halálsápadt szinonimái

melléknév
  • halotthalvány, halottsápadt, halálra vált, holtsápadt, hullaszínű, hamuszínű, hamuszürke, ólomszürke, fakó, falfehér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gémeskút

főnév
  • ágaskút (tájnyelvi), kankalikos kút (régies)

rákiált

ige
  • rákiabál, ráordít, ráförmed, ráripakodik, rárivall, ráreccsent (bizalmas), rádörrent, lehurrog, rárivaszkodik (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a halálsápadt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyökér

főnév
  • gyökérzet
  • szótő, tő, gyök(szaknyelvi)
  • kiindulás, kezdet, eredet, származás, forrás, alap
  • gyökérpetrezselyem, petrezselyem, petrezselyemgyökér, fehérrépa, fehérgyökér

folyamat

főnév
  • procedúra, eljárás
  • lefolyás, menet, sor, alakulás, történés

filc

főnév
  • nemez

fehérorosz

főnév
  • belorusz

hahotázik

ige
  • nevet, kacag, röhög (bizalmas)

helybenhagy

ige
  • helyesel, jóváhagy, elfogad, megerősít, beleegyezik, hozzájárul, affirmál (szaknyelvi), approbál (szaknyelvi), belemegy (bizalmas)
  • elver, összever, elpáhol, eldönget, kiporol (bizalmas), elagyabugyál, ellátja a baját, kioszt (bizalmas), leápol (szleng), kikészít (szleng), meghirigel (szleng), elványol (tájnyelvi), körültapogat (tájnyelvi)

pettyes, pöttyös

melléknév
  • barkás (régies), hímes (régies), babos (tájnyelvi), foltos, pettyegetett, pettyezett, botykás (tájnyelvi), kendermagos, iromba (tájnyelvi)
  • szeplős

elül

ige
  • átül
  • elüldögél, megül, eltanyázik (tájnyelvi)
  • elcsendesedik, lecsillapodik, enyhül, alábbhagy, csitul, elpihen (választékos), elnyugszik (választékos), abbamarad, elhallgat, (zaj) elhal, (szél) eláll

elsiklik

ige
  • mellőz, elmellőz, elhanyagol, átsiklik (valami fölött)(valamivel)
  • (tájnyelvi): elcsúszik (tájnyelvi), elesik (tájnyelvi)

bók

főnév
  • dicséret, kompliment (régies), széptevés
  • (régies): térdbók, térdhajtás, pukedli (régies)

építkezik

ige
  • (házat) épít, építtet
  • (valamiből): tanul, okul, töltekezik

hiányos

melléknév
  • fogyatékos, hibás, töredékes, foghíjas, híja van, sérült, megrongálódott, csonka, csorba, tökéletlen, elégtelen, fogyatkozott, fogyatkozásos (régies), szegényes, kifogásolandó, ínséges, kihagyásos, fragmentális (idegen), lakunários (idegen), inkomplett (idegen) Sz: se eleje, se hátulja; se eleje, se veleje; sem eleje, sem utolja

ideális

melléknév
  • eszményi, tökéletes, mintaszerű, példaszerű, páratlan
  • eszmei, gondolati, képzeletbeli, elképzelt, költött, kitalált
  • elérhetetlen, utolérhetetlen
  • remek, gyönyörű
  • fenséges, nemes, magasztos, lenyűgöző

kisebbít

ige
  • csökkent, mérsékel, csillapít, tompít, enyhít, gyengít, elvesz erejéből, kevesbít, csonkít, csorbít, apaszt, fékez, leszállít, leértékel, rövidít, lefokoz, korlátoz (hatáskört), megnyirbál, redukál, degradál (idegen), diminuál (idegen)
  • (tájnyelvi): becsmérel, ócsárol, rempel (régies), dehonesztál (idegen), gyaláz

karburátor

főnév
  • porlasztó, gázosító

halászbárka

főnév
  • halászhajó, halászcsónak, ladik

gyógykezelés, gyógym

főnév
  • kúra, terápia, orvoslás, kezelés, betegápolás

hátasló

főnév
  • paripa, nyerges (régies), hátiló (tájnyelvi), hátiparipa (tájnyelvi)

kancsít

ige
  • bandzsít, kancsalít, sandít (tájnyelvi), keresztbe áll a szeme

hangfogó I.

melléknév
  • hangtompító, hanggátló (fal), zörejfogó, zörejelhárító (szaknyelvi)

forradás

főnév
  • heg, sebhely, var, varrat, hegedés, hegesedés, forrács (tájnyelvi), derce (tájnyelvi), gyürke (tájnyelvi), kukuc (tájnyelvi)

házasságtörés

főnév
  • hűtlenség, félrelépés, csalás, kicsapongás, paráználkodás, bujálkodás, házasságrontás (régies), nősparáznaság (régies), adulterium (régies)

kapzsi

melléknév
  • mohó, telhetetlen, pénzsóvár, pénzéhes, pénzvágyó, pénzkóros, harácsoló, nyerészkedő, nyereséghajhászó, haszonleső, koncleső, prédaleső
  • zsugori, fösvény, szőrösszívű, cinok (tájnyelvi), kaparkodó (tájnyelvi), harizs (tájnyelvi), bodzsa (tájnyelvi), húzmány (tájnyelvi), zsebrák (régies) Sz: a bika alatt is borjút keres; a tehénből is kihúzná a borjút; a bakot is megfejné; a rákban is faggyút keres; a szúnyogban is hájat keres; a kútágast is megfejné két garasért; a holtakon is adót szedne; az ökör alatt is borjút keres; azt is irigyli, hogy a nap az égen van; egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt; egy pénzből, ha lehetne, kettőt csinálna; eladná Krisztus koporsóját is; eladná Istenét is; énes ember; igen facsarja a paréjt; inkább a sárba vetem, mint neked adom; jó ágyat vetett magának; kakas alatt tojást keres; kikérné a cigányból is a gyereket; kimarkolja a dohányt más zacskójából, s magáéba teszi; lehúzná a tetűnek is a bőrét, ha valaki megvenné; másnak javán aggódik; még a követ is megnyúzná, ha bőre volna; még a disznóalmot is el akarja adni; még a napot se eresztené másra, ha lehetne; megfejné az ágast is, ha tejet adna; pénzért az ördögnek is aláírná magát; tíz fillérért gyalog kísérné Pestre a békát