csipkelekvár szinonimái

főnév
  • csipkeíz, hecsedli (bizalmas), hecserli (tájnyelvi), hecsedlilekvár (bizalmas), hecselekvár (tájnyelvi), hecserliíz (tájnyelvi), hecsempecs (tájnyelvi), hecsepecse (tájnyelvi), hecsli (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fogó II.

főnév
  • harapófogó, laposfogó, csipesz, csíptető, szeghúzó (szaknyelvi), pincetta (régies)
  • fül, fogantyú, nyél, markolat, csappantyú
  • fogócska, fogósdi
  • (régies): csapda, kelepce

hajszálnyi

melléknév
  • csekély, árnyalatnyi, finom, hajszálfinom, elenyésző, apró, észrevehetetlen, parányi, csipetnyi, jottányi, szemernyi, fikarcnyi
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csipkelekvár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

családfenntartó

főnév
  • kenyérkereső

betűz2

ige
  • beszúr, bedöf
  • bevarr, összetűz
  • besüt, beragyog, bevilágít

bepólyál, bepólyáz

ige
  • betakar, betakargat, becsomagol, begöngyöl, becsavar, bebugyolál, beburkol, beteker, beköt, körülteker, bekendőz (tájnyelvi), begombótáz (tájnyelvi), bebókáz (tájnyelvi), bepongyolál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bekötöz, befásliz

átruházás

főnév
  • ráruházás, átengedés

csepű

főnév
  • kóc, kenderkóc, lenkóc

dob

ige
  • vet, hajít, repít, lök, lendít, dobál, szór, dobint (tájnyelvi), gór (tájnyelvi), hajint (tájnyelvi)
  • tesz, csap, vág, lódít, hány
  • (szleng): elhagy, otthagy, faképnél hagy, kiadja az útját, szakít (valakivel), lekoptat (szleng), leráz (bizalmas), ejt (szleng)

közügy

főnév
  • politikum, államügy

alakoskodás

főnév
  • színlelés, képmutatás, kétszínűség, kétszínűsködés, tettetés, disszimuláció (idegen)

agyonhallgat

ige
  • elhallgat, eltussol, elken (bizalmas), elpalástol, elleplez, eltitkol

állatság

főnév
  • ostobaság, hülyeség, baromság (durva), marhaság (bizalmas)

drágáll

ige
  • sokall, borsosoll (tájnyelvi), drágállít (tájnyelvi)

elcsábít

ige
  • elszédít (bizalmas), behálóz, meghódít, elbolondít, elcsavarja a fejét (valakinek), magába bolondít, levesz a lábáról (valakit), elkap (szleng), ujja köré csavar, megejt (tájnyelvi)
  • elcsal, elbolondít
  • elszeret, elhódít, elszipkáz (szleng), elvarnyúz (szleng), lecsap a kezéről (szleng)

felmérhetetlen, fölm

melléknév
  • óriási, végtelen, hatalmas, roppant, rengeteg, megszámlálhatatlan
  • beláthatatlan, felbecsülhetetlen, felfoghatatlan, elképzelhetetlen, fel nem mérhető, immenzurábilis (idegen)

engedélyez

ige
  • engedélyt ad, megenged, feljogosít, hozzájárul, beleegyezik, engedményez, koncesszionál (idegen), felhatalmaz, meghatalmaz, helybenhagy, szentesít, igent mond, rábólint, megszavaz, jóváhagy, megad, elismer, kiutal, nyújt, folyósít, koncedál (szaknyelvi), elfogad

csíra

főnév
  • hajtás, sarj, sarjadék, rügy, szem, inda, vessző, mag, germen (szaknyelvi), cika (tájnyelvi), cikora (tájnyelvi), csimatka (tájnyelvi)
  • magzat, embrió (szaknyelvi), ivadék
  • eredet, kezdet, forrás, kezdemény
  • baktérium

cukortartó

főnév
  • cukorpikszis (régies)
  • bonbonniere (idegen)

denevér

főnév
  • bőregér (tájnyelvi), bőrmadár (tájnyelvi), szárnyasegér (tájnyelvi), ciciegér (tájnyelvi), estilapatyika (tájnyelvi), tündelevény (régies), tendenevér (régies), tündevény (régies), púpdenevér (régies)

elzúg

ige
  • elhúz, elszáguld, elrobog, elviharzik, elseringezik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): elesik, elhasal, elvágódik, elterül
  • (vizsgán) (bizalmas): megbukik, elhasal, meghúzódik (szleng)

csőd

főnév
  • vagyonbukás, eladósodás, tönkremenés, fizetésképtelenség, bukás, összeomlás, kudarc, balsiker, leégés (bizalmas), felsülés, bukta (szleng), bukfenc (szleng), betli (szleng), bankrott (régies), krach (régies), konkurzus (idegen), krida (régies), plajte (régies), ruina (régies), fiaskó

bigott

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, rajongó, megszállott, hitbuzgó, vakhitű (régies), szenteskedő, szentfazék, enthuziaszta (idegen), dogmatikus, dogmatista (idegen)

differenciálódik

ige
  • elkülönül, szétválik, megoszlik, szétágazik, bonyolódik, árnyalódik

én I.

névmás
  • magam, saját magam, enmagam, jómagam, csekélységem, szerénységem