közösül szinonimái

ige
  • szeretkezik, ölelkezik, egyesül, koitál (idegen), nemileg érintkezik (valakivel), hál, elhál (régies), nőszik (régies), lefekszik (valakivel) (bizalmas), összefekszik (valakivel), megismer, paráználkodik, kefél (durva), kuffant, prütyköl, tücsköl, baszik (durva), kopulál (idegen), cseszik, toszik, fik (régies), kettyint (szleng), teker (szleng), fűrészel (szleng), mórázik (szleng), subázik (szleng), izél, dug (szleng), kúr (szleng), szöget húz (szleng), gyak (tájnyelvi), kamatyol (tájnyelvi), bikáskodik (tájnyelvi), kupakol (tájnyelvi), pitykézik (tájnyelvi)
  • párzik, párosodik, üzekedik, (hal) ívik, (sertés) görög (tájnyelvi), (sertés) búgat, (ló) fedez, (fajdkakas) dürög

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szétesik

ige
  • széthull, széjjelesik, széjjelhull, szétválik, szétdől, szétmegy, szétomlik, szétszóródik
  • felbomlik, szétbomlik, feloszlik, szétmállik

megsül

ige
  • átsül, elkészül, kisül, megpirul
  • melege van, meggyullad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a közösül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kőnyomat

főnév
  • kőnyomtatás, kőrajz, litográfia (idegen), kőmetszet, kőmetszvény (régies)

kiharcol

ige
  • kivív, kiverekszik, kiküzd, kierőszakol, kikényszerít, kivisz, keresztülvisz, kibrusztol (szleng), elintéz

kibékít

ige
  • összebékít, megbékít, összeegyeztet, összhangba hoz, összehangol, eligazít, elsimít
  • megengesztel, kiengesztel, megnyugtat, lecsendesít, olt, enyhít, csillapít

jurátus

főnév
  • joggyakornok, ügyvédbojtár

közbeiktat

ige
  • beilleszt, betold, beszúr, betesz, bevesz, beékel, közbesző

lefolytat

ige
  • levezet, lebonyolít, megtart, végrehajt

tornyosodik

ige
  • emelkedik, torlódik
  • halmozódik, tornyosul

idegenforgalom

főnév
  • turizmus

II.

melléknév
  • (régies): szenvedélyes, forró, izzó, heves

fellazít, föllazít

ige
  • megbont, felbont, kibont, kiold, megenged (tájnyelvi), felberhel (tájnyelvi), felbözdörget (tájnyelvi)

impertinencia

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, orcátlanság (választékos), pimaszság

leitat

ige
  • lerészegít, berúgat, becsípet, felöltöztet (tájnyelvi)
  • felitat, felszárít

maga I.

névmás
  • önmaga, saját maga, magamaga

átesik

ige
  • keresztülesik, átzuhan, áthull, átpottyan, átbukik, keresztülbukál (tájnyelvi), keresztülbucskázik (tájnyelvi), keresztülrogy (tájnyelvi)
  • átél, átmegy, keresztülmegy, elszenved, eltűr, elvisel
  • túlesik, túljut, kiáll, kibír

nász

főnév
  • (választékos): házasság, frigy, házasságkötés, esküvő, menyegző, lakodalom, egybekelés, összekelés, lagzi
  • (választékos): párosodás, párzás, közösülés, koitusz (szaknyelvi), nemi érintkezés
  • (tájnyelvi): szülőtárs
  • apatárs, nászatya, nászapa
  • anyatárs, nászanya, nászasszony

megteremt

ige
  • létrehoz, kreál, alkot, megalkot
  • megvalósít, kialakít, megveti az alapját (valaminek), kikovácsol, megformál, konstruál, instituál (régies), létesít, megalapít, behoz, bevezet, kiépít, képez, alapít, összeállít, nyélbe üt
  • megszerez, előteremt, összehoz (bizalmas)

közreműködik

ige
  • része van (valamiben), részt vesz, részt vállal (valamiben), hozzájárul, belejátszik, asszisztál, segít, segédkezik, elősegít, együttműködik, kooperál, bábáskodik, közbenjár (valakiért), közrehat
  • szerepel, fellép

kölcsön II.

határozószó
  • kölcsönbe, kölcsönként, hitelbe

lángol

ige
  • ég, lobog, lángokban áll, langallik (tájnyelvi)
  • világít, fényt vet
  • (nap): tűz, tüzel
  • kipirul, hevül
  • ragyog
  • rajong, lelkesedik

megszab

ige
  • megállapít, kiró, meghatároz, előirányoz, rögzít, szabályoz, kijelöl, megjelöl, diktál, előír, elrendel, utasít, utasítást ad (valamire), kiad, litál (idegen), preskribál (idegen), taksál, determinál (idegen), definiál, fixál
  • kiköt, lefektet, leszögez, kitűz
  • (tájnyelvi): megüt, megver
  • (tájnyelvi): megtép, megszaggat, kiszakít (ruhát)

kulminál

ige
  • tetőzik, tetőpontra hág
  • delel
  • kicsúcsosodik

kiközösít

ige
  • kizár, kitaszít, kiűz, kiátkoz, kirekeszt, törvényen kívül helyez, egyházi átokkal sújt, exkommunikál (idegen), proskribál (idegen), diszkvalifikál (idegen)
  • kivet (közösségből), kitagad, kikerget, kiutasít, kidob, kitesz, kirak, kitúr, kiutál, kiszorít, kitilt, kitoloncol, kigolyóz (szleng)

lead

ige
  • lenyújt, visszaad, visszaküld, beszolgáltat
  • közöl, leközöl, közzétesz, megjelentet, publikál
  • kiszivárogtat
  • (labdát): passzol (bizalmas), lepasszol (bizalmas), továbbít, átad
  • lefogy, lesoványodik(bizalmas)
  • (bizalmas): elmond, közöl
  • közvetít, sugároz

megtámadható

melléknév
  • védtelen, sebezhető, gyenge
  • kifogásolható, helytelen
  • vitatható, kétségbe vonható, kikezdhető, vitás, bizonytalan, kétséges, labilis
  • érvényteleníthető, hatálytalanítható, felbontható, megsemmisíthető