felkoncol, fölkoncol szinonimái
ige
- legyilkol, kivégez, megöl, lemészárol, leöldös, levág, kardélre hány, lekaszabol, masszakrál (régies), agyonvág, agyonszúr, felprédál (tájnyelvi), felpástol (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kuksol
ige
- gubbaszt, csücsül, guggol, kuporog, kucorog, kukog (tájnyelvi)
- rejtőzik, visszavonult életet él
feketézik
ige
- feketekávézik, kávézik
- üzérkedik, nyerészkedik, seftel (bizalmas), csencsel (szleng), kufárkodik (régies), kupeckedik (pejoratív)
- fusizik
- (tájnyelvi): feketéllik, sötétlik
eltervez
ige
- eltervel, elgondol, elképzel, kigondol, kieszel, kiagyal, kimódol, kifőz (bizalmas), tervbe vesz, kifundál, kifineszel (tájnyelvi)
előtűnik
ige
- előjön, előbukkan, feltűnik, megjelenik, előbújik, kikel, kibuggyan, kibukik, kibukkan, kikukucskál, láthatóvá válik, kilátszik, mutatkozik, felszínre jön, napvilágra bukkan, kiemelkedik, kiviccsanik (tájnyelvi)
- kiderül, kitűnik, kicsillan, kirajzolódik, kiválik, kibontakozik, kisugárzik, megvilágosodik, kiütközik, megnyilatkozik, szembeötlik, kikerekedik, kiformálódik, alakot ölt, megmutatkozik, meglátszik, megnyilvánul
éjjeliedény
főnév
- éjjeli, bili (bizalmas), bimbili (bizalmas), serbli (bizalmas), trónus (tréfás), bigyó (tájnyelvi), cukál (tájnyelvi), cserép (tájnyelvi), kékedény (tájnyelvi)
felforr, fölforr
ige
- felfő, megfő, felhevül, felbuggyan, felrottyan, felbuzog, fellobban, felbizzsen (tájnyelvi), felfottyan (tájnyelvi)
- átforrósodik, fölhevül
- (régies): felfortyan, mérgelődik, felduzmad (tájnyelvi)
fizet
ige
- pénzt ad, kiegyenlíti a számlát
- térít, fedez, áll, rendez, visel, elintéz, törleszt, leperkál (bizalmas), leszurkol (szleng), lepenget (bizalmas), blechol (szleng), gubál (szleng), leszúr (szleng), tejel (szleng), csenget (szleng), díjaz, bérez, honorál, javadalmaz, jutalmaz Sz: fizet, mint a köles; fizet, mint a katonatiszt; kivirítja a dudvát (szleng)
- jövedelmez, hoz, ad
- megfizet, megtorol, megbosszul
- bűnhődik, lakol, meglakol, megszenved
csúfnév
főnév
- gúnynév, ragadványnév, melléknév (régies), csúfolkodónév (tájnyelvi), csúfolónév (tájnyelvi)
csipkelekvár
főnév
- csipkeíz, hecsedli (bizalmas), hecserli (tájnyelvi), hecsedlilekvár (bizalmas), hecselekvár (tájnyelvi), hecserliíz (tájnyelvi), hecsempecs (tájnyelvi), hecsepecse (tájnyelvi), hecsli (tájnyelvi)
index
főnév
- mutató, indexszám, jelzőszám, árjelzőszám, mutatószám
- mérőszám, viszonyszám
- villogó (szaknyelvi), irányjelző
- leckekönyv, bizonyítvány
- tiltott könyvek jegyzéke (szaknyelvi), feketelista
- névmutató, tárgymutató, szómutató
- névjegyzék
- (szaknyelvi): kitevő, exponens (régies)
hatástalan
melléknév
- eredménytelen, sikertelen, meddő, hasztalan, kárba veszett, haszontalan, ineffektív (idegen) Sz: annyit ér, mint halottnak a szenteltvíz; annyi, mint jégverés ellen a miatyánk; annyi, mint süketnek a jóreggelt
- erőtlen, szesztelen (régies), színtelen, szürke, gyenge, unalmas
fellázad, föllázad
ige
- felkel, zendül, feltámad (régies), fellázúl (régies), felháborog, felzúdul, felbendül (tájnyelvi), ellenszegül, szembeszáll, harcol, pártot üt
- háborog, zavarog, forrong
fénycsóva
főnév
- fénykéve (választékos), fénynyaláb, sugárkéve, sugárnyaláb, fénypászta, fénypászma (tájnyelvi), fénysáv, fénycsík, fénysugár
félreeső
melléknév
- távoli, távollevő, távol eső, távol fekvő, eldugott, rejtett, félrevaló (régies), messzi, elhagyatott, kies (régies), isten háta mögötti, magányos
- elzárt, elszigetelt, lakatlan
elveszett
melléknév
- eltűnt, elkallódott, elpusztult, megsemmisült
- értéktelen
- reménytelen, kilátástalan, szertefoszlott, füstbe ment, menthetetlen
feszült
melléknév
- felcsigázott, izgatott, zaklatott, ingerült, ideges, spannolt (bizalmas)
- (figyelem): élénk, megfeszített, éber, odaadó, intenzív, lankadatlan, fáradhatatlan
- elmérgesedett, puskaporos, ellenséges, kiélezett, éles, bizalmatlan