csapágy szinonimái

főnév
  • láger (szaknyelvi), kerékagy

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csattanó

főnév
  • poén, fénypont, pláne (bizalmas)
  • váratlan fordulat

átszállóhely

főnév
  • megállóhely, állomás, megálló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csapágy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cáfolat

főnév
  • elutasítás, tagadás, ellentmondás, ellenérv, visszautasítás, visszaverés, elvitatás, protestálás (régies), dementálás (idegen, régies), refutálás (régies), ellenvetés

bemelegszik

ige
  • bemelegedik, felmelegszik, átmelegszik, elfülled (tájnyelvi), elfűlik (tájnyelvi)
  • (motor): beindul, megindul

bekér

ige
  • bekéret, behozat

ártatlanság

főnév
  • tisztaság, romlatlanság, makulátlanság, feddhetetlenség, tisztalelkűség, erényesség, erkölcsösség, innocencia (régies)
  • szüzesség, szűziesség, szeplőtlenség (régies), érintetlenség, hamvasság
  • bűntelenség, vétlenség, hibátlanság
  • jámborság, ártalmatlanság, kegyesség, gyermetegség, naivság, naivitás, gyermekdedség, együgyűség

cirmos I.

melléknév
  • csíkos, csíkozott, sávos, sávozott, erezett, tarka, tarkázott, foltos, kendermagos (tájnyelvi), pettyegtetett, cirkás (tájnyelvi), iromba (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mocskos, piszkos, szurtos, szutykos, szurmos (tájnyelvi), kormos, szucskos (tájnyelvi), maszatos

de I.

határozószó
  • nagyon, mennyire, annyira

köröm

főnév
  • karom, pata

adódik

ige
  • előfordul, előadódik, megesik, akad, kerül, kerülközik (tájnyelvi), találkozik (régies)
  • (alkalom): nyílik, kínálkozik, jön
  • származik, következik, fakad, ered, folyik, támad
  • létrejön, keletkezik

aktus

főnév
  • cselekedet, cselekvés, tett, eljárás, művelet
  • közösülés, szeretkezés, koitusz (szaknyelvi), dugás (szleng), kefélés (szleng), baszás (durva)
  • (régies): felvonás

dezavuál

ige
  • lejárat, megszégyenít, meghazudtol, megcáfol, megtagad

egyesülés

főnév
  • összeolvadás, egybeforrás, összekeveredés, elegyedés, összefogás, összeömlés, egybetorkollás, összekapcsolódás
  • szövetkezés, szövetség, társulás, szervezet, egyesület, fúzió, integráció (idegen), koalíció, unió, korporáció (régies), konfraternitás (idegen)

felcsíp, fölcsíp

főnév
  • fölemel, felmarkol
  • felmar, felhólyagosít
  • (szleng): megismerkedik (valakivel), felszed (valakit) (bizalmas)
  • (pénzt): kap, felvesz, szerez, zsebre vág

eltalál

ige
  • beletalál, telibe talál, eltrafál (bizalmas), beletrafál (bizalmas), eltrefel (tájnyelvi)
  • kitalál, rájön, ráhibáz, ráérez, rátapint, előtalál (tájnyelvi)

csapodár

melléknév
  • csélcsap, csalfa, könnyűvérű (nő), kikapós (nő), hűtlen, hűtlenkedő, léha, kanos (férfi) (tájnyelvi), ledér, csapda (tájnyelvi), állhatatlan, ingatag, változékony, megbízhatatlan Sz: ahányat lát, annyit szeret; könnyen félrelép; nem bír a vérével; összeszűri a levet; átlép a kerékvágáson

bűnbocsánat

főnév
  • feloldozás, felmentés, bocsánat, megbocsátás, abszolúció (szaknyelvi), könyörület, megváltás
  • kegyelem, mentesítés, amnesztia

csontozat

főnév
  • csontrendszer, csontváz, ossatura (szaknyelvi)

elront

ige
  • tönkretesz, megrongál, összecsap, megcsonkít, deformál, összekutyul (bizalmas), elfuserál (bizalmas), gajra tesz (szleng), eldringol (szleng), elbakaláz (tájnyelvi), elcseszterel (tájnyelvi), eldíbol (tájnyelvi), eldézmál (tájnyelvi), elhibáz, elhirtelenkedik, elkapkod, elfőz, elpuskáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elpaccol (bizalmas), pacsmagol (tájnyelvi), elpüffent (tájnyelvi), elsedrél (tájnyelvi), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elbaltáz (szleng) Sz: bead neki, mint János deák az isteni tiszteletnek
  • elkényeztet, félrenevel, elnevel
  • babusgat

csendít

ige
  • (tájnyelvi): csenget, harangoz

bérenc

főnév
  • csatlós, lakáj (pejoratív), zsoldos (pejoratív), uszályhordozó (régies), komornyik, fullajtár, csahos (pejoratív), szekértoló, mameluk (régies)

csupa

határozószó
  • (jelzőként): merő, tiszta, színtiszta, puszta, egyszerű, egész, egy, tele, mind, igazi, kész, teljes, tökéletes, valóságos, vérbeli, csupádokon (tájnyelvi), csupaadta (tájnyelvi), merőadta (tájnyelvi), sívó (tájnyelvi), tisztádon-tiszta (tájnyelvi)

elszigetelt

melléknév
  • magános, magányos, egyedülálló, zárkózott, hallgatag, különálló, visszavonult, izolált, el van vágva (valamitől)
  • szórványos, egyes, elválasztott, elkülönített