specifikus szinonimái

melléknév
  • (szaknyelvi): különleges, sajátos, sajátságos, jellemző, jellegzetes, tipikus, velejáró, rá valló, speciális, egyéni, egyedi, karakterisztikus, individuális

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megbotlik

ige
  • meginog, megtántorodik, megtoklik (tájnyelvi)
  • félrelép, ballépést követ el, eltévelyedik, megbicsaklik
  • téved

zúgás

főnév
  • zaj, lárma, moraj, zsivaj, zsibongás
  • dudálás, süvöltés, süvítés, fütyülés
  • susogás, zizegés
  • zümmögés, zsongás, dongás, döngicsélés
  • búgás, berregés, zakatolás, mormogás
  • dörgés, dübörgés, mennydörgés
  • kongás, csengés, bongás, harangszó
  • lázadás, zajongás, elégedetlenkedés, zúgolódás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a specifikus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

senki I.

névmás
  • senki emberfia, egy árva lélek se, egy teremtett lélek sem, a kutya se (bizalmas), a herkópáter sem
  • (jelzőként): semmirekellő, semmirevaló, haszontalan, mihaszna, hitvány, jelentéktelen

rágyújt

ige
  • felgyújt, feléget, felperzsel (választékos), fejére gyújt
  • cigarettára gyújt, rácsihol (régies), rápipál (tájnyelvi), rábagózik (szleng)
  • (dalra): rákezd, belekezd, elkezd, rázendít, hozzáfog, belekap

provincializmus

főnév
  • vidékiesség, lokálpatriotizmus
  • korlátoltság, elmaradottság, szűklátókörűség
  • (szaknyelvi): tájszó, tájnyelvi sajátság

papság

főnév
  • klérus (régies), papi rend, egyház

sóhajtás

főnév
  • felsóhajtás, megkönnyebbülés
  • sóhajtozás, sóhaj, nyögés, nyöszörgés
  • (választékos): óhajtás, kívánság
  • fohász (választékos), ima

szegről-végről

határozószó
  • távolról, éppen csak, alig-alig
  • szegről-végre, aprólékosan, töviről hegyire

oktatásügy

főnév
  • iskolaügy, tanügy, közoktatásügy, közoktatás (választékos)

nyújtózkodik

ige
  • ágaskodik, pipiskedik, kapaszkodik, nyakát kinyújtja, mereszkedik (tájnyelvi), huzalkodik (tájnyelvi), bernyászkodik (tájnyelvi), gebedezik (tájnyelvi), begickél (tájnyelvi)
  • terpeszkedik, heverészik, elnyúlik (valahol)

levált

ige
  • elbocsát, elküld, elmozdít, félreállít, felment, meneszt, felvált, lecserél (bizalmas), kicserél
  • elcsap, kirak, kitesz, destituál (idegen)
  • (időben) követ

osztag

főnév
  • kommandó, különítmény, alakulat, szakasz, raj, őrs, csoport, osztály (régies), brigád, csapat, trupp (régies), banda, részleg, egység

szemét

főnév
  • hulladék, piszok, maszat, szenny, söpredék, kacat, gagymatag (tájnyelvi), vicik-vacak (tájnyelvi)
  • szemétdomb, szemétgödör, szemétláda, kuka
  • fércmű, ócskaság, vacakság
  • (jelzőként): hitvány, aljas
  • értéktelen, ócska, vacak, bóvli

szorgalmaz

ige
  • kezdeményez, kérelmez, szollicitál (régies), szorgat (tájnyelvi), sürget, siettet, sarkall, reklamál

gyalogátkelőhely

főnév
  • zebra, zebrasáv (szaknyelvi)

üzér

főnév
  • (régies): nyerészkedő, haszonleső, spekuláns, feketéző (szleng), seftelő (bizalmas), nepper, kufár (régies), adóvevő (régies), díler (szleng)

tisztátalan

melléknév
  • (választékos): erkölcstelen, feslett, bűnös, romlott, züllött, szemérmetlen, becstelen
  • tisztátlan, szennyes, piszkos, koszos, mocskos, szurtos, szutykos, lucskos, maszatos, mosdatlan

spirál

főnév
  • csigavonal, csavarvonal, spirális

sehova, sehová

határozószó
  • semerre

szalonna

főnév
  • zsírszövet, zsírréteg, háj, rántó (tájnyelvi), zsírnakvaló, zsiradék
  • (tájnyelvi): dinnyebél
  • tökbél
  • kenyérbél

tét

főnév
  • kockázat, rizikó, veszély, reszkír (szleng)
  • tétel, tétemény (régies)

súlytöbblet

főnév
  • súlyfölösleg

rángás

főnév
  • rángatódzás, rángatózás, vonaglás, görcs, vergődés, konvulzió (szaknyelvi), tekergés
  • (régies): földrengés

szarka

főnév
  • (szleng): tolvaj, szajrés (szleng), brenner (szleng), trombitás (szleng), enyveskezű (bizalmas)

tipikus

melléknév
  • jellegzetes, sajátos, sajátságos, sajátszerű, megkülönböztető, egyéni, specifikus, karakterisztikus, markáns, kiemelkedő, típusos (választékos)
  • vérbeli, hamisítatlan
  • jellemző, szokásos, szokványos, általános, rendszeres