fúró szinonimái
főnév
- fúrógép, furdancs (régies), furu (régies), amerikáner
- (szleng): elégtelen, egyes, fa, gerenda, kampó
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fogyókúrázik
ige
- diétázik, fogyókúrát tart, fogyaszt, fogyasztja magát, fogyózik (bizalmas), fogyizik (bizalmas)
- koplal, böjtöl
fájás
főnév
- fájdalom, nyilallás, szúrás, görcs, szenvedés, kín, sérés (régies)
- (többes számban): vajúdás
elszalaszt
ige
- elfuttat, elküld, meneszt, elszalajt (tájnyelvi)
- elmulaszt, kihagy, lemarad (valamiről), lekésik (valamiről), elpasszol (bizalmas), elhibáz, elveszteget, eltéveszt, elnéz, elesik (valamitől), elereszt (régies)(valamivel)
földönfutó
főnév
- hontalan, hazátlan, otthontalan, üldözött, bujdosó, száműzött, számkivetett, jogfosztott, kiközösített, jöttment, sehonnai
- szegény, földhözragadt, nincstelen
egyformán
határozószó
- azonosan, egyenlően, egyforma mértékben, ugyanúgy, egyaránt, egyezőleg, ugyanazonképp, egyféleképpen, egyféleképp, egyenlőképpen, egyenlőképp, egyként (választékos), egyképpen (régies)
- szintúgy, aránylag (tájnyelvi), egyformálag (tájnyelvi), hasonlóan, hasonlóképpen, hasonlóképp, igazságosan, testvériesen
gyilkos I.
melléknév
- halálos, pusztító, öldöklő, megsemmisítő, brutális, végzetes, mérges, toxikus (szaknyelvi), emberöldöklő (régies)
- kegyetlen, elvetemedett, embertelen, rosszindulatú
- lesújtó, ledorongoló, megsemmisítő
- megerőltető, rendkívüli, halált hozó
igazolvány
főnév
- irat, tanúsítvány, bizonyítvány, bizonylat, certifikátum (idegen), okmány, dokumentum, tagkönyv, flepni (szleng), vás (szleng), bumáska (szleng)
- személyi igazolvány, személyi (bizalmas)
fogékonyság
főnév
- érzékenység, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlandóság, készség, diszpozíció (szaknyelvi), tehetség, hajlam, érzék, hajlamosság, prediszpozíció (idegen), vonzódás, vonzalom, receptivitás (szaknyelvi)
idegenkedik
ige
- (valamitől): viszolyog, húzódozik, vonakodik, visszaborzad, visszaretten, irtózik, iszonyodik, fázik (valamitől) (bizalmas), borsódzik a háta, kerül (valamit), átall (valamit)
görög2
melléknév, főnév
- görögországi, hellén (idegen), ógörög
- görög hitű, görög katolikus, görögkeleti, pravoszláv, óhitű, ortodox
- (régies): kereskedő, kalmár
igaz I.
melléknév
- valóságos, helytálló, érvényes, való, valósághű, tényhű, valóságnak megfelelő, hiteles, tagadhatatlan, kétségtelen, bizonyított, adatszerű
- őszinte, átélt
- becsületes, feddhetetlen, derék, egyenes, szókimondó, nyílt, jóravaló, igazságos, szavahihető, tisztességes, erkölcsös
- igazi, valódi, eredeti, hamisítatlan, originális