furulya szinonimái

főnév
  • furuglya (régies), pásztorsíp, fűzfasíp, pikula (tájnyelvi), tilinkó (tájnyelvi), tilinka (tájnyelvi), csilinka (tájnyelvi), csimpolya (tájnyelvi)
  • síp, tutu (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): hímvessző, pénisz
  • (szleng): besúgó
  • (szleng): (orális) szex, franciázás (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

manifesztáció

főnév
  • kinyilatkoztatás, kijelentés, deklaráció
  • megnyilvánulás, érvényre juttatás, felszínre juttatás
  • tüntetés, demonstráció

flekk

főnév
  • (szaknyelvi): hasáb, oldalnyi szöveg
  • (bizalmas): folt, takargatnivaló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a furulya szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fohászkodik

ige
  • (valakihez): imádkozik, imát mond, folyamodik, sóhajtozik, esedez, esdekel, könyörög
  • (tréfás): káromkodik
  • (régies): óhajtozik, nyög

fejezet

főnév
  • rész, részlet, szakasz, egység, szemelvény, passzus, caput (régies), capitulum (szaknyelvi)
  • cikkely, paragrafus, pont

fájdalom

főnév
  • fájás, sajgás, nyilallás, hasogatás, szúrás, nyilamlás (tájnyelvi)
  • kín, gyötrelem, szenvedés, dolor (szaknyelvi)
  • szomorúság, levertség, bánat, gyász, jaj, keserűség, keserv, siralom, panasz, töredelem (régies)
  • nyomorúság, szerencsétlenség, csapás, megpróbáltatás

elszállásol

ige
  • elhelyez, szállást ad, hajlékot ad, befogad, bekvártélyoz (régies)

földrajz

főnév
  • geográfia, földírás (régies), földleírás (régies)
  • földrajzóra, föci (szleng)

gyakorlótér

főnév
  • gyakorlóterep, gyakorlópálya, rohampálya, gyaktér (szleng), szöcske (szleng)

osztozkodás

főnév
  • osztozás, felosztás, szétosztás, osztály (régies), risztelés (szleng)
  • (tájnyelvi): veszekedés, civakodás, balhé (szleng), hepaj (szleng), bruszt (szleng)

elalszik

ige
  • álomba merül, elszunyókál, elnyomja az álom, elnyomja a buzgóság, elszundít, elszunnyad, elbóbiskol, elbólint, elszenderül, elszenderedik, elnyugszik, elpihen, eldormikál (tájnyelvi), elhunyik (tájnyelvi) Sz: álom száll a szemére; tollasbálba megy (tréfás); megjöttek az atyafiak Álmosdról; mohásul a szeme; párnahályog ereszkedik a szemére; tüskös a szeme
  • meghal, örök életre szenderül
  • kialszik, kihuny, kilobban, ellobban, elojlik (tájnyelvi)
  • abbamarad, felfüggesztődik
  • (tájnyelvi): elzsibbad

egyhangúlag

határozószó
  • együttesen, egyöntetűen, egy emberként, közfelkiáltással, közakarattal, egybehangzóan, közös megegyezéssel, egyetértésben, közös erővel, ellentmondás nélkül

barakk

főnév
  • faépület, felvonulási épület, fakunyhó, faház, bódé, bodega

elfagy

ige
  • (növény): elhal, kifagy, tönkremegy, elpusztul

gyilkosság

főnév
  • emberölés, merénylet, vértett (régies), agyonütés, vérontás, vérfürdő, öldöklés, mészárlás

hanyagság

főnév
  • gondatlanság, vigyázatlanság, lazaság, nemtörődömség, fegyelmezetlenség, pongyolaság, pontatlanság, felületesség, elnézés, indolencia (idegen), negligencia (szaknyelvi), lezserség, könnyelműség, felelőtlenség, hányavetiség

katalógus

főnév
  • prospektus, tárlatvezető, ismertetés, ismertető
  • kartoték, kereső, lajstrom, nyilvántartás, névjegyzék, lista
  • névsorolvasás, létszámellenőrzés
  • árjegyzék

igazságos

melléknév
  • jogos, méltányos, megérdemelt, salamoni (ítélet), törvényes, pártatlan, elfogulatlan, igaz, jóhiszemű, jogszerű, korrekt, sportszerű, részrehajlatlan, előítélet-mentes
  • igazságszerető, igazságpárti

futkos

ige
  • szaladgál, rohangál, rohangászik, futkározik, lót-fut, lohol, talpal, futkorány (tájnyelvi), nyargalászik, lóstat (tájnyelvi), koslat, cikázik, vizslat, futároz (tájnyelvi), fitukál (tájnyelvi), fitkál (tájnyelvi), futoskál (tájnyelvi)
  • fáradozik, jár, katangol (tájnyelvi) Sz: futkos, mint a töketlen kutya

foghíjas

melléknév
  • fogatlan
  • hiányos, hézagos

golyhó

főnév
  • fajankó, filkó, mafla, csacsi, tökfej
  • (tájnyelvi): csavargó

idegenvezető

főnév
  • útikalauz, utasvezető, cicerone (idegen), dragomán (régies)

gabonafélék

főnév
  • cereáliák (szaknyelvi), szemes termény, gabonanemű, gabonanövények, kalászosok, lisztesmagvúak

félbolond

melléknév
  • féleszű, félkegyelmű, félőrült, dilis, süsü (bizalmas), félnótás, félnadrág, gügye, gyagyás, hangyás (szleng), hibbant, hóbortos, ütődött (bizalmas), tökéletlen, sügönye (bizalmas), hülye, bogaras, kelekótya, eszement, hiányzik egy kereke, kibillent az esze, eszelógi (tájnyelvi), félcédulás, keszegferke (tájnyelvi), kótyomfitty (tájnyelvi), hőbörödött (tájnyelvi), háromkerekű (tájnyelvi), esztelen

görögkeleti

melléknév, főnév
  • pravoszláv, görög (bizalmas), óhitű, ortodox, orosz (tájnyelvi)

igazában, igazából

határozószó
  • valójában, valóságosan, valóban, bizony, csakugyan, tényleg, ténylegesen, komolyan, tagadhatatlanul
  • nagyon, őszintén, szívből, igaziból (bizalmas), igazándiból (tájnyelvi), igen, úgy, alaposan, istenigazában, frankón (szleng)