válik, világossá válik
  • elrendeződik, elhárul (nehézség)
  • feloldódik, megenyhül

közösül

ige
  • szeretkezik, ölelkezik, egyesül, koitál (idegen), nemileg érintkezik (valakivel), hál, elhál (régies), nőszik (régies), lefekszik (valakivel) (bizalmas), összefekszik (valakivel), megismer, paráználkodik, kefél (durva), kuffant, prütyköl, tücsköl, baszik (durva), kopulál (idegen), cseszik, toszik, fik (régies), kettyint (szleng), teker (szleng), fűrészel (szleng), mórázik (szleng), subázik (szleng), izél, dug (szleng), kúr (szleng), szöget húz (szleng), gyak (tájnyelvi), kamatyol (tájnyelvi), bikáskodik (tájnyelvi), kupakol (tájnyelvi), pitykézik (tájnyelvi)
  • párzik, párosodik, üzekedik, (hal) ívik, (sertés) görög (tájnyelvi), (sertés) búgat, (ló) fedez, (fajdkakas) dürög

kifutó

főnév
  • gurulópálya, leszállópálya
  • küldönc, boy (idegen), kihordó, kézbesítő, hivatalsegéd

láma2

főnév
  • (buddhista) szerzetes

megromlik

ige
  • megrohad, megbüdösödik, megavasodik, megbuggyan, megzápul, megposhad, megerjed, megsavanyodik, megecetesedik, megpenészedik, megcsiccsed (tájnyelvi), megtörik, megpimpósodik (tájnyelvi), megzákányosodik (tájnyelvi)
  • elromlik, csődöt mond, tönkremegy