egyveleg szinonimái

főnév
  • keverék, elegy, vegyülék, ez-az, koktél, mixtúra (idegen), konglomerátum, mélange (idegen), potpourri (idegen)
  • elegy-belegy (tájnyelvi), quodlibet (idegen), tuttifrutti (idegen)
  • mismás (tájnyelvi), zagyvalék, vegyes felvágott (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

afféle

névmás
  • olyanféle, olyasféle, olyasmi, olynemű (régies)

rostélyos I.

melléknév
  • rácsos, rácsozott
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyveleg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

durva

melléknév
  • érdes, egyenetlen, gyalulatlan, simítatlan (régies), megmunkálatlan, köszörületlen, nyers, kezdetleges, kérges, göcsörtös, ripacsos (tájnyelvi), rücskös, repedezett, szélfújta
  • nagy szemű, szemcsés, darabos
  • odavetett, vázlatos, elnagyolt
  • megközelítő, hozzávetőleges
  • sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba, nyers, állatias, vad, bestiális, brutális, otromba, barbár, útszéli, bunkó, kegyetlen, közönséges, ordináré, udvariatlan, embertelen, drasztikus, csiszolatlan, primitív, agresszív, lelketlen, kőszívű, bugris, szívtelen, kemény szívű, szadista, szadi (szleng), furkó (szleng), durung, tuskó (bizalmas) Sz: durva, mint a pokróc; durva, mint a daróc
  • vaskos, erős, trágár, obszcén, ízléstelen, alantas, alpári, mocskos, malac (bizalmas), disznó, sikamlós, szennyes, szemérmetlen, illetlen, nyomdafestéket nem tűrő
  • faragatlan, bárdolatlan, parlagi, műveletlen, pallérozatlan, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár
  • (hang): rikoltó, rikácsoló, rekedtes, rezes

csaplyuk

főnév
  • illesztőfurat (szaknyelvi)

cikázik

ige
  • (fény, villám): villódzik, villog, felvillan
  • (gondolat): csapong, repdes, szálldos, kalandozik

betyár II.

melléknév
  • semmirekellő, hitvány, semmiházi, mihaszna
  • huncut, haszontalan, pajkos, játékos, szertelen, csintalan, csínytevő
  • rossz, keserves, komisz, cudar, kutya-

egyenlőség

főnév
  • egyformaság, azonosság, megegyezőség, egyenértékűség, egybevágóság, paritás (szaknyelvi), ekvivalencia (szaknyelvi)
  • egyenlet
  • egyenrangúság, egyenjogúság, emancipáció (idegen)

elkotródik

ige
  • eltávozik, odébbáll, eltűnik, elkullog, elsomfordál, eloldalog, eltakarodik, elillan, eliszkódik (régies), elszelel, elhordja az irháját, lelécel (szleng), szedi a sátorfáját, felszívódik (szleng), lekopik (szleng), eleblábol (tájnyelvi)

lódít

ige
  • dob, vet, lök, taszít, taszajt (tájnyelvi), toszít (tájnyelvi), kandarít (tájnyelvi), lendít, repít, röpít, hajít, hajint (tájnyelvi), vág, csap
  • füllent, nagyokat mond, háryjánoskodik, hazudik, hazudozik, tódít, hantáz (bizalmas), gurít (bizalmas), linkel (szleng), anzágol (bizalmas)
  • (tájnyelvi): szalaszt, szalajt, futtat, ugraszt, meneszt, küld, indít, utasít

bábáskodik

főnév
  • (választékos): segédkezik, közreműködik

átmérő

főnév
  • keresztmetszet, szélesség, vastagság, vaskosság, diaméter (szaknyelvi), kaliber (szaknyelvi), átméret (tájnyelvi), átalló (régies)

beavatkozás

főnév
  • beleavatkozás, közbeavatkozás, beleszólás, közbelépés, intervenció (szaknyelvi), akció, intézkedés
  • (orvosi): műtét, operáció, kezelés

elmond

ige
  • elmesél, elbeszél, közöl, bejelent, elregél, ecsetel, hangot ad (valaminek), kifejt, magyaráz, nyilatkozik, beszámol, elújságol, előtálal (bizalmas), közread, közzétesz, nyilvánosságra hoz, tudomásra hoz, informál, ismertet, tudósít, értesít, felvilágosít
  • nagydobra ver, kipletykál (bizalmas), kibeszél, kifecseg, kitereget (bizalmas), felfed, elárul, leleplez, leadja a drótot (szleng), köp (szleng), borít (szleng)
  • bevall, meggyón, kibök
  • elősorol, eldarál, elhadar, elsorjáz (tájnyelvi)

elzúg

ige
  • elhúz, elszáguld, elrobog, elviharzik, elseringezik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): elesik, elhasal, elvágódik, elterül
  • (vizsgán) (bizalmas): megbukik, elhasal, meghúzódik (szleng)

gaborgyás

melléknév
  • esős, szeles, viharos
  • bolondos, féleszű, hóbortos
  • becsípett, ittas, részeg, pityókos (tájnyelvi)

felkap, fölkap

ige
  • fölemel, felcsíp, felragad, felfog, felnyalábol, felszed, összeszed, összemarkol
  • felhúz, magára vesz, magára húz, magára ránt, felvesz
  • divatba hoz, keletbe hoz (régies)
  • felszáll, felugrik

éheztet

ige
  • kiéheztet, agyonéheztet, koplaltat, böjtre fog

dudás

főnév
  • csimpolyás (tájnyelvi)

elfordul

ige
  • félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
  • elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • eltávolodik, elhidegül, elpártol
  • (régies): (veszedelem) elhárul

felfordul, fölfordul

ige
  • felborul, feldől, felbillen, fejére áll, oldalára billen, felbukik, felhenteredik (tájnyelvi), felkarul (tájnyelvi), felhömpölyödik (tájnyelvi)
  • kimúlik, elhullik, meghal, elpusztul, megdöglik (durva), bekrepál (szleng), kinyuvad (durva), feldobja a bakancsot (szleng), elpatkol (durva), kinyiffan (szleng), kipurcan (szleng)

elbeszélés

főnév
  • előadás, narráció (idegen), leírás
  • novella, beszély (régies), kisregény, mese, rege, história, mítosz, legenda, monda, történet, sztori (bizalmas)

cselfogás

főnév
  • csel, fortély, furfang, manőver

elhűl

ige
  • kihűl, meghűl, elhidegedik (régies)
  • (régies): elhidegül
  • megdöbben, elcsodálkozik, meghökken, meglepődik, elképed, elámul, hüledezik

felirat, fölirat

főnév
  • felírás, írás, szöveg
  • képaláírás, képszöveg
  • kiírás, cédula, címke, árujegy
  • fölterjesztés, kérvény