hiányzik szinonimái

ige
  • távol van, nincs jelen, abszentál (idegen), mulaszt, lóg (bizalmas), bliccel
  • iskolát kerül
  • elmarad, fennmarad, hátramarad, hibádzik, híjával van, nélkülöz, nincs
  • szükségeltetik, kifogásoltatik, kellene

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ment1

ige
  • menekít, kiszabadít, felszabadít, szabadít
  • óv, véd, védelmez, közbenjár (valakiért), oltalmaz
  • tisztáz, igazol, menteget, kimosdat, exkuzál (idegen), mentesít, feloldoz

fázós

melléknév
  • fázékony, fagyos, didergős, borzongós, fázinkós (tájnyelvi), jeges (tájnyelvi), dérütötte (tájnyelvi), dérvett (tájnyelvi) Sz: rossz telelő, mint a szegény ember lova
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hiányzik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hátradől

ige
  • hátrahanyatlik, hátrahajol, hanyatt fekszik

gordonkás

főnév
  • csellista, csellós, kisbőgős (tájnyelvi)

gazdálkodó II.

főnév
  • gazda, paraszt, földműves, szántóvető (régies), termelő, pór (választékos), farmer, ökonómus (szaknyelvi)

fen

ige
  • élesít, élez, köszörül, csiszitol (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ken, dörgöl, dörzsöl
  • súrol, váslal (tájnyelvi), csiszol

helyeslés

főnév
  • jóváhagyás, megerősítés, helybenhagyás, beleegyezés, egyetértés, igenlés, rábólintás, szentesítés, támogatás
  • tetszés, elismerés, dicséret, dicsőítés, magasztalás, éljenzés, bátorítás, biztatás

ideges

melléknév
  • nyugtalan, nyugtalankodó, ingerlékeny, türelmetlen, ingerült, nyűgös, felidegesített, csupa ideg, nervózus (idegen), felajzott, izgatott, zaklatott, spannolt (szleng), felcukkolt (szleng), hangyás (szleng), felindult, felkavart, túlfűtött, kiegyensúlyozatlan, labilis, ideggyenge, idegbeteg

ráígér

ige
  • felülígér, túltesz (tájnyelvi), rálicitál, túllicitál, rátromfol (régies)

ezzel

határozószó, névmás
  • evvel, ezáltal
  • aztán, azután, ezután, majd

eszerint

határozószó
  • tehát, ennek megfelelően, ekként, ilyenformán, ezért, ennélfogva, emiatt
  • így hát, így, egyszóval

cölibátus

főnév
  • (papi) nőtlenség

fej2

főnév
  • (választékos), caput (szaknyelvi), koponya, kobak (bizalmas), üstök (bizalmas), buksi (bizalmas), kókusz (bizalmas), dió (bizalmas), bura (szleng), kugli (szleng), tök (szleng), guba (szleng), kupa (bizalmas), kopoltyú (szleng), váza (szleng), skuló (szleng), bota (tájnyelvi)
  • ész, értelem, agy, gógyi (szleng), sütnivaló (bizalmas), gógyó (tájnyelvi)
  • főnök, vezető, uralkodó, parancsnok, fejes (szleng)
  • személy, egyén
  • férfi, ember, tag (szleng), manus (szleng), krapek (szleng), hapsi (szleng), pasas (bizalmas)
  • (növényé): kalász, buga
  • kopf (szaknyelvi), címfelirat, rovatcím
  • fejléc
  • cégjelzés

így I.

határozószó
  • ekképp, ekképpen, ekként, ilyenképpen, ilyeténképpen, ilyenformán, ilyesformán, ilyen módon, ehhez hasonlóan, hasonlóképpen, ennek megfelelően, következőképpen, ennek szellemében, imigyen (választékos), igyen (régies), ezenképpen (tájnyelvi)

javasasszony

főnév
  • füvesasszony, tudósasszony, boszorkányasszony (tájnyelvi), kenőasszony (régies), íralóasszony (régies), kuruzsló, vajákos (régies)
  • halottlátó (tájnyelvi)

költői

melléknév
  • lírai, poétikus
  • választékos, emelkedett, érzelemgazdag, ritmikus, ütemes, ékes (választékos), díszes (választékos), ékesszóló
  • érzelmes, ábrándos

kidönt

ige
  • kifordít, kivág, kibuktat, kidűt (tájnyelvi), felbillent, feltaszít
  • kiönt, kiürít, kiborít

híd

főnév
  • átjáró, felüljáró, összeköttetés, palló, völgyhíd, viadukt, bürü (tájnyelvi)
  • (hajón): állás, dobogó, emelvény
  • (szaknyelvi): fogpótlás, protézis (szaknyelvi)

határérték

főnév
  • limes (szaknyelvi), küszöb, extrémum (szaknyelvi)

hozzásegít

ige
  • hozzájárul, előmozdít, elősegít, előrelendít

kiad

ige
  • kinyújt, kiszolgáltat, kézbe ad, átad, expediál (idegen)
  • kifizet
  • kioszt
  • kiállít
  • elkölt, költ, elvásárol, fordít, kifizet, kihelyez
  • bérbe ad, albérletbe ad, kikölcsönöz, kölcsönad
  • publikál, megjelentet, kinyomtat, kihoz (bizalmas)
  • kibocsát, forgalomba hoz
  • közöl, megparancsol, elrendel, elküld, utasít
  • odaenged, átenged, rendelkezésre bocsát
  • elárul, kiszolgáltat
  • kibocsát, kienged, szabadjára enged, kisugároz
  • kihány, kiokád, visszaad, kiöklendez, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • kiejt, kimond, hallat
  • kifejt, kiáraszt
  • (lelket) kilehel
  • szabadjára enged
  • elég, kitelik

hitelképes

melléknév
  • fizetőképes

groteszk I.

melléknév
  • furcsa, idétlen, torz, különös, elképesztő, hátborzongató, visszataszító, abszurd, bizarr, kísérteties, elferdült, idegenszerű, képtelen, meghökkentő

hurrikán

főnév
  • forgószél, ciklon, szélvihar, szélvész

kicsíp

ige
  • kitép, kiszakít
  • felcsíp, kimar
  • (tájnyelvi): kifog (valakin)
  • (kicsípi magát): kirittyenti magát (szleng), kicsinosítja magát, felcicomázza magát, kiöltözik, kiöltözködik, ünneplőbe vágja magát, kinyalja magát, díszbe öltözik, díszt ölt, kikeni-feni magát, felpiperészi magát, kicsípekedik (tájnyelvi)