káromol szinonimái

ige
  • gyaláz, szidalmaz, átkoz, fenéz (régies)
  • (régies): káromkodik, átkozódik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

épület

főnév
  • építmény, objektum, ház, létesítmény

lassú

melléknév
  • vontatott, nehézkes, lassúdad, elnyújtott, elhúzódó, késedelmes, vánszorgó, rákmenetű (tájnyelvi), sikeretlen (tájnyelvi)
  • lomha, kényelmes, csigatempójú, piszmogó, ráérős, pepecselő, tötyörésző, szuszimuszi, lajhár, teszetosza (bizalmas), komótos (bizalmas), komót (tájnyelvi), langó (tájnyelvi), lepse (tájnyelvi), szeszemosza (tájnyelvi) Sz: a teknősbéka agár hozzá képest; csigaparipán jár; friss, mint az ólomgalamb; friss, mint a teknősbéka; jó volna a halálért küldeni; jó volna halálnak; könnyű, mint az ólomgalamb; lábához ólmot kötött; lomha, mint a lajhár; megalszik a tej a szájában; ólomlábon jár; rákháton jár; tej folyik az ereiben; úgy igyekszik, majd lefekszik; úgy készül, mint a Luca széke; úgy megy, mint az óramutató; úgy mozog, mint a tetű; valóságos lucaszék; víz folyik az ereiben
  • egyenletes, csendes, halk
  • andalgó (régies), lejtős (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a káromol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jóvoltából

határozószó
  • köszönhetően (valakinek), által, révén

huhog

ige
  • kuvikol, huhukol (tájnyelvi), hűget (tájnyelvi)
  • (rosszat) jósol

hokedli

főnév
  • konyhaszék

hallgatag

melléknév
  • kevés beszédű, szűkszavú, kevés szavú, szótalan, magának való, szótlan, csöndes, szófukar, zárkózott, tartózkodó
  • fanyelvű (tájnyelvi), kuka (bizalmas), gönye (pejoratív, tájnyelvi), kakukkferkó (tájnyelvi) Sz: okos malom; hitelbe beszél; csendes, mint a sík mező; szavát se lehet venni; lenyelte a nyelvét; fogóval kell belőle kihúzni a szót; ínyéhez ragadt a nyelve; hallgat, mint hal a vízben; elvitte a cica a nyelvét; aranyért méri szavát; úgy beszél, mintha pénzen venné a szót; kettőre se felel egyet
  • csendes, nesztelen, néma, halk, hangtalan, zajtalan

kantárszár

főnév
  • gyeplő, szíj, kantárszíj, kantárfék, fékszár

kiadós

melléknév
  • bőséges, gazdaságos, jókora, gazdag, dús, laktató, bővelkedő, tápláló, pazar, bőven elég, szapora (tájnyelvi), hastömő (tájnyelvi)
  • szigorú, kemény, alapos, fárasztó

szanaszét

határozószó
  • szerte, széjjel, szerteszéjjel, szerteszét, szanaszéjjel, rendetlenül, szétszórva, elszórva, összevissza, szétdobálva, kardalészában (tájnyelvi), szertibe (tájnyelvi), széltiben (tájnyelvi)

garas

főnév
  • vas, peták, fitying, fillér

furmányos I.

melléknév
  • furfangos, ármányos, csalafinta, hétpróbás, ravasz

élettan

főnév
  • fiziológia (szaknyelvi), élettudomány (régies), biológia

gonoszkodik

ige
  • kötődik, incselkedik, huncutkodik, csintalankodik, mókázik, heccelődik, cicázik, évődik, ingerkedik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi), latorkodik (régies), tolvajkodik (régies)
  • bánt, kínoz, gyötör

kiélezett

melléknév
  • éles
  • élére állított, feszült, kiéleződött

kitár

ige
  • kinyit, megnyit, kibont, szétnyit, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, szétterpeszt, széthajtogat, kigombol, kicsatol
  • felfed, feltár, leleplez, kiderít
  • közzétesz, napvilágra hoz, nyilvánosságra hoz
  • (szívet) kiönt, kitereget, kifecseg

margó

főnév
  • lapszél, szegély, perem

lábikra

főnév
  • vádli (bizalmas), ín (régies), szárhús (régies), inakása (tájnyelvi), vastaghús (tájnyelvi), árvahús (tájnyelvi), lábkása (tájnyelvi)

kárpitoz

ige
  • párnáz
  • bevon, áthúz
  • tapétáz

jólét

főnév
  • jómód, gazdagság, bőség, bővelkedés, vagyonosság, aranyélet, fényűzés, luxus, pompa
  • föllendülés, virágzás, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)
  • gondtalanság, megelégedettség, nyugalom, béke, közjó, boldogság, boldogulás, üdv
  • kényelem, komfort (bizalmas)

keresztülmegy

ige
  • végigmegy, átjut, átvonul, áthalad, végighalad, átkel, átvág, átjön, átmegy, továbbjut
  • átfúródik, áthatol, keresztülhatol, átfér, keresztülfér
  • átível, átszel
  • (valakin): elgázol, elüt
  • túljut, kibír, kiáll, végigcsinál, megél, átél, elszenved, elvisel, eltűr, átesik

kurzus

főnév
  • tanfolyam
  • árfolyam
  • (szaknyelvi): irányvonal, irányzat

kegyelmes

melléknév
  • irgalmas, könyörületes
  • (régies): kegyes (régies)
  • engedékeny, engedelmes
  • (régies): nagyméltóságú, excellenciás (idegen), méltóságos

hülye

melléknév, főnév
  • gyengeelméjű, idióta, abnormális, degenerált, agyalágyult, durák, hütyü, hütyő (tájnyelvi), gyagya, gyagyás, golyós (szleng), lüke (bizalmas), vízagyú (szleng), húgyagyú (durva), flúgos (szleng), stikkes (szleng), dilis, mesüge (szleng), korlátolt, tökkelütött, elmeroggyant (szleng), kelekótya, bolond, félkegyelmű, féleszű, félcédulás, félnótás, sügönye (bizalmas), hibbant, debilis (szaknyelvi), kretén, imbecillis (szaknyelvi), őrült
  • (szitokszóként): bárgyú, buta, ostoba, együgyű, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, fafejű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), állat (durva), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

kétségbe esik

ige
  • aggódik, összeomlik, kesereg, elcsügged, gyötrődik, elkeseredik, elkedvetlenedik, elszomorodik, letörik, desperál (idegen)

kvalifikál

ige
  • képesít
  • minősít, osztályoz, rangsorol, kategorizál