kapufa szinonimái

főnév
  • kapufélfa, kapubálvány, kapuszobor, kapuláb
  • léc (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiépít

ige
  • kibővít, kifejleszt, formál, fejleszt
  • kialakít, létrehoz, létesít
  • megszervez, megteremt

gyűlölet

főnév
  • utálat, ellenszenv, undor, megvetés, rosszakarat, rosszindulat, antipátia, iszonyat, idegenkedés, irtózat, fóbia (szaknyelvi), averzió (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kapufa szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jogutód

főnév
  • örökös

hozzájut

ige
  • hozzáfér, hozzáférkőzik, kieszközöl, kimódol
  • elér, elnyer, megszerez, megkap, szert tesz, szerez, birtokába jut, beszerez, átvesz, elsajátít
  • időt szakít (valamire), időt talál (valamire), érkezése van (tájnyelvi)

hivatali

melléknév
  • hatósági, hivatalos, szolgálati, ügykezelési (választékos), adminisztrációs, munkaköri, officiális (idegen), funkcionális, bürokratikus

hajvágás

főnév
  • hajnyírás, nyiratkozás, birkanyírás (tréfás)

kalimpál

ige
  • hadonászik, kapálódzik, fickándozik, rúgkapál, kalimpázik (régies, tájnyelvi), csalimpál (tájnyelvi)
  • (zongorán): pötyögtet, klimpíroz (bizalmas), klempíroz (bizalmas), klepekál (tájnyelvi)

kevert

melléknév
  • elegyített, elegyes, vegyes, kombinált, sokféle, sokrészű, különféle, felemás, korcs (szleng), keresztezett, hibrid, heterogén

szalutál

ige
  • tiszteleg
  • köszön, üdvözöl
  • kegyelettel adózik (valakinek)

fütty

főnév
  • füttyszó, füttyjel
  • fütyülés, csipogás, csiripelés
  • sípolás
  • kifütyülés, fujjozás

fráter

főnév
  • ember, férfi, pasas (bizalmas), fickó, alak, krapek, pali (bizalmas), muksó (bizalmas), mókus (bizalmas), ürge (bizalmas)
  • tökfej, semmirekellő, csirkefogó, tökfilkó
  • szerzetes, testvér, barát

elenged

ige
  • elereszt, kienged, kiereszt
  • (elengedi magát): kienged, lazít
  • szabadon enged, szabadon bocsát, szabadjára enged, elold, elköt
  • útnak indít, útra bocsát
  • elbocsát
  • elmulaszt, elszalaszt
  • (régies): megbocsát, elnéz, megenged (régies)

glóbusz

főnév
  • Föld, földgolyó, földgömb, földkerekség, földteke, sárgolyó, sárteke
  • gomb, golyó

kicsikar

ige
  • kizsarol, forszíroz (bizalmas), kierőszakol, kikényszerít, kiprésel, kiszed, kihúz, kivasal (szleng), kifacsar, kiszorít, kicsavar (tájnyelvi), pumpol (bizalmas), kifirtat (régies)

kisurran

ige
  • kiszökik, kioson, kilopódzik, kibújik, kicsúszik, kisuhan, kimenekül, kisettenkedik, kisompolyog, kisunnyog (bizalmas), kitakarodik, kifirren (tájnyelvi), kisuttyan (tájnyelvi), kisuvad (tájnyelvi)

malmozik

ige
  • tétlenkedik, lopja a napot, lustálkodik
  • unatkozik

különbözik, különböz

ige
  • eltér, elüt, differál, divergál (szaknyelvi), megoszlik, elformásul (tájnyelvi)(szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): civódik, veszekszik, torzsalkodik, összekülönbözik

karaj2

főnév
  • bordaszelet, kotlett, karmonádli (régies)

jénai

melléknév, főnév
  • tűzálló (edény)

kerekded

melléknév
  • gömbölyded, gömbölyű, legömbölyített, kikerekített, ovális, tojásdad
  • arányos, szabályos

kulcshelyzet

főnév
  • döntési helyzet, kulcspozíció (idegen), kulcsállás

katonás

melléknév
  • kemény, erélyes, szigorú, rendezett, fegyelmezett, merev, feszes
  • pattogó, harcias, bátor, férfias, stramm (bizalmas)
  • marciális (régies)
  • (tájnyelvi): háborús
  • (bizalmas): remek, nagyszerű

humusz

főnév
  • televény (szaknyelvi), televényföld, termőföld, termőtalaj

késedelem

főnév
  • elmaradás, lemaradás, késés, késedelmeskedés, elcsúszás, időveszteség, hátralék, mulasztás, mora (idegen), restancia (bizalmas), lassúság, veszteség
  • halasztás, halogatás, idővontatás, késleltetés, lassítás

kutyaszorító

főnév
  • szorult helyzet, szükséghelyzet, szükségállapot, kényszerhelyzet, kalamajka, slamasztika, egérfogó, pác
  • (régies): zsákutca, sikátor