idézés szinonimái

főnév
  • berendelés, felszólítás, elővezettetés
  • értesítés
  • citálás, hivatkozás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

leplezetlen

ige
  • kendőzetlen, félreérthetetlen, álcázatlan, meztelen (igazság), nyers, nyílt, őszinte, egyenes, nyilvánvaló, takaratlan, világos

vasas I.

melléknév
  • vastartalmú, vasízű, fémes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a idézés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hordár

főnév
  • teherhordó, tróger (bizalmas), fogdmeg (bizalmas), hórukk-ember (bizalmas), szállító, hamal (idegen)
  • küldönc, kifutó, közszolga (régies), levélhordó, kézbesítő

hajózható

melléknév
  • navigábilis (szaknyelvi)

gyutacs

főnév
  • kanóc, gyújtózsinór
  • hüvely, töltény, patron (régies), csappantyú, kapszli (régies)

fráter

főnév
  • ember, férfi, pasas (bizalmas), fickó, alak, krapek, pali (bizalmas), muksó (bizalmas), mókus (bizalmas), ürge (bizalmas)
  • tökfej, semmirekellő, csirkefogó, tökfilkó
  • szerzetes, testvér, barát

húsleves

főnév
  • erőleves, húslé, színleves (régies)

izolált

melléknév
  • elszigetelt, elszigetelődött, izolálódott, egyedülálló, elhagyatott, magányos, társtalan
  • leválasztott, elkülönített, szeparált, különálló

rohanvást

határozószó
  • gyorsan, sietve, lihegve, rohanva, vágtatva, lóhalálában, sebes vágtatva (régies), nyargalvást, sebesen, hanyatt-homlok, lélekszakadva

felkoncol, fölkoncol

ige
  • legyilkol, kivégez, megöl, lemészárol, leöldös, levág, kardélre hány, lekaszabol, masszakrál (régies), agyonvág, agyonszúr, felprédál (tájnyelvi), felpástol (tájnyelvi)

felemelt, fölemelt

melléknév
  • megemelt, drágább, felvert (ár)

csüng

ige
  • csügg, lóg (bizalmas), függ, csüllöng (tájnyelvi), fityeg, ityeg-fityeg, leffeg (tájnyelvi), himbálódzik, himbálózik, lóbálódzik (valamin), lóbálózik, csilleng (régies), laffog (tájnyelvi), csüng-büng (tájnyelvi), billangózik (tájnyelvi), líg-lóg (tájnyelvi), ficsinkázik (tájnyelvi), tőgyel (tájnyelvi)
  • (valakin): ragaszkodik (valakihez), rajong (valakiért), imád, szeret, becéz, dédelget, babusgat, kényeztet, ajnároz, tutujgat (tájnyelvi), nyászálódik (tájnyelvi), nyáskotol (tájnyelvi)

feltekint, föltekint

ige
  • felnéz, felpillant, felemeli szemét, felemeli tekintetét, felveti tekintetét

jelen III.

határozószó
  • itt, ott, a helyszínen

kavar

ige
  • kever, habar (régies), kötyföl (tájnyelvi), kütyül (tájnyelvi), pempetyel (tájnyelvi), karéjol (tájnyelvi)
  • zavar, összekuszál, bonyolít, kutyul (bizalmas), beleüti az orrát

kvarc

főnév
  • kovakő, kovarc (régies), varla (régies)

kiterít

ige
  • széthajt, kihajt, kibont
  • kitár, széttár, kiterjeszt, kifeszít
  • szétszór, szétterít
  • kiakaszt, kiaggat, kitereget
  • felravataloz, ravatalra tesz, elnyújtóztat (tájnyelvi), kinyújtóztat (tájnyelvi)

idomul

ige
  • alakul, igazodik, alkalmazkodik, illeszkedik, simul, átállítódik, formálódik, hasonul

hólyagos

melléknév
  • felhólyagzott, duzzadt, hupolykás (tájnyelvi)

iránti

melléknév
  • szembeni (bizalmas)

kiskorú

melléknév
  • fiatalkorú, fiatal, gyámkorú (régies), minorennis (idegen), minor (idegen)
  • tizenéves, tinédzser, tini, kamasz, serdülő
  • ifjú, nőtelen (régies), siheder (bizalmas), bakfis
  • fejletlen, éretlen

iksz-lábú

melléknév
  • csámpás, görbe lábú, erőtlen lábú (régies), cibekelő (régies), csabajkos (tájnyelvi), csajtorás (tájnyelvi), dévaj (tájnyelvi), kaszibás (tájnyelvi), csimpi-limpi (tájnyelvi), juhtérdű (tájnyelvi) Sz: úgy áll a lába, mint az ekeló

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan

istápol

ige
  • segít, gyámolít, gondoz, gondoskodik (valakiről), segélyez, véd, gondja van (valakire), gondját viseli (valakinek), törődik (valakivel), pártfogol, patronál, támogat, felkarol, segítségére van
  • gyógyít

kitanul

ige
  • elsajátít (szakmát), kiképezi magát, képesítést szerez, kiműveli magát
  • megismer, kiismer, eligazodik, beavatódik
  • (valamiből): elfelejt, kijön a gyakorlatból