kétbalkezes szinonimái

melléknév
  • ügyetlen, balkezes, balog (régies), paccer (szleng), kontár, ügyetlenkedő, lyukaskezű, fuser (szleng), fakezű, béna, suta, teszetosza (bizalmas), mamlasz, fajankó, peches, szerencsétlen, pancser (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

korrekt

melléknév
  • tisztességes, becsületes, megbízható, szavahihető, tisztakezű, kifogástalan, feddhetetlen (jellem)
  • sportszerű, fair (idegen)
  • igazságos, tárgyilagos, pártatlan, objektív, helyes, pontos, hibátlan, helyénvaló, szabályszerű, méltányos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kétbalkezes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kéjenc

főnév
  • élvhajhász, kéjhajhász (régies)
  • (jelzőként): kéjvágyó, kéjsóvár, kéjelgő, buja, bujálkodó

ingázó

főnév
  • bejáró, beutazó

igazolás

főnév
  • tanúsítvány, igazolvány, bizonylat, bizonyítvány, attesztáció (idegen), legitimáció (szaknyelvi), certifikátum (idegen), elismervény, okirat, okmány, oklevél, írás, flepni (szleng)

háziipar

főnév
  • bérmunka, bedolgozói ipar

kérés

főnév
  • kérelem, kérvény, folyamodvány, beadvány, kereset, instancia (idegen), petíció
  • kérdés, tudakozódás
  • óhaj, kívánság, esedezés, esengés (választékos), könyörgés, kunyerálás, rimánkodás, instálás (régies)

kinyír

ige
  • kivág, kimetsz, kinyes
  • (szleng): eltávolít, tönkretesz, kitúr, kifúr (bizalmas)
  • (szleng): megöl, megsemmisít, elhallgattat, meggyilkol, elpusztít, lemészárol (szleng), elintéz, likvidál (idegen), kiiktat (szleng), lekaszabol, letaglóz, elbánik (valakivel), eltesz láb alól, másvilágra küld

szervetlen

melléknév
  • élettelen
  • anorganikus (idegen)(idegen)
  • összefüggéstelen

gyarmat

főnév
  • kolónia, gyarmatbirtok, tartomány

göndör

melléknév
  • hullámos, bongyor (tájnyelvi), fodros, fodor, csigás, kondor, bodor, bodros, loknis, fürtös, kígyózó, gyűrűs, kibodorított, göndörített, gyapjas, bodri (tájnyelvi), kondri (tájnyelvi), kunkori (tájnyelvi), idres-bodros (tájnyelvi) Sz: kondor, mint a malac farka; kondoregyenes, mint a sínszeg

előadás

főnév
  • ismertetés, beszéd, felolvasás, expozé (szaknyelvi), kifejtés, fejtegetés, beszámoló, referátum (szaknyelvi), prelekció (régies), kommentár, előterjesztés
  • tanóra
  • rendezvény, műsor, hangverseny, bemutató

habkő

főnév
  • súrlókő (régies), tajtékkő (régies), tufa (szaknyelvi)

kisiklik

ige
  • letér, eltér, elmozdul, lefut, kifut, lecsúszik, kibucsáklik (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kicsusszan, kibújik, kiszabadul, megszökik, kisikamlik (tájnyelvi)
  • (kérdés elől): kibújik, kitér, eltér
  • kikerül, megkerül, kihúzza magát (valami alól), elhárít, kijátszik
  • mellébeszél, kertel, köntörfalaz, hímez-hámoz

kormányrúd

főnév
  • vezérrúd, timon (szaknyelvi)

megfutamodik

ige
  • elmenekül, elfut, elszökik, meglóg (bizalmas), futásnak ered, kereket old, meghátrál, elszalad, eliramodik, elinal, meglép (bizalmas), odébbáll Sz: sarkával fenyegeti az ellenséget; hátul van a sebe, vitéz katona volt; inába száll a bátorsága; lábába száll a bátorsága; bocskorába száll a bátorsága; száz vitézt is hajt maga után; felköti a nyulak bocskorát; nyúllá válik; illára veszi a dolgot
  • meghátrál, enged (valakinek) , visszakozik, retirál (régies), visszatáncol, meghunyászkodik

lektor

főnév
  • szerkesztő
  • nyelvtanár, vendégtanár
  • előadó tanár
  • adjunktus (idegen)

kétkulacsos

melléknév
  • kétszínű, képmutató, köpönyegforgató, hamis, álnok, hipokrita, kaméleon (választékos), állhatatlan, megbízhatatlan, jellemtelen, hitszegő, áruló, renegát, csaló, róka, hűtlen

kecske

főnév
  • kéjenc, roué (idegen), élvhajhász, kéjhajhász (régies)

kihív

ige
  • kicsal, kicsődít, kiszólít, odaszólít, odakiált
  • felszólít, feleltet, felhív
  • kitapsol, éljenez, vivátoz, zsívióz (idegen), hurráz, evviváz (idegen)
  • provokál, párbajra hív, beleköt (valakibe)
  • (kártyát): kijátszik, lehív

légtér

főnév
  • térfogat, köbtartalom

kiáll

ige
  • előáll, előreáll, előrenyúlik, kiugrik, elugrik, kiszögellik, kiszökell, kinyúlik, kiemelkedik, kimagaslik, kidudorodik, kidagad, kimered, kidülled, kigúvad, kidomborodik Sz: kiáll, mint az istenátkozta tüskén a tövis
  • kilép, kiválik
  • megmérkőzik, megküzd, összecsap, szembeszáll, birokra kel, ölre megy, összeméri az erejét
  • síkraszáll, exponálja magát, harcol, szót emel, védelmére kel, támogat
  • (fájdalom): megszűnik, elmúlik
  • kibír, elvisel, túlél, tolerál, tűr, eltűr, megáll, átesik, keresztülmegy
  • elszenved, aláveti magát (valaminek)

iramodik

ige
  • rugaszkodik, rúgtat (régies), iramlik, iramít (tájnyelvi)

kilét

főnév
  • (birtokszóként): személyazonosság, kivolt (régies)

lekap

ige
  • levesz, leemel, levisz
  • (bizalmas): odaéget, odakozmásít, odasüt
  • lefényképez, lefotóz
  • lerajzol, leskiccel
  • összeszid, leteremt, letol (bizalmas), leszól, lehord (bizalmas), ledorongol (bizalmas), leszúr (bizalmas)
  • (nap): megkap, lesüt, feléget