grúz szinonimái

melléknév, főnév
  • georgiai

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rektor

főnév
  • (régies): iskolaigazgató, igazgató tanár

amily, amilyen

névmás
  • milyen (régies), mily (régies), aminő (régies)
  • amekkora
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a grúz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gáz

főnév
  • földgáz, fűtőgáz, világítógáz, harcgáz
  • szél, bélgáz (választékos), bélszél (választékos)
  • üzemanyag (gépkocsié), benzin, kakaó (szleng)
  • gáztűzhely, gázrezsó, gázfőző, gázgejzír
  • (szleng): baj, veszély, probléma, akadály, nehézség, kellemetlenség, gubanc (szleng), kváz (szleng), difi (bizalmas), cicesz (szleng), lekvár, pác

felsikolt, fölsikolt

ige
  • felvisít, sivánkodik (tájnyelvi)

felingerel, fölinger

ige
  • felizgat, felkavar, felpiszkál, felpaprikáz, felhúz (szleng), cukkol, felvillal (tájnyelvi), felhegyeszt (tájnyelvi), felhergel, feldühít, dühbe hoz, kihoz a sodrából, felháborít, felbosszant, begyújt (tájnyelvi), feltüzel, felidegesít, felzaklat, fellázaszt (régies), felösztönöz (régies), fölzendít (régies), föleszel (régies)

erős

melléknév
  • izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
  • (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
  • szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
  • méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
  • (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
  • nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
  • határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
  • (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba

gondolat

főnév
  • vélekedés, vélemény, felfogás, hit, nézet
  • elgondolás, szándék, terv, ötlet, koncepció
  • ítélet
  • idea, eszme, teória
  • elképzelés, feltevés, meglátás
  • gondolkodás
  • hajszál, paraszthajszál

hálás

melléknév
  • hálatelt, háládatos (tájnyelvi), lekötelezett, viszontszolgálatra kész, hálára kötelezett, hálaadatos (tájnyelvi)
  • hasznos, kifizetődő, bevált, tartós

ötszáz

számnév
  • félezer

ellenérv

főnév
  • visszavágás, riport, replika (régies), tromf (régies), ellenargumentum (régies), ellenvetés, cáfolat

élharcos

főnév
  • vezér, zászlóvivő, fáklyavivő, fáklyahordozó, főkolompos (pejoratív)

bemelegít

ige
  • fölmelegít, átmelegít, felfűt
  • (motort): túráztat, járat
  • (szaknyelvi): edz, előkészül, melegít

előmunkálat

főnév
  • előkészület, előkészítés

hangoztat

ige
  • bizonygat, állít, hangsúlyoz, kiemel, kidomborít, kifejezésre juttat, erősködik, nyomatékosít, megerősít, kiélez, súlyt fektet (valamire), kinyilvánít
  • (hangot) kitart (szaknyelvi)
  • (régies): hallat
  • szólaltat (hangszert)

hiába

határozószó
  • fölöslegesen, szükségtelenül, mindhiába, ok nélkül, indokolatlanul, habókra (szleng), linkre (szleng), lejmre (szleng), kalandjában (tájnyelvi)
  • sikertelenül, hatástalanul, hasztalan, eredménytelenül, foganatlanul (választékos), céltalanul, kárára (tájnyelvi)
  • reménytelenül
  • olcsón, ingyen, potyára (bizalmas), semmiért, potomba (tájnyelvi)

kiad

ige
  • kinyújt, kiszolgáltat, kézbe ad, átad, expediál (idegen)
  • kifizet
  • kioszt
  • kiállít
  • elkölt, költ, elvásárol, fordít, kifizet, kihelyez
  • bérbe ad, albérletbe ad, kikölcsönöz, kölcsönad
  • publikál, megjelentet, kinyomtat, kihoz (bizalmas)
  • kibocsát, forgalomba hoz
  • közöl, megparancsol, elrendel, elküld, utasít
  • odaenged, átenged, rendelkezésre bocsát
  • elárul, kiszolgáltat
  • kibocsát, kienged, szabadjára enged, kisugároz
  • kihány, kiokád, visszaad, kiöklendez, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • kiejt, kimond, hallat
  • kifejt, kiáraszt
  • (lelket) kilehel
  • szabadjára enged
  • elég, kitelik

izzó II.

főnév
  • izzólámpa, lámpa, villanykörte, körte, villanyégő, égő

gulyás1

főnév
  • tehénpásztor, marhapásztor, ökörpásztor, barompásztor, baromőr (régies), tehenészlegény, csordás, cowboy (idegen)

galoppozik

ige
  • vágtat, vágtázik, száguld
  • fut, rohan

habverő

főnév
  • haboló, mixer (idegen)

istenfélő

melléknév
  • vallásos, istenhívő, jámbor, szelíd, békés, jóindulatú, áhítatos, ájtatos, alázatos, szent életű, templomba járó, erkölcsös

gyászeset

főnév
  • haláleset, tragédia, csapás

feltétlen, föltétlen II.

  • feltétlenül, föltétlenül, okvetlenül, mindenesetre, persze, természetesen, múlhatatlanul, elengedhetetlenül, mindenképpen, igazán, biztosan, bizonyosan, mindenáron, kétségkívül, kétségtelenül, ha törik, ha szakad
  • feltétel nélkül, ellenvetés nélkül

hajléktalan

főnév, melléknév
  • otthontalan, csavargó, kóborló, házatlan, tekergő, sehonnai, naplopó (szleng), csőlakó, csöves (szleng), hobó (szleng) Sz: átellenben lakik Senki Pállal; nincs hol a fejét lehajtani; csillagokkal takarózik; hátán hordja házát; bokor a szállása, harmat a takarója

ízlés

főnév
  • gusztus (bizalmas), ízlelés, ízlet (tájnyelvi)
  • beállítottság, felfogás, szokás, modor, érdeklődés, tetszés
  • finomság, választékosság, szépérzék
  • divat, sikk (bizalmas), elegancia, módi (bizalmas), bonton (régies)