depresszió szinonimái

melléknév
  • levertség, lehangoltság, elkedvetlenedés, nyomottság, búskomorság, kedvetlenség, mélabú, életuntság, letörtség, szomorúság, kétségbeesés, csüggedtség, reménytelenség, elesettség, melankólia, szplín (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szaktárgy

főnév
  • tudományág, szakterület, diszciplína, szaktudomány

hitszegő

melléknév
  • hazug, áruló, megbízhatatlan, állhatatlan, hűtlen, hittörő, szószegő
  • esküszegő
  • perfid (régies), hitehagyó, renegát
  • kétkulacsos, kétszínű, ludas, csalfa, csalárd, illojális
  • (házastárs, szerelmes): hűtlenkedő, erkölcstelen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a depresszió szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csodaszép

melléknév
  • gyönyörű, gyönyörűszép, világszép, tündérszép, meseszép, festeni való

bonyolít

ige
  • komplikál, kuszál, összekuszál, összezavar, összegabalyít, gabalyít, megnehezít, kever (régies), kavar (szleng)
  • lebonyolít, elintéz, intéz

bizalmatlan

melléknév
  • tartózkodó, rezervált (idegen), zárkózott, óvatos, gyanakvó, kimért, kételkedő, hitetlenkedő, kéteskedő (régies), szkeptikus, pesszimisztikus, skrupulózus (bizalmas), tamáskodó

batyu

főnév
  • holmi, csomag, motyó (bizalmas), cókmók, hóbelevanc (bizalmas), cucc (bizalmas), tarisznya, betyárbútor (tájnyelvi), butyor (tájnyelvi), bugyor (tájnyelvi), pakk (bizalmas), poggyász, málha, tereh (régies)

dagadó I.

melléknév
  • kidomborodó, duzzadó, felpuffadó, dobzó (tájnyelvi), dudorodó, kelő (tészta)
  • növekvő, túláradó, terjedő, gyarapodó, nagyobbodó, szaporodó
  • bővülő, táguló, terjeszkedő, szélesedő, fejlődő, fokozott

egyenértékű

melléknév
  • megfelelő, azonos értékű, egyforma, egyenlő, hasonértékű, hozzáillő, identikus (idegen), egybevágó, egyenrangú, ekvivalens, egál (idegen), adekvát

lappang

ige
  • lapul, rejtőzik, rejlik, húzódik
  • (régies): bujdokol, elrejtőzik, bujkál, lopódzik (régies), csömörkél (régies), sunnyog (tájnyelvi)

amerikáner

főnév
  • fúrógép, mellfurdancs (szaknyelvi), kézifurdancs (szaknyelvi), tokmány (szaknyelvi)

államférfi, államfér

főnév
  • politikus, honatya, kormányférfi (régies), státusférfi (régies), országlár (régies)

áringadozás

főnév
  • árhullámzás, árfluktuáció

egyszínű

melléknév
  • mintázatlan, színezetlen, sima, dísztelen, monokróm (idegen), monokromatikus (idegen)
  • szimpla, egysíkú, egyhangú, unalmas, monoton

elképesztő

melléknév
  • meglepő, meghökkentő, megdöbbentő, döbbenetes
  • fantasztikus, szédületes, káprázatos, fölfoghatatlan, hihetetlen, óriási, bámulatos, tüneményes, rendkívüli, valószínűtlen, mellbevágó, falrengető
  • hallatlan, szörnyű, vérlázító, égbekiáltó, felháborító, szégyenletes, példátlan, hajmeresztő, orcátlan

féregnyúlvány

főnév
  • vakbél, appendix (szaknyelvi)

ésszerűtlen

melléknév
  • logikátlan, illogikus, irracionális, okszerűtlen (választékos), következetlen, inkonzekvens (idegen), célszerűtlen, oktalan, alaptalan, esztelen, bolond

derékhad

főnév
  • fősereg, főhad, főerő

csíraképes

melléknév
  • életképes, életrevaló, életerős, termékeny

dug

ige
  • behelyez, bemélyeszt, besüllyeszt, beilleszt, tol, becsúsztat, bújtat, csúsztat, nyom, töm
  • dugdos, rejt, titkol, takargat, palástol, kendőz, álcáz, leplez, pratál (tájnyelvi)
  • (szleng): közösül, kefél (durva)

érzelgés

főnév
  • édelgés, ömlengés, nyálazás (szleng)

dinasztia

főnév
  • uralkodócsalád, uralkodóház

bot

főnév
  • vessző, husáng, dorong, karó, pózna, virgács, fütykös, pálcika, furkósbot, bunkósbot, bunkó, rúd, celőke (tájnyelvi), csögös (régies)
  • sétabot, sétapálca, pálca, istáp (régies)
  • horgászbot
  • ütleg, botozás, botbüntetés
  • (szleng): láb, virgács (szleng), futómű (szleng)

édesget

ige
  • csalogat, kecsegtet, csábít, csábítgat, hívogat, nyájaskodik, hízeleg, csal (valakibe), hiteget, hódítgat (régies)

eszméletlen II.

határozószó
  • magánkívül, öntudatlanul, kábultan, eszméletlenül, önkívületben, kómában