felhalmozódik, fölha szinonimái

ige
  • felgyülemlik, sokasodik, gyűlik, lerakódik, összetorlódik, összpontosul, feltornyosodik, felduzzad, megszaporodik, tömörül, feltuhad (régies), akkumulálódik (idegen), aggregálódik (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

államelnök

főnév
  • államfő, köztársasági elnök

megrendszabályoz

ige
  • megfegyelmez, szabályoz, megreguláz
  • (bizalmas): megfékez, zaboláz, rendbe szed, ráncba szed, megfincoltat (tájnyelvi), megnyaggat (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felhalmozódik, fölha szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fedez

ige
  • (szaknyelvi): véd, óv, biztosít, ügyel, vigyáz
  • leplez, titkol, palástol, rejteget, takar, kendőz, falaz (valakinek) (szleng), pártját fogja (régies)
  • (költséget): megtérít, megfizet, vállal, visel, áll, dotál
  • futja (valamire)
  • megtermékenyít, párosodik, meghág

elsüt

ige
  • (fegyvert): kilő, kiröpít, fellő, ellő, kisüt, elcsattant, tüzel, robbant, katapultál (szaknyelvi)
  • túlad (valamin), elsóz
  • (poént): bedob
  • (tájnyelvi): elszárít, elfonnyaszt
  • (nap) leéget

előjog

főnév
  • kiváltság, privilégium, kedvezmény, kedvezés, előny, kivétel, kivételezés, prerogatíva (szaknyelvi)

egykedvű

melléknév
  • nyugodt, csendes, közömbös, közönyös, szenvedélytelen, szenvtelen, részvétlen, kedvetlen, érzéketlen, zárkózott, halvérű, tompa, eltompult, levert, fásult, kelletlen, érdektelen, magaunt, unott, nemtörődöm, tunya, renyhe, tétlen, erőtlen, lagymatag, fád, flegmatikus, sztoikus, apatikus, indolens (idegen), blazírt, limfatikus (idegen), letargikus, rezignált Sz: se hús, se hal; se hideg, se meleg; káposztalé folyik az ereiben; tej folyik az ereiben

feldől, földől, feld

ige
  • felborul, felbillen, felbukik, felfordul, eldől, ledől (farakás), elborul (tájnyelvi)

feudális

főnév
  • hűbéri, hűbéres, hűbérúri

nagyjában, nagyjából

határozószó
  • futólag, futtában, nagy vonalakban, körülbelül, nagy általánosságban, lényegében, felületesen, átabotában (tájnyelvi), tessék-lássék, úgy-ahogy, felibe-harmadába, fél kézzel, arányzomra (tájnyelvi), tulajdonképpen, voltaképpen, hozzávetőleg, majdnem, körvonalaiban, félig, félig-meddig, felszínesen, hevenyészve, hamarjában, elnagyoltan, többé-kevésbé

csonkol

ige
  • visszavág, kurtít, nyes
  • levág, eltávolít, amputál (szaknyelvi), reszekál (szaknyelvi)

csésze

főnév
  • bögre, csupor, pohár, findzsa (régies), ivóedény

alkalmasság

főnév
  • rátermettség, ügyesség, talpraesettség, képesség, hozzáértés, szakértelem, jártasság, fogékonyság, tehetség, adottság
  • (régies): eszköz, jármű, alkalmatosság

deklaráció

főnév
  • nyilatkozat, bejelentés, kijelentés, felhívás, kiáltvány, szózat, proklamáció (idegen), manifesztum (idegen)
  • (régies): bevallás, bejelentés

fodrász

főnév
  • borbély, hajfodrász (régies), hajszobrász (bizalmas), frizőr (régies)
  • fodrászüzlet, fodrászszalon, hajstúdió

galoppozik

ige
  • vágtat, vágtázik, száguld
  • fut, rohan

iktató II.

főnév
  • segédhivatal, postázó, iroda, nyilvántartó, regisztratúra (régies)
  • iktatókönyv, regiszter, törzskönyv, lajstrom (szaknyelvi), napló

harsány

melléknév
  • harsogó, hangos, erős, eget verő, zengő, csengő, érces, dörgő, átható, éles, hallatos (régies), sztentori (régies), falrengető, fülsiketítő, fülhasogató, fülsértő, hars (régies)
  • zajos, lármás, zsivajgó, hangoskodó, nagyhangú, féktelen, viháncoló, feltűnő
  • ragyogó, élénk, rikító, csiricsáré (pejoratív)

felhatalmazott, fölh

melléknév
  • feljogosított, meghatalmazott, megbízott, jogosult, illetékes, felruházott
  • kinevezett, kiküldött

fater

főnév
  • (megszólításként): papa, tata (bizalmas), apóka (bizalmas)

felül, fölül1

ige
  • ráül, feltelepedik, feltelepszik, felkuporodik
  • felszáll (járműre)
  • elhisz, beugrik, bedől, lépre megy, bekapja a horgot (bizalmas), bekapja a legyet (bizalmas)

hántol

ige
  • eltávolít, lecsupaszít, levakar, letisztogat, kifejt (magot), lehánt, kibont, héjaz, hámoz, foszt (kukoricát)
  • fényez, gyöngyöz

felmar, fölmar

ige
  • fölsebez, feltép, fölszaggat, megrongál, összemar, szétmar, megtámad, kirág, felesz (tájnyelvi), erodál (idegen), korrodál

elterül

ige
  • fekszik, elhelyezkedik
  • elterjed, szétterül, terpeszkedik, elterped (régies), terítődik (régies)
  • elvágódik, elesik, elvetődik, elhever, leheveredik, elnyúlik, elnyújtózik, elmájászkodik (tájnyelvi), elnyárad (tájnyelvi), összeesik, összeroskad, összerogy, összecsuklik

fényezett

melléknév
  • lakkozott, lakkos, mázas, fénymázas (régies), polírozott (idegen), politúrozott (idegen), politúros, gyantáros (régies)

hármas I.

melléknév
  • háromszoros, tripla