hangoztat szinonimái

ige
  • bizonygat, állít, hangsúlyoz, kiemel, kidomborít, kifejezésre juttat, erősködik, nyomatékosít, megerősít, kiélez, súlyt fektet (valamire), kinyilvánít
  • (hangot) kitart (szaknyelvi)
  • (régies): hallat
  • szólaltat (hangszert)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dimenzió

főnév
  • kiterjedés
  • méret, nagyság, terjedelem, méretarány

kifecseg

ige
  • elmond, kibeszél, kikotyog, kilocsog, kicseveg, kicsacsog, kikottyant (bizalmas), kivakkant, kipletykál (bizalmas), elpletykál, elhíresztel, kikürtöl, elárul, továbbad, divulgál (idegen), elköp (szleng) Sz: eljár a szája; könyökén is kijön; mindent kikottyant a szája az alfele híre nélkül; mindent nyelve harangjára köt; nem áll meg benne a szó
  • (tájnyelvi): kifröcsög, kifröccsen, kiloccsan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangoztat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadicsel

főnév
  • hadifurfang, hadifortély, stratagéma (régies)

földbirtokos

főnév
  • földesúr, hűbérúr, nagybirtokos, nábob, úri birtokos, középbirtokos, kisbirtokos, uraság (régies), mezőgazda (régies), gazdálkodó

fogkő

főnév
  • lemez, plakk (szaknyelvi)

felderít, földerít

ige
  • kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
  • felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít

halászlé

főnév
  • halleves, halpaprikás, hallé (tájnyelvi)

hibás

melléknév
  • vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
  • helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
  • (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
  • bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)

pláne I.

határozószó
  • főként, különösen, főképpen, kiváltképpen
  • éppenséggel, egyenesen, pontosan, pont (bizalmas)

emészt

ige
  • sziesztázik (bizalmas), ejtőzik, kérődzik (pejoratív)
  • (természeti folyamat): pusztít, rongál, tönkretesz
  • (bánat): rág, őröl, sorvaszt, epeszt, aggaszt, kínoz, mardos, marcangol, gyötör, furdal

eltolódik

ige
  • elmozdul, elcsúszik
  • elhalasztódik, kitolódik

borsmenta

főnév
  • borsosmenta

erősen

határozószó
  • nagyon, felette (választékos), fölöttébb, módfelett, hathatósan, ugyancsak, derekasan, derekasint (tájnyelvi), hevesen, feszt (bizalmas), intenzíve (idegen), istenesen, istenigazában, erőst (tájnyelvi), gyehennamód (tájnyelvi)

hittérítő

főnév
  • misszionárius (idegen), hitterjesztő, hitkövet (régies), térítő, hitszónok, prédikátor, igehirdető, hithirdető

ígér

ige
  • kilátásba helyez, szavát adja, garantál
  • megfogad
  • árverez, licitál (szaknyelvi), ajánl, ajánlatot tesz, kínál
  • kecsegtet, biztat (valamivel), sejtet (valamivel), valószínűsít

kitekeredik

ige
  • elfordul, elcsavarodik
  • kicsavarodik, kisodródik

kedvel

ige
  • szeret, szível, rokonszenvez (valakivel), szimpatizál (valakivel), vonzódik (valakihez, valamihez), kegyel (régies), favorizál, kultivál (bizalmas), komál (szleng), bír, kegymél (tájnyelvi), lelkel (tájnyelvi)

hangtan

főnév
  • akusztika (szaknyelvi)
  • fonetika (szaknyelvi), fonológia (szaknyelvi)

ha

kötőszó
  • hogyha, amennyiben, hacsak, föltéve, hogy
  • amikor, valahányszor

háztető

főnév
  • tető, házfedél, födél, héjazat (szaknyelvi), eszterhéj (régies)

káromkodik

ige
  • szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd

harmónium

főnév
  • harmónion (régies), melodion (idegen)

frizura

főnév
  • hajviselet,
  • haj, hajzat, toll (szleng)

helyzet

főnév
  • elhelyezkedés, konstelláció (régies), állás, fekvés, topográfia (szaknyelvi)
  • pozitúra, tartás, testtartás
  • szituáció, szitu (bizalmas), állapot, status quo, stádium, körülmény, tényállás, környülállás (tájnyelvi), ábra (szleng)
  • viszony, rang, státusz, pozíció, kondíció (szaknyelvi)

kávéház

főnév
  • kávézó, eszpresszó, presszó, café (idegen), kafána (régies)
  • cukrászda