felköszöntő, fölkösz szinonimái

főnév
  • áldomás, köszöntő, pohárköszöntő, tószt
  • gratuláció

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

díjbeszedő

főnév
  • pénzbeszedő, díjszedő

rokoni

melléknév
  • vérségi, vér szerinti, atyafiságos (régies), atyafiúi (régies), testvéries
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felköszöntő, fölkösz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

eltesz

ige
  • elhelyez, elrak, elpakol, elrámol
  • helyrerak, helyretesz, zsebre tesz, zsebre rak, zsebre dug, zsebre vág
  • félretesz, félrerak, elraktároz, tárol, rezervál, megőriz, megzsugorgat (tájnyelvi)
  • befőz, tartósít, elrak, konzervál, besóz
  • eldug, eltüntet, elrejt, elhány, elkever (bizalmas), elpaterol (szleng), elberhel (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

elővarázsol

ige
  • előteremt, létrehoz, kibűvöl, kibűvészkedik, kicsal, előügyeskedik

éjjeliszekrény

főnév
  • éjszekrény (régies), nahtkasztli (bizalmas), kasztli (bizalmas)

felfortyan, fölforty

ige
  • feldühödik, felmérgesedik, felháborodik, kifakad, felhördül, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felindul, haragra gyúl, kirobban, felpaprikázódik, begerjed (szleng), bepöccen (szleng), bepörög (szleng), begurul (szleng), elveszti a türelmét, dühbe gurul, fölindul, indulatba jön, zabos lesz (szleng), felforr az agyvize (szleng), elborul az agya (szleng), kimegy a fázis (szleng), duzmad (tájnyelvi), buszámodik (tájnyelvi), feltorpan (tájnyelvi), felruccanik (tájnyelvi), nekimérgesedik (régies)

fizetéscsökkentés

főnév
  • bércsökkentés, elvonás

napraforgómag

főnév
  • szotyola, makuka (tájnyelvi), szotyi (bizalmas)

csúfolódik

ige
  • gúnyolódik, sérteget, kötekedik, kajánkodik, csúfondároskodik, ingerkedik, ugrat, bolondít, kikezd (valakit), csipkelődik, heccel, évődik, élcelődik, kipellengérez, kámpolódik, frocliz (bizalmas), szatirizál (régies), bulérkodik (tájnyelvi), fántálódik (tájnyelvi), gusztálódik (tájnyelvi)

csipkelődik

ige
  • csipked, csúfolódik, csúfolkodik, gúnyolódik, ingerkedik, incselkedik, évődik, élcelődik, ironizál, kötődik, kötekedik, kötözködik, heccelődik, szurkálódik, piszkálódik, szurkapiszkál

állástalan

melléknév
  • állás nélküli, munkanélküli, munkátlan, dologtalan, kallódó, facér (bizalmas) Sz: maga ura, senkinek sem parancsol; pénztáros az ingyenuszodában (szleng)
  • (tájnyelvi): formátlan, ormótlan

dévajkodik

ige
  • incselkedik, évődik, ügyeskedik, mókázik, enyeleg, csintalankodik, pajzánkodik, pajkoskodik, kacérkodik, kokettál (bizalmas)

fokos

főnév
  • csákány, fokoscsákány

genetikus

melléknév
  • keletkezési, fejlődési
  • származási, öröklési, öröklött
  • (módszer): származtató, eredeztető, oknyomozó, történeti

indián

melléknév
  • rézbőrű, indus (régies)
  • (tájnyelvi): burgonya

hátborzongató

melléknév
  • félelmetes, rémületes, rémítő, szörnyű, ijesztő, kísérteties, borzalmas, borzasztó, dermesztő, iszonyú, iszonyatos, lidérces, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies), vészjósló

fellázít, föllázít

ige
  • felizgat, felbujt, feltüzel, uszít, felkavar, felheccel, lázadásra buzdít, zendülésre bír, fellázaszt (régies), felháborít (régies), felindít, ingerel (régies), felbizgat (régies), revoltál (régies)

fejetlen

melléknév
  • fej nélküli
  • ésszerűtlen, esztelen, kapkodó, fejvesztett
  • zűrzavaros, kaotikus

fenyeget

ige
  • fenyegetődzik, fenyegetőzik, fenyít (régies), ijeszt, ráijeszt, ijesztget, riogat, rémisztget
  • sakkban tart
  • veszélyeztet, küszöbön áll, a levegőben lóg

háromkirályok

főnév
  • vízkereszt, epifánia (régies), háromkirályok ünnepe, háromkirályok napja

félrehall

ige
  • félreért, elért, félremagyaráz, eltájolja magát (szleng)

elveszteget

ige
  • elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
  • elkótyavetyél, elforgácsol
  • (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)

fetreng

ige
  • hánykolódik, hánykódik, dobálja magát, hányja-veti magát, vergődik, vonaglik, dénfereg (régies), dölöngőzik (régies)
  • forgolódik, hentereg, hempereg, fentereg (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi)
  • heverészik, lustálkodik, döglik (tájnyelvi)

határoz

ige
  • dönt, döntést hoz, eltökél, eltökéli magát, elszánja magát
  • határozatot hoz, végez, rendelkezik, diszponál (szaknyelvi)
  • jelent, számít, szerepet játszik (valamiben)