kímél szinonimái

ige
  • óv, véd, félt, kényeztet, vigyáz (valamire), csínján bánik (valamivel) Sz: úgy bánik vele, mint a hímes tojással
  • (régies): mértékel, tartóztat
  • (tájnyelvi): takarékoskodik (valamivel), szűken bánik (valamivel)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átforrósodik

ige
  • áttüzesedik, áthevül, átmelegszik, felmelegedik, átmelegedik, átizzik, átfűlik (régies)

fellobban, föllobban

ige
  • felgyullad, kigyullad, kigyúl, tüzet fog, égni kezd, fellángol, lángra lobban, lángot vet, lángra kap, lángra gyúl, fellobog, felizzik, lobot vet, lángba borul, felgyappan (tájnyelvi), fellandul (tájnyelvi), fellökődik (tájnyelvi)
  • felvillan, felcsillan, felragyog
  • feléled, feltámad
  • gerjed, felcserszen (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kímél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicserél

ige
  • felvált, helyettesít, pótol, átcserél, felújít, felcserél, vált, kivált
  • elcserél, csereberél

jóakaratú

melléknév
  • jóindulatú, jó szándékú, segítőkész, szívélyes, kegyes (régies), emberséges, nemes szívű, jóérzésű, nagylelkű, pártfogó, rokonszenvező, támogató, segítő, könyörületes, irgalmas

ízlel

ige
  • megízlel, kóstol, kóstolgat, megkóstol, gusztál (tájnyelvi), ízelít (tájnyelvi), smakkol (bizalmas)
  • belekóstol, megismer
  • (tájnyelvi): próbál, megkísérel, tapasztal

honvédelmi

melléknév
  • katonai, védelmi, hadügyi, nemzetvédelmi

kihord

ige
  • kivisz, kicipel, kihurcol, kiszállít, kitalicskáz
  • házhoz szállít, kikézbesít, kolportál (régies)
  • méhében hord, kivisel

komédia

főnév
  • (régies): színjáték, színielőadás
  • vígjáték, bohózat
  • móka, tréfa, kabaré, cécó (bizalmas), hűhó, felhajtás, teketória, cirkusz
  • megtévesztés, színlelés, tettetés, ámítás, színészkedés

sztyepp

főnév
  • sztyeppe, puszta, füves síkság

hallókészülék

főnév
  • hallásjavító, halláserősítő, hallócső (régies)

hagyományos

melléknév
  • szokásos, szokványos, megszokott, tradicionális, konvencionális, ősi, beidegződött, bevett, általános, ismert, elfogadott

emberi

melléknév
  • felebaráti, emberséges, emberies, humán, humánus

hasadás

főnév
  • szakítás, szakadás, repedés, elválás, elkülönülés, szétválás, bomlás, szegregáció (szaknyelvi)
  • instabilitás (idegen)
  • repedés, szakadék, nyílás, hasadék, rés, hézag, vágás, törés, vicsor (tájnyelvi)

koplal

ige
  • éhezik, nélkülöz, nyomorog, szűkölködik
  • böjtöl, diétázik, fogyókúrázik Sz: csillagot néz vacsorára, napnál ebédel, holdnál vacsorál; nyeli az éhkoppot; szegre akasztja az állát; zálogban van az asztala

közvetítés

főnév
  • közbenjárás, közbelépés, beavatkozás, intervenció (szaknyelvi), intercesszió (idegen), mediáció (idegen)
  • adás, sugárzás, műsor, program

megszilárdít

ige
  • stabilizál, konszolidál, normalizál, rögzít, állandósít, fixál, megerősít, öregbít, tartóssá tesz, biztosít, újjáépít, helyrehoz
  • megkeményít, megedz

ma I.

határozószó
  • máma (bizalmas), a mai napon, manap (régies)
  • mostanában, napjainkban, mostanság, manapság, jelenleg, a jelenben

kimér

ige
  • megmér, lemér, adagol, oszt, feloszt, szétoszt, kiporcióz, aránylagoz (régies)
  • árusít, árul, elad
  • kiszámít, kicentiz, kicövekel, kiparcelláz, meglép (régies), kilép
  • kiszab, (feladatot) kiró, kivet, megállapít, meghatároz, határoz

kiapad

ige
  • elfogy, kifogy, kiszárad (tájnyelvi)
  • kimerül, megszűnik

kiül

ige
  • kikoptat, elnyű, kifényesít (ruhát)
  • (régies): (büntetést) letölt, leül, lehúz
  • előreáll, kidülled
  • látszik, feltűnik, lerí (valakiről valami), kirajzolódik, leolvasható

logika

főnév
  • összefüggés, ésszerűség, törvényszerűség
  • gondolkodásmód
  • észtan (régies)

kiradíroz

ige
  • kitöröl, kidörzsöl, kigumiz (tájnyelvi), kivakar, levakar, eltávolít, töröl, deleál

jóvátehetetlen

melléknév
  • helyrehozhatatlan, kijavíthatatlan, korrigálhatatlan (idegen), kiköszörülhetetlen, orvosolhatatlan, pótolhatatlan, reménytelen, irremediábilis (régies), irreparábilis (régies), végleges
  • megbocsáthatatlan, levezekelhetetlen (választékos), végzetes, fatális, halálos

klasszikus I.

melléknév
  • görög-római, antik, ókori, deákos (régies)
  • örökbecsű (választékos), utolérhetetlen, páratlan, tökéletes, pompás, remek, mintaszerű, példaszerű, jellegzetes, tipikus

lukulluszi

melléknév
  • (választékos): fényűző, luxuriózus (régies), pompás, pompázatos, pompázó, pazar, fejedelmi, főúri, nagystílű, fényes, költséges, drága, bőséges