hozzáfűz szinonimái

ige
  • kiegészít, megjegyez, mellékel, kapcsol, csatol, hozzáerősít, hozzáakaszt, hozzátesz, hozzáilleszt, odaköt, hozzákapcsol, hozzátold

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

forgó II.

főnév
  • (tájnyelvi): örvény, víztölcsér, örvénylés
  • (régies): sisakdísz, dísz, tollbokréta, csótár (tájnyelvi)
  • propeller (régies)
  • papírforgó
  • (tájnyelvi): ízület, forgócsont
  • (tájnyelvi): körhinta
  • (tájnyelvi): napraforgó, napbanéző (tájnyelvi)
  • vetésforgó

szár

főnév
  • inda, kacs, kocsány, törzs, törzsök (régies), gally, vessző, csuta (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kukoricaszár
  • (tájnyelvi): lábszár
  • alsókar
  • nadrágszár, harisnyaszár
  • (tájnyelvi): nyél
  • pipaszár, tollszár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hozzáfűz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hím1

főnév
  • férfi, férfiszemély
  • apaállat, kan
  • szoknyavadász, nőfaló, nőbolond
  • (régies): porzó, hímpor, virágpor
  • (jelzőként): hímnemű
  • férfias, maszkulin (szaknyelvi)

györgyike

főnév
  • georgína, gyászvirág

gyakorló II.

főnév
  • gyakorlóruha, angyalbőr
  • (bizalmas): gyakorlóiskola

fojtó

melléknév
  • fojtogató, fullasztó, nehéz, fülledt, dohos, szellőzetlen, dögletes, bűzös, romlott (levegő), poshadt
  • párás, ködös, páradús
  • nyomasztó, terhes, szorító

holnap I.

határozószó
  • hamarosan, másnap, maholnap, előbb-utóbb, nemsokára

intervallum

főnév
  • idő, időszak, időtartam, időköz, éra, periódus, szakasz, fázis, etap, ciklus

rendzavarás

főnév
  • rendbontás, zavargás, kavarodás, forrongás, tumultus (régies), zendülés, lázadás, felkelés, felfordulás, excesszus (idegen)
  • csendháborítás

felbukkan, fölbukkan

ige
  • előtűnik, felmerül, előbukkan, feltör, feltetszik (tájnyelvi), felszínre jön, kiemelkedik, kibuggyan (tájnyelvi)
  • előkerül, előjön
  • nyilvánosságra kerül, napfényre kerül, napvilágra kerül, kibontakozik
  • feltűnik, láthatóvá válik, előlép, ott terem, megjelenik

fecsegés

főnév
  • csevegés, csevej, trécselés, terefere, teretura (régies), diskurálás, társalgás, beszélgetés
  • locsogás, szószaporítás, mellébeszélés, szájjártatás, lárifári, handabanda (bizalmas), blabla (bizalmas), duma (szleng), hanta (szleng), kvaccs (bizalmas), smonca (szleng), szódara (tájnyelvi), rizsa (szleng), paláver (szleng), szósz (szleng), süketelés (szleng), letyelótya (tájnyelvi), lityifityi (tájnyelvi), diridara (tájnyelvi), pipereszarka-csörgés (tájnyelvi)
  • szóbeszéd, mendemonda, mese (bizalmas), pletyka Sz: csépelt szalma beszéde; koca koca tarka, se füle, se farka

csíny

főnév
  • csínytevés, csintalanság, tréfa, kópéság, huncutság, zsiványság (régies), rosszaság, engedetlenség, stikli (bizalmas), hecc, balhé (szleng), buli (bizalmas)

felkészül, fölkészül

ige
  • készülődik, késztelődik (tájnyelvi), előkészül, hozzákészül, összeszedi magát, nekigyürkőzik, felvértezi magát (valami ellen), megteszi a szükséges lépéseket, nekivetkőzik, köpi a markát, fegyverkezik (tájnyelvi)
  • tanul

ismerős

melléknév
  • megszokott, szokásos, otthonos, ismert
  • baráti
  • (valamiben): hozzáértő, jártas, verzátus

kamasz

főnév
  • serdülő, tizenéves, tinédzser, tini (bizalmas)
  • ifjú, süvölvény, siheder, suhanc, süldő legény, lakli, surján (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), surgyé (tájnyelvi), sulincár (régies)
  • kamaszlány, bakfis
  • (jelzőként): serdülőkorú

köztársaság

főnév
  • respublika (régies)

kinyomtat

ige
  • közöl, közzétesz, megjelentet, kiad, publikál
  • sokszorosít

hozzászámít

ige
  • hozzásorol, hozzászámol, hozzávesz, odaszámít, ideszámít, odavesz, idevesz, odasorol, idesorol, hozzáad, hozzászámláz, belekalkulál
  • hozzátartozik, beleszámít

hiba

főnév
  • mulasztás, baklövés, melléfogás, botlás, tévedés, balfogás, gikszer, ballépés, szabálytalanság, eltántorodás, vétek, negatívum, vétség, gyarlóság, balhé
  • félrelépés
  • nyelvbotlás, baki (bizalmas)
  • sajtóhiba, elírás
  • betegség, fogyatékosság, csonkaság, makula (régies), szeplő (választékos), szégyenfolt, takargatnivaló, defektus (idegen)
  • pontatlanság, szabálytalanság, rendetlenség, szabályellenesség
  • hanyagság, hiány, deficit, elszámolás, fogyatkozás
  • tökéletlenség, kivetnivaló, hiányosság, rendellenesség, selejt, anomália (szaknyelvi), error (idegen)
  • baj, kellemetlenség, nehézség, kár, sérülés, rongálódás, csorba, defekt (szleng), difi (bizalmas), gáz (szleng), hézag (szleng)

ikon

főnév
  • szentkép
  • (szaknyelvi): jel

kilenced

számnév
  • nóna (idegen)

huszár

főnév
  • lovas, lovas katona, hajdú, vörös ördög
  • (sakkban)(bizalmas)

háborgó

melléknév
  • viharos, zivataros, örvénylő, tajtékos, fergeteges, dühöngő, zaklatott, felkavart, felbőszült, fodrosodó, szilaj, vad, zabolátlan, féktelen, hánykódó
  • lázadó, zavargó, békétlen, zendülő, zajongó, csendetlen (régies), veszekedő, csendzavaró, viszálykodó, elégedetlen, forrongó, nyugtalan
  • indulatos
  • émelygő, kavargó, kevergő, kóválygó

indigó

főnév
  • indigócserje
  • átírópapír, másolópapír, átütőpapír, karbonpapír, kopírpapír (régies)

kínos

melléknév
  • fájdalmas, fájó, fájós, bántó, gyötrelmes, gyötrő, éles, heves, kínzó
  • fárasztó, fáradságos, nehéz, vesződséges, kimerítő, keserves, nyomorúságos
  • kellemetlen, kényelmetlen, kényes, zavaró, nyugtalanító, nyomasztó, feszélyező, kényszerű, aggályos, szorult (helyzet), alkalmatlan, peníbilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)