jellemvonás szinonimái

főnév
  • tulajdonság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, megkülönböztető jegy, jellegzetesség, sajátosság, sajátság, attribútum (szaknyelvi), karakterisztikum (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csatazaj

főnév
  • harci zaj, harci lárma, hadilárma, harczaj (régies)
  • (bizalmas): zenebona, perpatvar, lárma

megszólal

ige
  • szóra nyitja a száját, szóra fakad, megszólamlik (tájnyelvi), megszólamodik (tájnyelvi), megtöri a csendet, szólásra emelkedik, megmukkan (bizalmas), megnyikkan (bizalmas), megkukkan (tájnyelvi), rákezdi
  • felbúg, felzúg, felharsan, felhangzik, megkondul, megcsendül, megzendül, felzendül (választékos), felsír, megpendül
  • megnyilatkozik, megnyilvánul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jellemvonás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hévíz

főnév
  • termálvíz, hévvíz (régies)
  • gyógyvíz, hőforrás, meleg forrás
  • termálforrás, hévfürdő (régies), gyógyfürdő, termálfürdő

hazavisz

ige
  • hazacipel, hazaszállít, hazafuvaroz
  • hazavezet, hazakísér, hazatámogat
  • (keresetet) hazaad
  • (nyereséget, díjat): megnyer, elvisz

gyerekes

melléknév
  • éretlen, infantilis, komolytalan, gyermeteg, szeleburdi, kiforratlan, zöldfülű, idétlen, naiv, puerilis (szaknyelvi), tapasztalatlan, könnyelmű, együgyű, butuska, csacska, csintalan

járkálás

főnév
  • jövés-menés, kószálás, kóricálás, korzózás (bizalmas), csatangolás, ődöngés, kujtorgás
  • búcsújárás, csánbálás (tájnyelvi)
  • utánajárás

kegyes

melléknév
  • kegyteljes (régies), nagylelkű, jóságos, jótevő, szíves, humánus
  • leereszkedő, engedékeny
  • vallásos, szenteskedő, kenetes, kenetteljes, istenfélő, jámbor, ájtatos, hű, buzgó, malasztos, religiózus (régies), pietás (régies)
  • (régies): piarista, kegyesrendi
  • (régies): kegyelmes, irgalmas, könyörületes
  • (régies): kedves, szép, gyönyörű (nő)

speciális

melléknév
  • egyedi, egyéni
  • sajátos, sajátságos, jellegzetes, jellemző
  • különleges, különös, szokatlan, páratlan, egyedülálló, rendkívüli, specifikus, spéci (szleng)
  • részletes, tüzetes, szakszerű

folytán

névutó
  • következtében, eredményeképpen, nyomán, miatt, következményeként
  • folyamán

fitymál

ige
  • lenéz, leszól, lekicsinyel, lebecsül, ócsárol, becsmérel, semmibe vesz, csekélybe vesz (régies), fittyet hány, piszmál (tájnyelvi)
  • (régies): becstelenít, gyaláz

egyensúly

főnév
  • súlyegyen (régies), balansz (régies), ekvilibrium (idegen)
  • kiegyensúlyozottság, nyugalom, szilárdság, higgadtság, józanság, megfontoltság

fundus

főnév
  • telek, házhely
  • kisbirtok (régies)
  • (szaknyelvi): szemfenék

képmás

főnév
  • arcmás, arckép, portré, imágó
  • alteregó (idegen), tükörkép, ellenkép, alakmás, hasonmás
  • (régies): példa, minta, jelkép

kihatás

főnév
  • hatás, következmény, fejlemény, eredmény, kimenetel, okozat
  • fontosság, horderő, jelentőség, folyomány

levált

ige
  • elbocsát, elküld, elmozdít, félreállít, felment, meneszt, felvált, lecserél (bizalmas), kicserél
  • elcsap, kirak, kitesz, destituál (idegen)
  • (időben) követ

kövesút

főnév
  • makadámút, műút

jelvény

főnév
  • jelkép, embléma, cégér (régies), cégtábla, címer, szimbólum, logó
  • kitűző

írásbeli I.

melléknév
  • írott, írásos, leírt

kápolna

főnév
  • templom, imaház, szentély, bálványház (régies)
  • (tájnyelvi): nárcisz, kápolnavirág (tájnyelvi), imola (régies)

körkörös

melléknév
  • koncentrikus (szaknyelvi)

jóvoltából

határozószó
  • köszönhetően (valakinek), által, révén

híradó II.

főnév
  • hírek, híradás, krónika, közlöny, tudósítás
  • (régies): hírvivő, hírnök, herold (régies), hírmondó, hírhozó, követ, futár

kas

főnév
  • méhkas
  • kaptár
  • kosár, puttony
  • (tájnyelvi): borítókosár
  • kocsiderék, szekérderék
  • (szaknyelvi): járószék
  • (szaknyelvi): szállítókas

kötény

főnév
  • kötő, előkötő (régies), körülkötő (tájnyelvi)