felkoncol, fölkoncol szinonimái

ige
  • legyilkol, kivégez, megöl, lemészárol, leöldös, levág, kardélre hány, lekaszabol, masszakrál (régies), agyonvág, agyonszúr, felprédál (tájnyelvi), felpástol (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

diák

főnév
  • diákgyerek, tanuló, tanítvány, nebuló (bizalmas), növendék, középiskolás, gimnazista, egyetemista, hallgató, egyetemi hallgató, főiskolai hallgató, főiskolás, discipulus (régies)

mellékvonal

főnév
  • szárnyvonal, szárnyvasút, elágazás, leágazás
  • (telefon): mellékállomás, alállomás, mellék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felkoncol, fölkoncol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feketézik

ige
  • feketekávézik, kávézik
  • üzérkedik, nyerészkedik, seftel (bizalmas), csencsel (szleng), kufárkodik (régies), kupeckedik (pejoratív)
  • fusizik
  • (tájnyelvi): feketéllik, sötétlik

eltervez

ige
  • eltervel, elgondol, elképzel, kigondol, kieszel, kiagyal, kimódol, kifőz (bizalmas), tervbe vesz, kifundál, kifineszel (tájnyelvi)

előtűnik

ige
  • előjön, előbukkan, feltűnik, megjelenik, előbújik, kikel, kibuggyan, kibukik, kibukkan, kikukucskál, láthatóvá válik, kilátszik, mutatkozik, felszínre jön, napvilágra bukkan, kiemelkedik, kiviccsanik (tájnyelvi)
  • kiderül, kitűnik, kicsillan, kirajzolódik, kiválik, kibontakozik, kisugárzik, megvilágosodik, kiütközik, megnyilatkozik, szembeötlik, kikerekedik, kiformálódik, alakot ölt, megmutatkozik, meglátszik, megnyilvánul

éjjeliedény

főnév
  • éjjeli, bili (bizalmas), bimbili (bizalmas), serbli (bizalmas), trónus (tréfás), bigyó (tájnyelvi), cukál (tájnyelvi), cserép (tájnyelvi), kékedény (tájnyelvi)

felforr, fölforr

ige
  • felfő, megfő, felhevül, felbuggyan, felrottyan, felbuzog, fellobban, felbizzsen (tájnyelvi), felfottyan (tájnyelvi)
  • átforrósodik, fölhevül
  • (régies): felfortyan, mérgelődik, felduzmad (tájnyelvi)

fizet

ige
  • pénzt ad, kiegyenlíti a számlát
  • térít, fedez, áll, rendez, visel, elintéz, törleszt, leperkál (bizalmas), leszurkol (szleng), lepenget (bizalmas), blechol (szleng), gubál (szleng), leszúr (szleng), tejel (szleng), csenget (szleng), díjaz, bérez, honorál, javadalmaz, jutalmaz Sz: fizet, mint a köles; fizet, mint a katonatiszt; kivirítja a dudvát (szleng)
  • jövedelmez, hoz, ad
  • megfizet, megtorol, megbosszul
  • bűnhődik, lakol, meglakol, megszenved

nappal

határozószó
  • napközben, fényes nappal, napvilágnál, világosban, napvilágon (tájnyelvi)

csúfnév

főnév
  • gúnynév, ragadványnév, melléknév (régies), csúfolkodónév (tájnyelvi), csúfolónév (tájnyelvi)

csipkelekvár

főnév
  • csipkeíz, hecsedli (bizalmas), hecserli (tájnyelvi), hecsedlilekvár (bizalmas), hecselekvár (tájnyelvi), hecserliíz (tájnyelvi), hecsempecs (tájnyelvi), hecsepecse (tájnyelvi), hecsli (tájnyelvi)

állásközvetítő

főnév
  • munkaközvetítő, állásszerző, cupringer (régies)

dettó

határozószó
  • szintén, ugyanúgy, ugyancsak, úgyszintén, hasonlóképpen

fokbeosztás

főnév
  • mérce, skála, lépték, fokozat

generátor

főnév
  • áramfejlesztő, dinamó, átalakító

index

főnév
  • mutató, indexszám, jelzőszám, árjelzőszám, mutatószám
  • mérőszám, viszonyszám
  • villogó (szaknyelvi), irányjelző
  • leckekönyv, bizonyítvány
  • tiltott könyvek jegyzéke (szaknyelvi), feketelista
  • névmutató, tárgymutató, szómutató
  • névjegyzék
  • (szaknyelvi): kitevő, exponens (régies)

hatástalan

melléknév
  • eredménytelen, sikertelen, meddő, hasztalan, kárba veszett, haszontalan, ineffektív (idegen) Sz: annyit ér, mint halottnak a szenteltvíz; annyi, mint jégverés ellen a miatyánk; annyi, mint süketnek a jóreggelt
  • erőtlen, szesztelen (régies), színtelen, szürke, gyenge, unalmas

fellázad, föllázad

ige
  • felkel, zendül, feltámad (régies), fellázúl (régies), felháborog, felzúdul, felbendül (tájnyelvi), ellenszegül, szembeszáll, harcol, pártot üt
  • háborog, zavarog, forrong

fejes I.

melléknév
  • konok, önfejű, makacs, megátalkodott

fénycsóva

főnév
  • fénykéve (választékos), fénynyaláb, sugárkéve, sugárnyaláb, fénypászta, fénypászma (tájnyelvi), fénysáv, fénycsík, fénysugár

harmónium

főnév
  • harmónion (régies), melodion (idegen)

félreeső

melléknév
  • távoli, távollevő, távol eső, távol fekvő, eldugott, rejtett, félrevaló (régies), messzi, elhagyatott, kies (régies), isten háta mögötti, magányos
  • elzárt, elszigetelt, lakatlan

elveszett

melléknév
  • eltűnt, elkallódott, elpusztult, megsemmisült
  • értéktelen
  • reménytelen, kilátástalan, szertefoszlott, füstbe ment, menthetetlen

feszült

melléknév
  • felcsigázott, izgatott, zaklatott, ingerült, ideges, spannolt (bizalmas)
  • (figyelem): élénk, megfeszített, éber, odaadó, intenzív, lankadatlan, fáradhatatlan
  • elmérgesedett, puskaporos, ellenséges, kiélezett, éles, bizalmatlan

határol

ige
  • körülhatárol, körülvesz, körülfog, körülzár, kerít, övez, szegélyez