feljut, följut szinonimái

ige
  • felkerül, felér, felhatol, felmegy, felmászik, felszáll
  • felvergődik, felkapaszkodik, felverekszi magát, feltornássza magát
  • felemelkedik, felhág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elszemtelenedik

ige
  • elorcátlanodik, elpimaszodik, elkanászodik, elkanászosodik Sz: felnyílik a csipája; nyakára nő vkinek; kinyílik a szeme, mint a csipás macskának

megpróbál

ige
  • megkísérel, kísérletet tesz, próbát tesz, vállalkozik, nekifog, nekifeszül, nekiveselkedik, megpróbálkozik, megkockáztat, merészel, belevág, belefog
  • (választékos): megízlel, belekóstol
  • kipróbál, próbára tesz, megtapasztal
  • megvisel, megkínoz, gyötör, kínoz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feljut, följut szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fejletlen

melléknév
  • éretlen, kiforratlan, kezdetleges, tökéletlen, kezdeti, kialakulatlan, primitív, embrionális (idegen)
  • csenevész, satnya, elmaradott, csökevényes, visszamaradott, silány, nyamvadt, rudimentális (szaknyelvi), nyápic, csefre (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csögbög (tájnyelvi), nyevere (tájnyelvi), csökött (tájnyelvi)

eltanul

ige
  • elles, elsajátít, átvesz, felvesz, elprofitíroz (régies)

előrenéz

ige
  • előretekint
  • bizakodik, bízik, reménykedik

egyveleg

főnév
  • keverék, elegy, vegyülék, ez-az, koktél, mixtúra (idegen), konglomerátum, mélange (idegen), potpourri (idegen)
  • elegy-belegy (tájnyelvi), quodlibet (idegen), tuttifrutti (idegen)
  • mismás (tájnyelvi), zagyvalék, vegyes felvágott (bizalmas)

feletti, fölötti

melléknév
  • felüli, túli

finomkodik

ige
  • kényeskedik, affektál (idegen), negédeskedik, pipeskedik (tájnyelvi), pipiskedik

napfürdőzik

ige
  • napozik, napfürdőt vesz, napkúrázik, sütkérezik, sütteti magát a nappal

csörgődob

főnév
  • tamburin

csimpaszkodik

ige
  • kapaszkodik, fogódzkodik, függeszkedik, akaszkodik, ragad, tapad, csimpajkodik (tájnyelvi), csimpajkózik (tájnyelvi), csimpeszkedik (tájnyelvi)

államminiszter

főnév
  • tárca nélküli miniszter

deres II.

főnév
  • (ló): szürke, almásszürke, vasderes
  • (régies): kínzópad
  • botozás

fogós I.

melléknév
  • nehéz, fejtörő, furfangos, megtévesztő
  • agyafúrt, ravasz
  • (tájnyelvi): laktató, kiadós
  • grízes (liszt)

gázol

ige
  • tapos, tipor, keresztülmegy, gyalogol, lábol, caflat (tájnyelvi), cafog (tájnyelvi), cankózik (tájnyelvi), capákol (tájnyelvi), garol (régies)
  • nyomkod (régies), nyomdos (régies)
  • elüt, nekimegy, balesetet okoz
  • törtet, eltipor, eltapos, előretör

immúnis

melléknév
  • védett, ellenállóképes, immunizált (szaknyelvi)
  • ellenálló
  • (szaknyelvi): sérthetetlen

hatálytalanít

ige
  • érvénytelenít, hatályon kívül helyez, annullál (szaknyelvi), visszavon, eltöröl, megsemmisít, megszüntet, felbont, sztorníroz (szaknyelvi), visszaszív (bizalmas)(szaknyelvi)

felkelő, fölkelő

melléknév, főnév
  • rendbontó, bomlasztó, zavargó, lázadó, rebellis (régies), zendülő, lázító, inszurgens (régies), lazzaroni (idegen)
  • ellenálló, ellenszegülő, kuruc (régies)
  • forradalmár, szabadságharcos

fegyverletétel

főnév
  • kapituláció (idegen), kapitulálás (idegen), megadás, meghódolás

feneketlen

melléknév
  • mély, mélységes
  • telhetetlen (gyomor)
  • féktelen, heves, engesztelhetetlen, határtalan, kielégíthetetlen

hárem

főnév
  • ágyasház (régies), asszonylak (régies), nőlak (régies), hölgylak (régies), szeráj

felpattan, fölpattan

ige
  • kinyílik, felnyílik, felkattan, kicsapódik, kivágódik, felfakad (régies)
  • felugrik, felszökik, felriad, felrugallik (régies), felszökell, felruccan (régies), felrittyen (tájnyelvi), felszottyan (tájnyelvi), felkel

elvakult

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, vakhitű (régies), elvakított, elfogult, rövidlátó, ádáz, féktelen, szélsőséges

festékpárna

főnév
  • bélyegzőpárna

hasznavehetetlen

melléknév
  • használhatatlan, haszontalan, alkalmatlan, hasztalan, haszonvehetetlen (tájnyelvi), semmirevaló, vásott, értéktelen, semmit érő (tájnyelvi), szemétrevaló