jóvágású szinonimái

melléknév
  • vonzó, szemrevaló, csinos, megnyerő, jóképű, snájdig (régies), daliás, délceg, deli

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ismételget

ige
  • gyakorolgat, verkliz (bizalmas), visszhangoz, hajt, hajtogat, szajkóz, kérődzik (bizalmas), győztet (tájnyelvi)

radír

főnév
  • törlőgumi, radírgumi, dörzsgumi, radesz (bizalmas), dörgölő (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jóvágású szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

izeg-mozog

ige
  • mozgolódik, fészkelődik, mocorog, helyezkedik, fickándozik, ficánkol, nyughatatlankodik, be van sózva (bizalmas), lebeleg (tájnyelvi), egrebugrál (tájnyelvi), izgelődik-mozgolódik (tájnyelvi), feszeleg (tájnyelvi), hezsetel (tájnyelvi), vackal (tájnyelvi), rezseg (tájnyelvi), tözgölődik (tájnyelvi), vacákolódik (tájnyelvi), páskálódik (tájnyelvi)
  • olyan, mint a sajtkukac (bizalmas), darázs van a fenekében (bizalmas)

hirtelen II.

határozószó
  • rögtön, hirtelenében, gyorsan, sietősen, sietve, hamar, hamarjában, tüstént, hevenyében, ripsz-ropsz, egykettőre, egyszerre, egyszer, egyszeriben, egyszer csak
  • váratlanul, rögtönözve, elhamarkodva, meglepetésszerűen, egyik napról a másikra Sz: mint derült égből a villámcsapás; mint derült égből a lórúgás; mintha az égből esett volna; hopp hírével; hűbelebalázs módjára

helyre

melléknév
  • ügyes, derék, talpraesett, fürge (régies)
  • helyes, jóképű, szemrevaló, csinos, nyalka, fess

gyufásdoboz

főnév
  • gyufaskatulya, masinapakli (tájnyelvi)

jellegzetes

melléknév
  • jellemző, sajátságos, sajátszerű, megkülönböztető, egyedi, egyéni, karakterisztikus, karakteres, markáns, kiemelkedő, tipikus, speciális, specifikus, reprezentatív, szimptomatikus (szaknyelvi)

képernyő

főnév
  • monitor

sújt

ige
  • üt, vág, megdob, lecsap
  • ér, talál (valakit), bánt, érint, sért
  • büntet, megver, ver, csapásol (tájnyelvi)

föl, fel1

határozószó
  • talpra! (bizalmas), ébresztő!

fogsor

főnév
  • fogazat
  • műfogsor, protézis (szaknyelvi)

együttműködés

főnév
  • kooperáció, kollaboráció (idegen), összefogás, összedolgozás, szövetkezés, szövetség, társulás, egyesülés, összeműködés (tájnyelvi), összjáték, megegyezés, egyetértés, szinergia (szaknyelvi), közreműködés, hozzájárulás, segítség, támogatás

füstköd

főnév
  • szmog, füstsapka

kéretlen II.

határozószó
  • kéretlenül, hívatlanul
  • önként

kilométer

főnév
  • kilcsi (szleng)

lódít

ige
  • dob, vet, lök, taszít, taszajt (tájnyelvi), toszít (tájnyelvi), kandarít (tájnyelvi), lendít, repít, röpít, hajít, hajint (tájnyelvi), vág, csap
  • füllent, nagyokat mond, háryjánoskodik, hazudik, hazudozik, tódít, hantáz (bizalmas), gurít (bizalmas), linkel (szleng), anzágol (bizalmas)
  • (tájnyelvi): szalaszt, szalajt, futtat, ugraszt, meneszt, küld, indít, utasít

közhangulat

főnév
  • közvélemény, közfelfogás, légkör, közérzület (régies)

jön

ige
  • közeledik, közeleg, tart (valamerre)
  • érkezik
  • folyik, szökik, tolul
  • tart (valakivel), kísér, követ
  • származik, ered, fakad, kerül
  • terjed, nyúlik, vezet
  • bekövetkezik, történik, megtörténik, megesik, előáll, adódik
  • keletkezik, támad, küszöbön áll
  • soros, következik, sorra kerül
  • (valamihez): járul, csatlakozik, kapcsolódik
  • kerül (valamennyibe), kóstál (bizalmas)
  • (valakinek): adós, tartozik, sáros (valakinek) (szleng), lóg (valakinek) (szleng)

iszlám

melléknév
  • mohamedán, muzulmán, moszlim

kassza

főnév
  • pénzszekrény, páncélszekrény, mackó (szleng)
  • pénztárgép
  • pénztár, takarékpénztár (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): bevétel, készpénz, pénzkészlet, pénztárállomány, pénztárkészlet

következik

ige
  • folytatódik, sorra kerül, helyébe lép, felvált
  • közeledik, közelít, küszöbön áll, eljön
  • (valamiből): ered, származik, támad, adódik

kalapács

főnév
  • ütőeszköz, ütü (tájnyelvi), pöröly (régies), sulyok, csokány (tájnyelvi), verő (tájnyelvi)

hódoló I.

melléknév
  • alázatos, szolgalelkű, meghunyászkodó, hajlongó, hajbókoló, szervilis (pejoratív), lakájtermészetű, talpnyaló
  • lelkes híve (valakinek)

kel1

ige
  • felkel, felserken (régies), virrad (valamire), lábad (régies)
  • feljön (égitest)
  • (növény): hajt, kihajt, sarjal, sarjad, kibújik
  • (régies): támad, keletkezik, kezdődik
  • íródik, létrejön
  • fogy, elkel, kereslete van
  • (tészta): dagad, duzzad

középszerű

melléknév
  • közepes, közepettes (tájnyelvi), átlagos, szürke, megjárós (tájnyelvi), se hideg, se meleg, szokványos, középfinom (bizalmas)