jövedelmez szinonimái

ige
  • hasznot hajt, hasznot hoz, fizet, (nyereséget) hoz, kamatozik, kifizetődik, fial, hoz a konyhára (bizalmas)
  • terem, gyümölcsözik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

leromlik

ige
  • lefogy, lesoványodik
  • legyengül, sorvad, lesatnyul (tájnyelvi), lerosszul (tájnyelvi)
  • elértéktelenedik, értéktelenné válik
  • csökken, hanyatlik

illő

melléknév
  • alkalmas, való, jó, kellő, megfelelő, rendjén való, megérdemelt (büntetés), szabatos, konveniens (idegen), testhezálló, előnyös, oké (szleng), illős (tájnyelvi), beillendő (tájnyelvi)
  • elvárható, kívánatos, illendő, ildomos, megengedhető, helyénvaló, helyes, szabályos, üdvös, méltányos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jövedelmez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ízlel

ige
  • megízlel, kóstol, kóstolgat, megkóstol, gusztál (tájnyelvi), ízelít (tájnyelvi), smakkol (bizalmas)
  • belekóstol, megismer
  • (tájnyelvi): próbál, megkísérel, tapasztal

hitehagyott

melléknév
  • hittagadó, hitehagyó, hitáruló, hitszegő, eretnek, renegát, aposztata (választékos), hittőlszakadt (régies)
  • elvtagadó, elpártolt, esküszegő, hűtlen, áruló, csalárd, csalfa, hamis, hívtelen (régies)

helyzet

főnév
  • elhelyezkedés, konstelláció (régies), állás, fekvés, topográfia (szaknyelvi)
  • pozitúra, tartás, testtartás
  • szituáció, szitu (bizalmas), állapot, status quo, stádium, körülmény, tényállás, környülállás (tájnyelvi), ábra (szleng)
  • viszony, rang, státusz, pozíció, kondíció (szaknyelvi)

gyulladt

melléknév
  • lobos (szaknyelvi)

jelölt I.

melléknév
  • kiválasztott, ellátott (valamivel), megbélyegzett, megkülönböztetett
  • kitűzött

képmutató

melléknév
  • alakos, alakoskodó, színlelő, színlelt, színeskedő (régies), színmutató (régies), tettető, megjátszott, komédiás, komédiázó, szemforgató, szenteskedő, kegyeskedő, álszent, álszenteskedő, álbuzgó, ájtatos, alázatoskodó, kenetteljes, sunyi, kétszínű, kétkulacsos, köpönyegforgató, hipokrita, farizeus, álnok, hazug Sz: bort iszik, vizet prédikál; más a képe, más a lépe; szentfazék, csak a füle kormos

summás

főnév
  • cseléd, szolgáló, (mezőgazdasági) idénymunkás, vándormunkás, zsellér

földimogyoró

főnév
  • amerikaimogyoró, búrmogyoró, kuszka (tájnyelvi), földikenyér (tájnyelvi)

fojtogat

ige
  • szorongat, szorít, fullaszt, fojt, torkon ragad, megtorkol (tájnyelvi)
  • nyugtalanít, aggaszt, gyötör

éhgyomor

főnév
  • éhom, éhkopp

fűtőtest

főnév
  • hősugárzó, radiátor

kert

főnév
  • park, díszkert
  • udvar, telek
  • háztáji

kímél

ige
  • óv, véd, félt, kényeztet, vigyáz (valamire), csínján bánik (valamivel) Sz: úgy bánik vele, mint a hímes tojással
  • (régies): mértékel, tartóztat
  • (tájnyelvi): takarékoskodik (valamivel), szűken bánik (valamivel)

lokomotív

főnév
  • (régies): mozdony, gőzmozdony, mozdonygép (szaknyelvi), kávédaráló (tréfás), masina (régies), töf-töf (bizalmas), acélparipa (régies), vasparipa (tájnyelvi), gőzös (tájnyelvi), gőzszekér (régies)

közlekedési

melléknév
  • forgalmi, közforgalmi

jövevény

főnév
  • idegen, vándor, bevándorló, külföldi, utas, utazó, vendég, peregrinus (régies), jövemény (tájnyelvi)
  • újszülött

ítélkezik

ige
  • ítél, bíráskodik, törvénykezik, ítéletet hoz, igazságot szolgáltat, törvényt ül, igazságot tesz, törvényt lát (régies)
  • ítéletet mond, véleményt mond, véleményt alkot, dönt
  • elítél, pálcát tör (valami felett)

katonai

melléknév
  • hadügyi, hadi, honvédelmi, fegyveres
  • háborús, militáris
  • kincstári

közbe

határozószó
  • közben

kalmár1

főnév
  • kereskedő, árus, boltos, szatócs (régies)
  • üzér (régies), kufár (régies), tőzsér (régies)

hóhányó

melléknév, főnév
  • szélhámos, csaló, megbízhatatlan, kókler, simlis (szleng), svihák (bizalmas), svindler (bizalmas), malmos (szleng), firkás (szleng), széltoló (bizalmas)

kellék

főnév
  • tartozék, hozzávaló, járulék, kiegészítő, cugehőr (bizalmas)
  • rekvizit (idegen), rekvizitum (idegen)
  • felszerelés

közgazdasági

melléknév
  • gazdasági, ökonómiai (szaknyelvi)