hozzáillő szinonimái

melléknév
  • passzoló (idegen), odaillő, adekvát, megfelelő, alkalmas, illendő, hasonszőrű
  • hozzávaló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyanúsít

ige
  • gyanúval illet, gyanúperrel él, gyanúba vesz, inszinuál (idegen)
  • vádol, hibáztat, rágalmaz, ráfog, ráken

ráfizetés

ige
  • túlfizetés, hozzátétel, felülfizetés (régies)
  • veszteség, kár, pénzkidobás (bizalmas), hiány, deficit
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hozzáillő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hím2

főnév
  • (régies): díszítés, dísz, minta

gyötör

ige
  • kínoz, bánt, emészt, epeszt, esz, mardos, furdal, nyugtalanít, őröl, rág, csigáz, aggaszt, marcangol
  • zaklat, nyaggat, háborgat, piszkál, zavar, szekál (bizalmas), vegzál (régies), sarcol, sanyargat, ostoroz, megpróbál, izgat, bőszít, cincál (tájnyelvi), nyüstöl (tájnyelvi), ver, üt, sújt, nyúz, molesztál

gyakorlótér

főnév
  • gyakorlóterep, gyakorlópálya, rohampálya, gyaktér (szleng), szöcske (szleng)

fojtogat

ige
  • szorongat, szorít, fullaszt, fojt, torkon ragad, megtorkol (tájnyelvi)
  • nyugtalanít, aggaszt, gyötör

holnap II.

főnév
  • következő nap
  • jövő, jövendő

intés

főnév
  • figyelmeztetés, intelem, dorgálás, leteremtés, szidás, feddés, rendreutasítás, megrovás, szemrehányás, pirongatás, rosszallás, letolás (bizalmas), fejmosás (bizalmas), prédikáció (bizalmas), lelkifröccs (bizalmas)
  • hívás, jeladás, sürgetés, biztatás, jel, jelzés, buzdítás, felszólítás

renegát

főnév
  • áruló, hitszegő, júdás, dezertőr
  • kém, spion

felbuzdul, fölbuzdul

ige
  • nekibuzdul, fölhevül, felindul, felélénkül, nekihevül, tűzbe jön
  • fellelkesedik
  • (régies): felfortyan, nekimérgesedik (régies)

fecsegő

melléknév
  • bőbeszédű, beszédes, közlékeny, szószátyár, locska (régies), locsi-fecsi, nyelves, lepcses, kotnyeles, cserfes, csacska, csatra (tájnyelvi), hetlekotla (tájnyelvi), csiricsáré (tájnyelvi), leffencs (tájnyelvi), fecskes (tájnyelvi), csiribiri (tájnyelvi), kacsasegg (durva), szófosó (durva)
  • pletykás, hírhordó, hírvivő
  • (patak): locsogó, csobogó, csörgedező

csíp

ige
  • csippent, fog, csikkent (tájnyelvi), csubbant (tájnyelvi)
  • szúr, bök, döf
  • mar, éget, (szél) metsz
  • (fülön, galléron): kap, ér, fog, ragad
  • (szleng): kedvel, szeret, bír (bizalmas), komál (szleng), kamel (szleng)

felkészülés, fölkész

főnév
  • előkészület, készülődés, hozzákészülés, összeszedelőzködés, nekigyürkőzés, alapozás, edzés, tréning, gyakorlás
  • anyaggyűjtés
  • tanulás

ismert

melléknév
  • ismerős, elterjedt, általános, köztudomású, köztudott, közismert, közhírű, közszájon forgó, tudvalévő, ismeretes, nyilvánvaló, publikus, elfogadott, hagyományos, használt
  • nevezetes, jelentős, nagyhírű, neves, prominens (idegen), nagynevű, hírneves, híres, tekintélyes
  • hírhedt (régies), cégéres (pejoratív), címeres (pejoratív)

kamaszkor

főnév
  • serdülőkor, serdülés, pubertás (szaknyelvi)
  • ifjúkor

köztársasági

melléknév
  • republikánus (idegen)
  • köztársaságpárti

kinyújt

ige
  • kiad, kitesz, kihelyez, kirak, kitol, kinyom, kilök, kidug, (nyelvet) kiölt, (mellkast) kifeszít, (testet) kinyújtóztat, (kart) kitár
  • kiegyenesít, meghúz, feszít, húz, feszesre húz
  • kiszélesít, kibővít, megnövel, kitágít, megnagyobbít, kisodor (tésztát), hengerel, ellapít (régies), laposít (tájnyelvi), (tésztát) elsikál (tájnyelvi), (pulóvert) kitágít
  • (időtartamot): meghosszabbít, prolongál

hozzászokik

ige
  • rászokik, hozzátörődik (régies), belokul (régies), hozzáedződik, hozzáidomul, alkalmazkodik, akklimatizálódik Sz: megszokta, mint a medve a vackort; nekiszokik, mint a sváb a főtt krumplinak; rászokik, mint ökör a béres szavára

hibabejelentő

főnév
  • reklamáció, panasziroda

ikra1

főnév
  • halpete
  • kaviár

kilengés

főnév
  • kitérés, elmozdulás, kibillenés, elhajlás, elongáció (idegen)
  • ingás, hintázás, himbálózás
  • eltérés, deviáció (szaknyelvi)
  • kimaradás, mulatozás, dorbézolás
  • rendzavarás, rendbontás, zavargás
  • túlkapás, önkényeskedés, kihágás, excesszus (idegen)

huszáros

melléknév
  • hetyke, nyalka, peckes, feszes, katonás, daliás, deli
  • gyors, talpraesett, határozott
  • vakmerő, merész

háborítatlan

melléknév
  • sima, szélmentes, csendes, zavartalan
  • békés, nyugodt, kiegyensúlyozott, higgadt
  • derűs, gondtalan

indiszkrét

melléknév
  • tapintatlan, tolakodó, alkalmatlankodó, otromba, kíváncsi, fecsegő, kotnyeles

kínoz

ige
  • bánt, üt, ver, gyötör, sanyargat, marcangol, szorongat, nyomorgat, csigáz (régies), epeszt, hóhérol (régies)
  • bosszant, zaklat, háborgat, nyugtalanít, ingerel, piszkál, emészt, nyaggat, nyúz, szipolyoz, öl, rág, mardos, szaggat, tép, nyüstöl (bizalmas), vegzál (régies), buzerál (szleng), molesztál, macerál, szekál, szekíroz, szurkapiszkál, frocliz (bizalmas), zrikál (szleng)