huszár szinonimái

főnév
  • lovas, lovas katona, hajdú, vörös ördög
  • (sakkban)(bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meghurcol

ige
  • vonszol, vontat, hurcol
  • megrágalmaz, vádaskodik, gyaláz, becsmérel, rossz hírbe kever, rossz hírét költi, ócsárol, befeketít (választékos), bemárt (bizalmas), sárba ránt, hercehurál (tájnyelvi), szapul (bizalmas), böcsmöl (tájnyelvi), bemószerol

megbüdösödik

ige
  • megszagosodik, megáporodik, megavul (tájnyelvi), megzápul, petyhed (tájnyelvi), poshad, megromlik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a huszár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hízeleg

ige
  • hajbókol, bókol, gazsulál (szleng), nyalizik (bizalmas), nyal (szleng), kellemkedik, udvarol, dörgölődzik, dörgölőzik, cincoskodik (tájnyelvi), júdáskodik (tájnyelvi), simánkodik (tájnyelvi), színeskedik (régies) Sz: a seggét nyalja; a talpát nyalja; csapja a levet; csapja a csíkot a lencsével; csúszik-mászik; igen evez róka farkával; róka farkát billegeti; kelleti magát, mint a rossz szekér a hájnak; méz csurog a szájából; nagyon tömjénez (valakinek); pohár mellett szól; punyizik (valakinek); násznagy akar lenni
  • kedveskedik, cirógat, becézget, törleszkedik Sz: törleszkedik, mint a macska

hadiflotta

főnév
  • flotta, hajóhad, armada (régies)

gyertyaszentelő

főnév
  • Boldogasszony ünnepe, Mária tisztulása

forrong

ige
  • kitörni készül, lázadozik, lázad, zendül, zavarog, mozgolódik, ellenszegül, zúgolódik, tombol, tiltakozik, nyugtalankodik
  • dühöng, mérgelődik, háborog, tajtékzik, őrjöng

hozzáfűz

ige
  • kiegészít, megjegyez, mellékel, kapcsol, csatol, hozzáerősít, hozzáakaszt, hozzátesz, hozzáilleszt, odaköt, hozzákapcsol, hozzátold

ismeretes

melléknév
  • ismert, tudott, tudvalevő, közismert, emlékezetes, nevezetes, híres, köztudomású

révület

főnév
  • önkívület, eksztázis, transz (idegen), elragadtatás, bűvölet, igézet
  • elmélyedés

felfúj, fölfúj

ige
  • feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
  • eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
  • (felfújja magát): felfuvalkodik
  • durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát

fekvőszék

főnév
  • nyugszék, nyugágy, kempingszék, liegestuhl (idegen)

csordás

főnév
  • tehénpásztor, marhapásztor, barompásztor, baromőr (régies), csordapásztor (régies), ökörhajcsár, ökörpásztor, tehenészlegény, gulyás

félrecsúszik

ige
  • félresiklik, lepattan, kicsúszik, vakvágányra csúszik

izzó I.

melléknév
  • égő, lángoló, parázsló, tüzes, felizzított, felszított
  • perzselő, égető, forró
  • heves, szenvedélyes, lángoló, tüzes, lelkes, rajongó

karalábé

főnév
  • kalarábé, kalaráb (régies)

kupa

főnév
  • kehely, kancsó, serleg, billikom (régies), ivókürt, szarupohár
  • verseny, mérkőzéssorozat
  • (tájnyelvi): kanna, kanta
  • kannafedél, kannafedő
  • (tréfás): fej, koponya

kishitű

melléknév
  • félénk, félszeg, bátortalan, gyáva, szégyenlős, ijedős, visszariadó, nyúlszívű, pipogya, kislelkű (régies)
  • csüggeteg, hitevesztett, reményvesztett, balhitű, pesszimista, defetista (idegen)

huzavona

főnév
  • halogatás, húzás-halasztás, tologatás, késedelem, tétovázás, habozás, hezitálás, teketória, gatyázás (bizalmas), ingadozás
  • hercehurca, szócséplés, bürokrácia, körülményeskedés
  • széthúzás, civódás, nézeteltérés, súrlódás, összetűzés

hitellevél

főnév
  • akkreditív (idegen), hitelvény

indulat

főnév
  • fellobbanás, méreg, harag, ingerültség, méltatlankodás, felindulás, dühroham, düh, felháborodás, dühkitörés, gyűlölet
  • hajlandóság, gerjedelem, szenvedélyesség, elragadtatás, elérzékenyülés, lelkesedés, rajongás

kiöntő

főnév
  • lefolyó
  • száj, csőr

idióma

főnév
  • kifejezés, szókapcsolat, állandósult szószerkezet
  • (régies): nyelv
  • beszédmód, beszédmodor, beszédstílus
  • nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus (szaknyelvi), csoportnyelv, rétegnyelv

hajnal

főnév
  • pirkadat, pitymallat (tájnyelvi), napkelte, auróra (idegen), napfeljötte (tájnyelvi), virradat, hajnalhasadás, hajnalodás, korány (régies), derengés
  • pirkadás, reggeli szürkület, hajnalpír, hajnalfény
  • kezdet, eredet

iparigazolvány

főnév
  • iparengedély, ipar (bizalmas), vállalkozási engedély

kisember

főnév
  • tökmag, gyerek
  • közember, szegény ember
  • munkás, proletár
  • tucatember, jelentéktelen alak, hétköznapi figura