győzhetetlen szinonimái

melléknév
  • verhetetlen, győzedelmes, felülmúlhatatlan, elnyomhatatlan, meghódíthatatlan, vívhatatlan (régies), leküzdhetetlen, ellenállhatatlan
  • szilárd, edzett, szívós, erős, kemény, rendíthetetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

törhetetlen

melléknév
  • (választékos): megingathatatlan, tántoríthatatlan, rendületlen, rendíthetetlen, szilárd, eltökélt, elszánt, kemény, hajlíthatatlan, hajthatatlan, állhatatos, kérlelhetetlen

engedékeny

melléknév
  • erélytelen, gyengekezű, liberális, puha, laza (bizalmas), hajlékony, traktábilis (idegen), lágy, rugalmas, irányítható, hajlítható, flexibilis, meggyőzhető, simulékony, konciliáns (idegen), megszelídíthető, békeszerető, jámbor, jóindulatú, kegyes, szelíd, nyájas, készséges, előzékeny, lágyszívű, könyörületes Sz: hajlik, mint a fűzfavessző; az üres szekérnek is kitér; a gyermeknek is kitér
  • megértő, megbocsátó, indulgens (idegen), elnéző, türelmes, toleráns, békülékeny, kibékíthető, engesztelhető, irgalmas
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a győzhetetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

görögdinnye

főnév
  • dinnye, zölddinnye (régies), tökdinnye (régies)

fertilizál

ige
  • megtermékenyít
  • megművel, termékennyé tesz

feltálal, föltálal

ige
  • felszolgál, tálal, szervíroz, betálal (tájnyelvi), felad (bizalmas), felhord, körülhord, körülkínál
  • (pejoratív): elmond, előad, kibeszél, kifecseg

exponál

ige
  • (szaknyelvi): megvilágít, kiold
  • fölvet, fölvázol (témát), kifejt, előad, előterjeszt

gyengeség, gyöngeség

főnév
  • erőtlenség, tehetetlenség, levertség, munkaképtelenség, elesettség, fáradtság, zsibbadtság, kimerültség, bágyadtság, hasznavehetetlenség, aszténia (szaknyelvi)
  • határozatlanság, tökéletlenség, gyarlóság, esendőség, befolyásolhatóság, ingatagság
  • hiba, fogyatékosság, hiányosság

hártya

főnév
  • héj, bőrke, bőröcske (régies), burok, lemezke, film, serosa (szaknyelvi), velum (szaknyelvi), lantorna (régies), pille (régies), enyeg (régies), háportyika (tájnyelvi)
  • hályog
  • hártyapapír, pergamen

part

főnév
  • vízpart, árokpart
  • tengerpart, strand
  • szél, perem, szegély, határ
  • (szaknyelvi): partvonal, oldalvonal, taccs (régies)
  • (tájnyelvi): emelkedő, mart (tájnyelvi), domboldal

előremegy

ige
  • előrelép, előresiet, előrenyomul, megelőz, továbbmegy
  • előrehalad, felemelkedik, javul, halad, érvényesül, gyarapszik, növekszik, boldogul, sikert arat, feljavul, megjavul, tökéletesedik, nemesedik, kiművelődik, prosperál, virágzik, terjed, virul

elmond

ige
  • elmesél, elbeszél, közöl, bejelent, elregél, ecsetel, hangot ad (valaminek), kifejt, magyaráz, nyilatkozik, beszámol, elújságol, előtálal (bizalmas), közread, közzétesz, nyilvánosságra hoz, tudomásra hoz, informál, ismertet, tudósít, értesít, felvilágosít
  • nagydobra ver, kipletykál (bizalmas), kibeszél, kifecseg, kitereget (bizalmas), felfed, elárul, leleplez, leadja a drótot (szleng), köp (szleng), borít (szleng)
  • bevall, meggyón, kibök
  • elősorol, eldarál, elhadar, elsorjáz (tájnyelvi)

betű

főnév
  • írásjegy, betűjegy, betűjel, írásjel, ákombákom, szarkaláb, irkafirka, littera (idegen), graféma (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): írni-olvasni tudás
  • írásbeliség, irodalom
  • (bizalmas): hang, beszédhang

éltet

ige
  • életben tart, táplál, erőt ad
  • éljenez, vivátoz(régies)

hátszín

főnév
  • hátszíj (régies), hátszél (régies), hátcímer (régies)

homorít

ige
  • öblöz, völgyel (szaknyelvi)
  • meghajlít, begörbít, ívbe feszít (testet)
  • (szleng): bizonyít, erőlködik

kiír

ige
  • kijegyez, kimásol, kifirkant, jegyzetel, kivonatol
  • ollóz
  • betűkkel leír
  • (írásjelet) kitesz
  • meghirdet, közread, közzétesz, kitűz
  • munkaképtelennek nyilvánít, betegállományba vesz, táppénzre vesz
  • munkaképesnek nyilvánít
  • besoroz (tájnyelvi)
  • (kiír magából vmit): megír, megörökít

jótevő II.

főnév
  • barát, jóakaró, támogató, pártfogó, patrónus (régies), mecénás, szponzor, védnök, protektor (régies)

gyújtogató I.

melléknév
  • tüzes, piromániás
  • bujtogató, lázító, uszító, izgató

göböly

főnév
  • hizlalt ökör, hízómarha, sőre (tájnyelvi), csira (tájnyelvi)

hálózat

főnév
  • szövedék, vezeték, rendszer, láncolat, szervezet, apparátus, organizáció (idegen)

jelölt II.

főnév
  • pályázó, aspiráns (szaknyelvi), gyakornok
  • kandidátus, várományos

haditermelés

főnév
  • hadianyaggyártás

filmszínész

főnév
  • moziszínész, filmcsillag, filmsztár

hanyatlás

főnév
  • visszaesés, süllyedés, csökkenés, alászállás, visszafejlődés, romlás, visszalépés, dekadencia (választékos), dekonjunktúra (szaknyelvi), válság, bomlás, recesszió (szaknyelvi), regresszió (szaknyelvi), depresszió (szaknyelvi), devalváció (szaknyelvi), recidíva (szaknyelvi), degenerálódás (szaknyelvi)

jóravaló

melléknév
  • derék, komoly, becsületes, tisztességes, kötelességtudó, megbízható, korrekt, rendes, kifogástalan, jóféle, helyre (tájnyelvi), érdemes (tájnyelvi), jószívű
  • (régies): alkalmas, hasznos, rendes, megfelelő
  • hatásos
  • (tájnyelvi): kiadós, nagy
  • értékes