füles szinonimái

főnév
  • szamár, csacsi
  • nyúl, tapsifüles
  • (tájnyelvi): kancsó
  • (bizalmas): pofon, nyakleves, tasli (bizalmas)
  • (szleng): értesülés, előrejelzés, jóslat, tipp, drót (szleng)
  • hír, információ, pletyka
  • (bizalmas): fülhallgató, fejhallgató

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

brit

melléknév, főnév
  • angol, nagy-britanniai

étkészlet

főnév
  • szerviz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a füles szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fonetika

főnév
  • hangtan

fél II.

számnév
  • kettedrész, egyketted, ketted, ötven százalék

fantasztikus

melléknév
  • abszurd, hihetetlen, irreális, kiagyalt, kitalált, fantázia szülte, költött, képzeletbeli
  • meghökkentő, elképesztő, groteszk
  • rendkívüli, pompás, remek, tüneményes, mesés, mesébe illő, csodálatos, csodás, bámulatos, ragyogó, briliáns, pazar, elsőrendű, kitűnő, nagyszerű, óriási, káprázatos, szédületes, lenyűgöző, kivételes, kolosszális (bizalmas), szuper (bizalmas), csúcs (szleng)

eltartott

melléknév
  • kitartott (pejoratív), gondozott

fráter

főnév
  • ember, férfi, pasas (bizalmas), fickó, alak, krapek, pali (bizalmas), muksó (bizalmas), mókus (bizalmas), ürge (bizalmas)
  • tökfej, semmirekellő, csirkefogó, tökfilkó
  • szerzetes, testvér, barát

gyarmatosít

ige
  • kolonizál (szaknyelvi), meghódít, leigáz, elfoglal

ökörnyál

főnév
  • bikanyál (tájnyelvi), őszinyál (tájnyelvi), szépasszony fonala (tájnyelvi)

elbukik

ige
  • (tájnyelvi): megbotlik, elbotlik, elesik, hasra esik, elvágódik, elterül, elborul, eldől
  • vereséget szenved, alulmarad, kudarcot vall, veszít
  • (játékból) kiesik
  • megbukik, elhasal
  • (tájnyelvi): elesik (valamitől), csalódik, pórul jár
  • megesik, teherbe esik
  • (régies): alábukik, alámerül

egyszerű

melléknév
  • szimpla, egyrétű
  • dísztelen, díszítetlen, cicomátlan, paraszt (tájnyelvi), puritán
  • szerény, szűkös, szolíd, igénytelen
  • átlagos, szürke, együgyű, tanulatlan
  • érthető, világos, áttekinthető, átlátható, pofonegyszerű, mezei (szleng) Sz: egyszerű, mint a pofon; Kolumbusz tojása; világos; mint az egyszeregy; nem boszorkányság

bársonyvirág

főnév
  • bársonyka, büdöske, büdösrózsa, büdösszegfű

elgyötör

ige
  • megkínoz, elkínoz, meggyötör, elöl, megvisel

gyökér

főnév
  • gyökérzet
  • szótő, tő, gyök(szaknyelvi)
  • kiindulás, kezdet, eredet, származás, forrás, alap
  • gyökérpetrezselyem, petrezselyem, petrezselyemgyökér, fehérrépa, fehérgyökér

harisnya

főnév
  • harisnyanadrág, strimfli (régies), lábravaló (tájnyelvi), juhláb (tájnyelvi), cófli (tájnyelvi), börhe (tájnyelvi)
  • zokni
  • kapca (régies)

kedveskedik

ige
  • nyájaskodik, édeskedik, kedvében jár, udvarol, kegyeskedik (régies), ajándékoz, enyeleg
  • hízeleg, kecseg (tájnyelvi), kesnyelődik (tájnyelvi), gazsulíroz

iktató I.

melléknév
  • bevezető, besoroló, befogadó, betoldó, bejegyző, lajstromozó (régies), sorszámozó, kodifikáló (idegen)

fürdés

főnév
  • tisztálkodás, mosdás
  • fürdőzés, strandolás

fokozatosan

határozószó
  • lassan, fokonként, lépésenként, fokról fokra, lépésről lépésre

göböly

főnév
  • hizlalt ökör, hízómarha, sőre (tájnyelvi), csira (tájnyelvi)

időnként, időközönké

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, elvétve, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

garnitúra

főnév
  • készlet, felszerelés, berendezés, bútorzat, sor, sorozat, széria, kollekció, termékcsalád
  • (bizalmas): közösség, csoport, kollektíva, gárda
  • (szaknyelvi): betűcsalád

felegyenesedik, föle

ige
  • feláll, feltápászkodik, felkászálódik (bizalmas), felemelkedik, kihúzza magát, felkel, lábra áll, talpra áll, talpra ugrik, felszökik

gumó

főnév
  • dudorodás, csomó, gümő (tájnyelvi), kinövés, bütyök, dudor, daganat

ihlet2

ige
  • sugall, sugalmaz, sugároz (tájnyelvi), inspirál, ösztönöz, motivál, lelkesít