hírneves szinonimái

melléknév
  • híres, elismert, ismert, nagyhírű, neves, nagynevű, famózus (idegen), világhírű, jelentős, tekintélyes, közismert, figyelemre méltó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szívverés

főnév
  • szívdobogás
  • szívhang, életjel

belead

ige
  • beletesz, belevegyít, elvegyít, belekever, hozzáad, hozzátesz
  • (erőt, energiát): ráfordít (valamire), beleöl, rááldoz, befektet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hírneves szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

háziasít

ige
  • domesztikál, megszelídít, befog, betör

guba2

főnév
  • gubacs
  • bobajka (tájnyelvi)
  • (szleng): pénz, zsozsó (szleng), zsozsetta (szleng), lóvé (szleng), lovetta (szleng), suska (szleng), bagó (szleng), dohány (szleng)

gerinctelen

melléknév
  • gyenge jellemű, befolyásolható, megalkuvó, puha gerincű, csúszó-mászó, jellemtelen, elvtelen, szolgalelkű, köpönyegforgató, puhány, állhatatlan, hitvány, kóciporos (tájnyelvi) Sz: úgy táncol, ahogy fütyülnek; úgy fordul, ahogy a szél fúj; minden nyeregbe illik a segge (durva)

fertő

főnév
  • mocsár, láp, ingovány, posvány, süppedék (régies), morotva (régies), holt víz (régies)
  • züllöttség, romlottság, szenny, undokság, posvány, pocsolya, kloáka (pejoratív)

heveny

melléknév
  • akut (szaknyelvi), gyors lefolyású, heves, gyorsan elharapódzó, hirtelen, rohamos, súlyos, veszedelmes, fenyegető
  • sürgős, égető, friss, szapora, szélsőséges
  • (régies): meleg, forró

igazol

ige
  • bizonyít, tanúsít, megerősít, megszilárdít, alátámaszt, támogat, tanúskodik, bebizonyít, beigazol, kimutat, megokol, megindokol, megmagyaráz, megvéd, oltalmaz, védelmez, tisztáz, ment
  • elismer, attesztál (régies)
  • megvizsgál, felülbírál, verifikál (idegen), dokumentál, nyugtáz, hitelesít, legitimál (szaknyelvi)

ráolvasás

főnév
  • igézet, varázslat, ráéneklés (régies), ráimádkozás (régies)

famulus

főnév
  • alkalmazott, beosztott
  • tanítvány, növendék, hallgató, jelölt
  • munkatárs, asszisztens, segítőtárs, segéd, kisegítő, gyakornok, demonstrátor

évezred

főnév
  • ezredév, millennium (idegen)

csapágy

főnév
  • láger (szaknyelvi), kerékagy

felbérel, fölbérel

ige
  • felfogad, megbíz, alkalmaz, megfizet, szolgálatba fogad, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
  • lefizet, megken (szleng)

immorális

melléknév
  • erkölcstelen, erkölcsrontó, erkölcsellenes, tisztességtelen, romlott, züllött, amorális

jelölt I.

melléknév
  • kiválasztott, ellátott (valamivel), megbélyegzett, megkülönböztetett
  • kitűzött

körömvirág

határozószó
  • borongóvirág, kenyérbélvirág, kenyérvirág, körmice, körömke

kifordít

ige
  • kifelé fordít, kiserít (tájnyelvi)
  • kiborít, feldönt, felfordít, felbillent
  • kiönt, kidönt
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • felszínre hoz, kiszánt, feltúr
  • félremagyaráz, elferdít, kiforgat

hiszékeny

melléknév
  • naiv, gyermeteg, hiedékeny (régies), hiszes (tájnyelvi), együgyű, gyanútlan, jóhiszemű, óvatlan

hazaenged

ige
  • hazabocsát, hazaereszt, elenged
  • hazaküld

húr

főnév
  • (régies): ideg, ín
  • (régies): bél
  • zsinór
  • chorda (idegen)

kidob

ige
  • kihajít, kivet, kizuhint, kiszór, kihajigál, ejiciál (idegen), kilök
  • kiselejtez, félredob, eldob, kiszuperál (bizalmas), kimustrál
  • kipenderít, kiakolbólít, kiebrudal, lapátra tesz (szleng), kigór (tájnyelvi), kivág, kibillent, kirúg (bizalmas), eltanácsol, kitessékel, eltávolít, kituszkol, kizavar, kipaterol (bizalmas), elzargat (tájnyelvi), kiutasít, kirepít, kilódít, elbocsát, elküld, kilakoltat Sz: ajtót mutat (valakinek); kiad rajta, mint eb a taligán; kiad vkin, mint a pataiak a szőrön; kiadja a nyargalót vkinek; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; kivágja, mint a taknyot; megmutatja, hol csinálta az ács az ajtót; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki

holdfény

főnév
  • holdvilág, holdsugár

gyanús

melléknév
  • kétes, szuszpektus (idegen), bizonytalan, vitatható, gyanút keltő, homályos, zavaros, kusza, obskúrus (régies), kétértelmű, félreérthető, rejtelmes, rejtélyes, tréfli (szleng), megbízhatatlan, sötét

idegesít

ige
  • izgat, nyugtalanít, aggaszt, bosszant, bánt, ingerel, irritál, mérgesít, felbosszant, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), feldühít, feldühösít, bepörget (szleng), bepipásít (szleng), kiborít (bizalmas), idegeire megy, agyára megy (bizalmas), kihoz a sodrából, kiütést kap (valamitől, valakitől), megharagít, dühít, bőszít
  • zavar, zaklat, zargat, háborgat, molesztál, szekál (bizalmas), szekíroz, piszkál

kifeszít

ige
  • kihúz, megfeszít, peckel, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, kinyújt, kinyújtóztat
  • kidomborít, kidülleszt