éjjeliedény szinonimái
főnév
- éjjeli, bili (bizalmas), bimbili (bizalmas), serbli (bizalmas), trónus (tréfás), bigyó (tájnyelvi), cukál (tájnyelvi), cserép (tájnyelvi), kékedény (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kész
melléknév
- elkészült, előkészített, rendezett, használható
- felkészült, képesített, kitanult
- kialakult, befejezett, kiforrott
- valóságos, teljes, tiszta, teli, egész, hiánytalan, tökéletes, perfekt (idegen), kifejlett, kézenfekvő, nyilvánvaló, effektív, kifogástalan, komplett, totális
- hajlandó, készséges, prompt (idegen), elszánt, eltökélt, hajlamos, előzékeny, szíves, szolgálatkész
- vége, kaput (idegen), punktum (bizalmas)
- elromlott, tönkrement, kinyiffant (szleng), totálkáros (szleng), lerobbant (szleng), bedöglött (bizalmas), kampec (szleng), lestrapált (bizalmas)
egymaga
névmás
- egyedül, egyes-egyedül, egy szál maga, magamaga, önállóan, segítség nélkül, saját erőből, saját erejére utaltan, magányosan
címke
főnév
- cédula, jegy, árujegy, szelvény, felirat, védjegy, márka, jelzés, bélyeg, embléma, gyári jel, vignetta, etikett (régies), bárca, devise (régies)
bevasal
ige
- (pénzt) (bizalmas): kierőszakol, kicsikar, kizsarol, kikényszerít, kiprésel
- behajt, visszaszerez
- (tájnyelvi): megpatkol
- (tájnyelvi): megbilincsel
egyezkedik
ige
- tárgyal, tanácskozik, megbeszél, értekezik, alkudozik, paktál (régies), negociál (régies), egyezik (régies)
ellenállás
főnév
- szembehelyezkedés, ellenszegülés, szembeszegülés, oppozíció (szaknyelvi), berzenkedés, torzonkodás (régies), ellenvetés, dac, durcálkodás, makacskodás, ellenkezés, rezisztencia (szaknyelvi), engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés
- felkelés, lázadás, lázongás, forrongás, zendülés
- védekezés, defenzíva (szaknyelvi)
- védettség, szívósság, edzettség, ellenállóképesség, immunitás
- (elektromos) sönt (idegen)
lomtár
főnév
- kamra, szerszámkamra, kamara (tájnyelvi), sufni (bizalmas), fülke, kacattár (bizalmas), cajgram (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), limbus (idegen), rumpelkammer (idegen)
- (szleng): szertár, romtár (szleng)
bagózik
ige
- dohányzik, cigarettázik, füstöl (bizalmas), cigizik (bizalmas), staubol (szleng), spanglizik (szleng)
becsavar
ige
- belecsavar, belecsavaroz, becsavaroz, besrófol, belesrófol
- (hajat): felcsavar, beteker, felteker, berak
- begöngyöl, belegöngyöl, belegöngyölget, betakar, betakargat, beburkol, bebugyolál, becsomagol, bepólyál, bebagyulál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bebókáz (tájnyelvi)
- befásliz, bekötöz
elnevezés
főnév
- névadás, keresztelés, elkeresztelés, megnevezés, megjelölés
- név, nevezet (régies), szóhasználat, megnevezés
embertelen
melléknév
- kíméletlen, kegyetlen, könyörtelen, brutális, irgalmatlan, inhumánus (idegen), lelketlen, érzéketlen, szívtelen, rideg, kemény szívű, kőszívű, állatias, bestiális, nérói (választékos), szadista, embernyúzó
- (régies): dísztelen, paraszt
- nyomorúságos, megalázó, borzalmas, borzasztó, rettenetes, rettentő, szörnyű, szörnyűséges, förtelmes, gyalázatos, gyötrelmes, cudar, komisz
ejt
ige
- hullat, hullajt, pottyant, potyogtat, perget, heppent (tájnyelvi)
- (vadat): fog, leterít, lelő, lepuffant
- (foglyot): elfog, megfog, kézre kerít, elcsíp, nyakon csíp, fülön fog, fülön csíp, kaptivál (idegen)
- (vmilyen helyzetbe): hoz, juttat
- (hangot): artikulál, kimond, mond, képez, kiad
- szakít (valakivel), otthagy, elhagy, kiadja az útját, dob (szleng), lekoptat (szleng), lepasszol (szleng) leléptet (bizalmas), megszabadul (valakitől) (valakivel)
elhagy
ige
- (valakit): otthagy, eltávozik (valakitől)
- (iskolát, állást): kikerül (valahonnan), kimegy (valahonnan), eljön (valahonnan)
- szakít (valakivel), faképnél hagy, dob (valakit) (szleng), ejt (valakit) (szleng)
- magára hagy, sorsára hagy, cserbenhagy
- (elhagyja magát): elhanyagolja magát
- abbahagy, felhagy (valamivel)
- mellőz, elmellőz, kihagy, átugrik (valamit), átsiklik (valamin)
- elveszít, elhány, elszór
- túljut (valamin)
- megelőz, lehagy, maga mögé utasít, elhúz (valakitől)
felháborító, fölhábo
melléknév
- megdöbbentő, megrendítő, gyalázatos, szégyenletes, szégyenteljes, botrányos, megbotránkoztató, vérlázító, vérforraló, égbekiáltó, tűrhetetlen, kibírhatatlan, elviselhetetlen, borzasztó, kiállhatatlan, utálatos, förtelmes
elbukik
ige
- (tájnyelvi): megbotlik, elbotlik, elesik, hasra esik, elvágódik, elterül, elborul, eldől
- vereséget szenved, alulmarad, kudarcot vall, veszít
- (játékból) kiesik
- megbukik, elhasal
- (tájnyelvi): elesik (valamitől), csalódik, pórul jár
- megesik, teherbe esik
- (régies): alábukik, alámerül
elítél
ige
- megbüntet, elmarasztal
- hibáztat, helytelenít, rosszall, kifogásol, kárhoztat, nehezményez, ellenez, tiltakozik, elutasít, megvet, pálcát tör (valaki felett), megbélyegez, leszól, bírál, kritizál
félkegyelmű
melléknév, főnév
- félbolond, félnótás, félcédulás, féleszű, esztelen, félkotyó (tájnyelvi), kótyagos, dilis, tökkelütött, gyengeelméjű, ütődött, hibbant, kretén, taszított eszű (régies), hülye, bárgyú, idióta, agyalágyult, imbecillis (szaknyelvi), tökéletlen, együgyű, fajankó, bamba, gügye, stupid, sügönye (bizalmas), gyagya, tabajdok (tájnyelvi), tüttyő (tájnyelvi), neszes (tájnyelvi), nettelke (tájnyelvi), bimbula (tájnyelvi), böszme (tájnyelvi), bedákos (tájnyelvi), bösztöhő (tájnyelvi), düddő (tájnyelvi)
- bolond, eszelős, tébolyodott, szenilis