grófnő szinonimái

főnév
  • kontesz, grófhölgy (régies), grófné, grófkisasszony

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aranka

főnév
  • Boldogasszony haja, aranyfonalfű, fűnyűg (régies), fonalfűnyűg (régies), görényfű (régies), fecskefonal (tájnyelvi), köszvényfű

szurkol

ige
  • izgul, szorong, retteg, fél, be van gyulladva (bizalmas), trémázik (szleng), parázik (szleng)
  • drukkol (bizalmas), buzdít, biztat, szorít (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a grófnő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gatya

főnév
  • százráncú (tájnyelvi)
  • (bizalmas): nadrág, pantalló, gatyó (bizalmas), naci (szleng)
  • alsónadrág, alsó, gatyó (bizalmas), lábravaló (régies), ingmássa (régies)
  • (szaknyelvi): combtollazat

felségjelzés

főnév
  • felségjel, felségjelvény, ismertetőjel

félig-meddig

határozószó
  • valamennyire, annyira-amennyire, valamelyest, félig, felébe, alig-alig, mintegy, látszólag, nagyjából, felületesen, felszínesen, tűrhetően, futólag, hanyagul, rendetlenül, félbe-szerbe (tájnyelvi), feléből-harmadából (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félsehogysem (tájnyelvi), félszakosan (tájnyelvi), fennedén (tájnyelvi)

erőltetett

melléknév
  • megerőltető, hajszolt, megfeszített, feszített
  • erőszakolt, kényszeredett, csinált
  • mesterkélt, természetellenes, hajánál fogva előráncigált, légből kapott, mondvacsinált

gondatlan

melléknév
  • felületes, nemtörődöm, hanyag, trehány, felelőtlen, vigyázatlan, szeleburdi, hebehurgya, hányaveti, szeles, figyelmetlen, elővigyázatlan, óvatlan, meggondolatlan, ickiviki (tájnyelvi)
  • pontatlan, elhamarkodott, sekélyes, összecsapott, elsietett, slendrián, tessék-lássék, hevenyészett

halandóság

főnév
  • mulandóság, múlékonyság, letalitás (szaknyelvi), mortalitás (szaknyelvi), halálozás
  • halálozási arányszám (szaknyelvi)

ötlet

főnév
  • elgondolás, meglátás
  • sziporka, tipp (bizalmas), elmeszikra (régies)
  • gondolat, javaslat, invenció, éca (bizalmas), écesz (szleng)
  • találmány, furfang

ellenében

névutó
  • fejében, ellenértékül, viszonzásul, cserébe (valamiért)
  • ellenére, dacára, szemben, ellentétben

elhanyagol

ige
  • elmulaszt, elbliccel, negligál (idegen), mellőz, semmibe vesz, félvállról vesz, ellazsál (bizalmas), ellustáz (tájnyelvi)(valakivel, valamivel)
  • (tájnyelvi): elver, elpáhol, elrak

bemásol

ige
  • lemásol, beír, átír, bekopíroz, letisztáz

elölről

határozószó
  • elülről, elejéről, szemből, szemben
  • újra, elejétől

hangos

melléknév
  • hallható, messze hangzó
  • zajos, lármás, harsány, zsivajgó, nagyhangú, eget verő, fülsiketítő, fülhasogató, dobhártyarepesztő, bömbölő, rikácsoló, ricsajos, fülsértő, átható

hézag

főnév
  • nyílás, lyuk, rés, lakúna (idegen), spácium (szaknyelvi), hasadék, nyiladék, híjadék (tájnyelvi), hézaték (tájnyelvi), repedés, fuga (szaknyelvi), tűrés (szaknyelvi), ereszték (szaknyelvi), űr, térköz, szakadás, diasztéma (idegen), apertúra (szaknyelvi)
  • fogyatékosság, tökéletlenség, elégtelenség, csonkaság, gyengeség, hiányosság
  • hangrés, hiátus (szaknyelvi)
  • (szleng): hiba, kívánnivaló, probléma, nehézség, akadály, difi (bizalmas), balhé (szleng)

kiabál

ige
  • kiált, kiáltozik, kajabál (tájnyelvi), ordibál, ordít, ordítozik, rikolt, rikkant, rikoltoz, rikácsol, harsog, üvölt, süvölt, kurjongat, bőg, bömböl, rivalg (régies), óbégat, csatít (tájnyelvi), arcsít (tájnyelvi), vákog (tájnyelvi), kajdász (tájnyelvi), kornyikál (tájnyelvi)
  • veszekszik, ricsajozik, lármázik, kajdál, hangoskodik Sz: kinyílt a bárzsingja; üvölt, mint akit nyúznak; üvölt, mint a sakál; bőg, mint a marha
  • rikít, kirí, virít, ordít

ízzé-porrá

határozószó
  • apróra, darabokra, szilánkokra, pozdorjává, ripityára, miszlikbe (bizalmas), porodos-porrá (régies), rapityára (tájnyelvi)

guggol

ige
  • guggon ül, kucorog, kuporodik, kulcsol (tájnyelvi), gugyorodik (tájnyelvi)
  • (régies): gúnyol, csúfol, kinevet, tréfát űz (valakiből)

gall

melléknév, főnév
  • francia, gallus, gál (régies), csigaevő (pejoratív)

háborúzik

ige
  • háborút visel, hadakozik, harcol, csatározik, verekszik
  • veszekszik, perlekedik, viszálykodik

istápol

ige
  • segít, gyámolít, gondoz, gondoskodik (valakiről), segélyez, véd, gondja van (valakire), gondját viseli (valakinek), törődik (valakivel), pártfogol, patronál, támogat, felkarol, segítségére van
  • gyógyít

gyártásvezető

főnév
  • (filmé): producer (idegen)

feltétel, föltétel

főnév
  • kívánalom, kikötés, megszorítás, megkötés, kondíció, alapfeltétel, előfeltétel, posztulátum (szaknyelvi)
  • adottság

hajlandóság

főnév
  • hajlam, készség, vonzódás, vonzalom, előszeretet, ingerencia (tréfás), velleitás (idegen)
  • szándék, akarat, kedv, indulat
  • beleegyezés, hozzájárulás

izgul

ige
  • nyugtalankodik, aggódik, szorong, fél, idegeskedik, trémázik (szleng), emészti magát, majd kiugrik a szíve, reszket az izgalomtól, kiszemedik (tájnyelvi), krenköli magát (szleng), parázik (szleng), (szólás) toporog, mint a szaró galamb (durva)
  • (valakiért): szurkol, drukkol (bizalmas)