filológus szinonimái

főnév
  • filosz
  • bölcsészhallgató

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elektród

főnév
  • hegesztőpálca (szaknyelvi)

elementáris

melléknév
  • elemi erejű, átütő erejű, viharos, megfékezhetetlen, elsöprő erejű, megsemmisítő, robbanásszerű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a filológus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felszólító, fölszólí

melléknév
  • felhívó, utasító, parancsoló

esernyő

főnév
  • ernyő, paraplé (régies), esőfogó (tájnyelvi), esőtartó (tájnyelvi), csurok (tájnyelvi), umbrella (régies)

érdekcsoport

főnév
  • érdekszövetség, érdekközösség, klikk, brancs (bizalmas), lobby

elkiált

ige
  • (elkiáltja magát): elkurjantja magát, felkiált, elordítja magát, elrikkantja magát

fér

ige
  • elfér, belefér, eltér (tájnyelvi), megfér (tájnyelvi), elhelyezhető
  • hozzáfér, odafér, odajut, hozzáférkőzik

füstös I.

melléknév
  • füstfogta, füstszínű
  • összefüstölt, kormos, kojtos (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szennyes, piszkos, szurtos

nyugágy

főnév
  • fekvőszék, nyugszék
  • pamlag, heverő, kerevet

drámaíró

főnév
  • színpadi szerző, dramatikus, színműíró, színdarabíró

disznó I.

főnév
  • sertés, malac, sertvés (régies), koca, coca, hízó, röfi (bizalmas), poca (tájnyelvi), cuga (tájnyelvi), kucu (tájnyelvi)
  • (herélt) ártány
  • (nőstény) emse, göbe (tájnyelvi)
  • (fiatal) süldő, frisling (tájnyelvi)
  • tintafolt, tintapecsét, tintapaca (bizalmas), pacni (bizalmas), malac
  • (kártyában): ász, egyszem (régies), csicsa (szleng), csuli (szleng), diebe (szleng), kétszem (szleng), svinya (szleng), túra (szleng)
  • senkiházi, szarházi (durva), gazember

asztalos

főnév
  • faműves, asztalgyártó, ládacsináló (tájnyelvi), csomótaszigáló (tájnyelvi)

egyénileg

határozószó
  • egyénenként, egyenként, egyedileg, fejenként, külön-külön, ki-ki, személyesen, személyileg, magánúton(idegen)

gázrezsó

főnév
  • rezsó, gázfőző, gázfőzőlap, gázforraló, gázmelegítő, gázégő

gyötrelmes

melléknév
  • kínzó, sanyarú, nyomorúságos, fájdalmas, keserves, gyötrő, lesújtó, leverő
  • fárasztó, nehéz

jelzés

főnév
  • jeladás, inger (szaknyelvi)
  • tünet, szimptóma (szaknyelvi)
  • útmutatás, avizó (régies)
  • figyelmeztetés, intés, utalás, célzás, előjel, ómen
  • jel, szimbólum, ábra, felirat, márka, védjegy, szignatúra (idegen)
  • szignál (idegen)
  • jelzet, katalógusszám (szaknyelvi)

hóesés

főnév
  • havazás, pilinkálás (tájnyelvi)

finomság

főnév
  • kifinomultság, grácia (választékos), törékenység
  • árnyalat, szubtilitás (idegen)
  • nyalánkság, csemege, ínyencfalat, ínyencség, delikatesz (idegen)
  • tapintat, diszkréció, gyengédség, kímélet, decencia (választékos)

felsőfokú, fölsőfokú

melléknév
  • felső, legmagasabb fokú
  • legfelső

főnök

főnév
  • vezető, elöljáró, vezér, parancsnok, főmufti (tréfás), feljebbvaló, följebbvaló, felettes, fölöttes, öreg (bizalmas), gazda (bizalmas), principális (régies), góré (szleng), bossz (szleng), fejes (szleng), nagyfőnök (szleng), atyaisten (tréfás), séf (szleng), nacsalnyik (szleng), hajcsár Sz: bika a csordában

hírlik

ige
  • híre jár, híre megy, híre terjed, mesélik, rebesgetik, azt beszélik, suttogják, közkézen forog, forgalomban van, kering (bizalmas), cirkulál (idegen), csapódik (tájnyelvi), hallatódik (tájnyelvi) Sz: verebek csiripelik; az a hír járja; azt suttogja a fáma

foglalkozás

főnév
  • munka, szakma, mesterség, hivatás, pálya, életpálya, hivatal, tisztség, megbízatás, megélhetés, kenyérkereset, tevékenység, működési kör, munkakör, szakmány (régies), professzió (régies)
  • vesződés, munkálkodás, tanulmányozás, foglalatosság
  • időtöltés

esztétikus II.

főnév
  • esztéta

fúró

főnév
  • fúrógép, furdancs (régies), furu (régies), amerikáner
  • (szleng): elégtelen, egyes, fa, gerenda, kampó

1

főnév
  • hópehely, hópihe, hókristály
  • hóréteg
  • (jelzőként): hófehér, fehér
  • ősz
  • (szleng): kokain, kábítószer