eltanul szinonimái

ige
  • elles, elsajátít, átvesz, felvesz, elprofitíroz (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meghiúsít

ige
  • meggátol, megakadályoz, megbuktat, megzavar, keresztülhúz, keresztez, felborít, tönkretesz, lehetetlenné tesz, útjába áll, megakaszt, elfojt, leszerel, megfékez, megtorpedóz, romba dönt, gátat vet (valaminek), akadályt gördít (vmi elé) (választékos), kivéd (valamit), visszaver, semmivé tesz, halomra dönt, zátonyra futtat (bizalmas), elgáncsol, megfúr (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), kontrakaríroz (régies), elsinkófál (tájnyelvi) Sz: beleköp a levesébe (valakinek); beteszi az ajtót (valaminek)

zaba

főnév
  • (szleng): ennivaló, étel, eledel, élelem, élelmiszer, elemózsia, harapnivaló, táplálék, koszt (bizalmas), kaja (szleng), abrak (szleng), flamó (szleng)
  • (szleng): evés, táplálkozás, falatozás, lakomázás, eszem-iszom, evés-ivás, zabálás (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltanul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előáll

ige
  • előlép, előjön, jelentkezik, kilép, megjelenik
  • (valamivel): előterjeszt, közzétesz, bejelent, bedob, kijelent (bizalmas), jön (valamivel) (bizalmas), javasol, proponál, indítványoz, hivatkozik (valamire), felhoz, említ, előad, kifejt, előjön (valamivel), előhozakodik (valamivel), bevall (valamit), kirukkol (bizalmas)
  • létrejön, keletkezik, alakul, formálódik, képződik, mutatkozik
  • bekövetkezik, előfordul, előadódik, megesik

ebédszünet

főnév
  • ebédidő, déli szünet, szieszta (bizalmas)

dombocska

főnév
  • boly, halom, halmocska, bucka, kupac, magaslat, földrakás, földtúrás, földhányás, hant, rakás, homp (tájnyelvi), ponk (tájnyelvi), dombika (tájnyelvi)

csaplyuk

főnév
  • illesztőfurat (szaknyelvi)

elrekeszt

ige
  • elkerít, elhatárol, elkülönít, szeparál, elválaszt, bekerít, elszigetel, izolál, elzár
  • eltorlaszol, elsáncol, elzár, elbarikádoz

eskü

főnév
  • fogadalom, esküvés, hit (régies), juramentum (idegen), fogadás (régies)
  • eskütétel
  • esküszöveg, esküforma

megnyugtatás

főnév
  • elcsendesítés, lecsillapítás, megbékítés, elcsitítás, vigasztalás, enyhítés

bitorló

melléknév, főnév
  • trónbitorló, uzurpátor (idegen), trónrabló (régies)

betódul

ige
  • beáramlik, beárad, beözönlik, bezúdul, behatol, benyomul, befolyik, becsorog, besereglik, becsődül, betör, becsarangozik (tájnyelvi), beháramlik (tájnyelvi)

borjú

főnév
  • boci, kisboci, vitulus (idegen), bece (tájnyelvi), boca (tájnyelvi), beci (tájnyelvi), böle (tájnyelvi), búbece (tájnyelvi)
  • (katonai): hátizsák, puttony, hátitáska, hátibőrönd, torniszter (régies)

evezős

melléknév
  • csónakos, ladikos

felfogóképesség

főnév
  • elme, értelem, ész, fogékonyság, felfogás, éleslátás, intelligencia, intellektus (idegen), receptivitás (szaknyelvi), kapacitás, érzékelőképesség

hangsúlyos

melléknév
  • nyomatékos, fontos, határozott, emfatikus, félreérthetetlen
  • (verselés): ütemhangsúlyos (szaknyelvi), magyaros

fülel

ige
  • figyel, figyelmez (régies), hallgat, meghallgat
  • hegyezi a fülét
  • hallgatózik, hallgatódzik, kihallgat, kagylózik (szleng)

eltékozol

ige
  • elpocsékol, elveszteget, elpazarol, elfecsérel, elherdál, elszór, elhány, elver, elkótyavetyél, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elfuccsol (tájnyelvi) Sz: kidob az ablakon

elnézés

főnév
  • figyelmetlenség, tévedés, félreértés, hiba, botlás, vétség, mulasztás, gondatlanság, hanyagság, felületesség, melléfogás, baklövés
  • megbocsátás, engedelem (régies), bocsánat, pardon (régies), kímélet, engedékenység, jóindulat, jóakarat, türelem

érdemesít

ige
  • (valamire): méltat, tart

fröccs

főnév
  • spriccer (idegen)
  • (szleng): prédikáció (bizalmas), intés, intelem, dorgálás, megrovás, kioktatás, rendreutasítás

elvetemedik

ige
  • elferdül, elgörbül, elhajlik, kihajlik (szaknyelvi), megvetemedik
  • lealacsonyodik, elvetemül (régies), elaljasodik, elfajzik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (seb) elmérgesedik
  • (tájnyelvi): (kert) elgazosodik

egybehangzó

melléknév
  • megegyező, egyetértő, egybecsengő, egybevágó, megfelelő, összevágó, harmonikus, egyöntetű, egységes, összhangzó, hozzáillő, összeegyeztethető, összeférő, egymást fedő, koherens (szaknyelvi), konzisztens (idegen), kongruens (idegen), konkordáns (idegen)

erőtlen, erőtelen

melléknév
  • gyenge, elgyengült, elerőtlenedett, beteges, inaszakadt (régies), elesett, fáradt, bágyadt, bágyatag (választékos), kókadt, enervált, energiátlan, ernyedt, petyhüdt, satnya, árnyékból gyúrt (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), pilledt (tájnyelvi)
  • (régies): nyurga, vézna, vanyiga (tájnyelvi), élhetetlen
  • hatástalan, erélytelen, lagymatag, langyos, határozatlan, tétova, tehetetlen
  • bágyadt, bágyatag (választékos), gyenge, halvány, fakó, elhaló (hang), fátyolos (hang)
  • vérszegény, vértelen, élettelen, suta (érv), gyatra (kifogás), lapos (fejtegetés)

függ

ige
  • lóg, csüng, csügg, függed (tájnyelvi), fityeg, himbálódzik, himbálózik
  • (vkitől, vmitől): áll (valakin, valamin), múlik (valakin, valamin), megfordul (valakin, valamin)