felhasad, fölhasad szinonimái

ige
  • felreped, felszakad, felnyílik, felválik, felbomlik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

időzít

ige
  • beállít, tempíroz (idegen)

fölébe

határozószó
  • fölé, rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felhasad, fölhasad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fedőnév

főnév
  • álnév, felvett név, művésznév, inkognitó, kriptonima (szaknyelvi)

elszakíthatatlan

melléknév
  • eltéphetetlen, széttéphetetlen, erős, szilárd, rugalmas

előkelő II.

főnév
  • előkelőség, notabilitás

egykori

melléknév
  • volt, elmúlt, hajdani, valamikori, régi, régebbi, régmúlt, ezelőtti (régies), előbbi, előbbeni (régies), ex- (idegen)

feldühödik, földühöd

ige
  • megdühödik, felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dühbe jön, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, haragra gerjed, tűzbe jön, felmérgesedik, elfogja a méreg, elönti a méreg, méregbe gurul, méregbe jön, dühbe gurul, begorombul, begerjed (szleng), megvadul, felháborodik, felbosszankodik, megbolondul, felmérgelődik, megmérgesedik, felhergelődik, felheccelődik (bizalmas), felhúzódik (bizalmas), kiborul (bizalmas), felfortyan, felpaprikázódik, meggubolyodik (tájnyelvi), begőzöl (szleng), bepipul (szleng), bepöccen (szleng), berág (szleng), bezsong (szleng), begurul (szleng), bepörög (szleng) Sz: elveszti a fejét; felmegy a cukra (bizalmas); kijön a béketűréséből; elönti az epe; felforr a vére; felforr az epéje; felforr az agyvize (szleng); felkapja a vizet (szleng); felrottyan, mint a forró kása; meggyullad a szösz a fejiben; felmegy a pumpája (szleng); elönti a vörös köd (szleng); rájön az ötperc (bizalmas); feljön a fejvize; vörös lesz a feje; lila lesz a feje; hülyét kap

fiatal I.

melléknév
  • fiatalka, ifjú, ifjúdad (régies), kiskorú, fiatalkorú, éretlen, zöldfülű, gyermeteg, gyermekded (régies), hátulgombolós (pejoratív), ugrifüles (bizalmas), pisis (pejoratív), taknyos (bizalmas), tejfölösszájú (pejoratív), csiribiri (tájnyelvi)
  • friss, zsenge, zöld, gyenge (tájnyelvi), csivatag (tájnyelvi)

nagyképű

melléknév
  • fontoskodó, nagyképűsködő, felvágós, büszke, hivalkodó, beképzelt, elbizakodott, megjátszós (bizalmas), öntelt, önhitt, dölyfös, magahitt (régies), önelégült, szerénytelen, pózoló, pozőr (idegen), fennhéjázó, nyegle, felfuvalkodott, fölényeskedő, nagyzoló, sznob, pökhendi, gőgös, jani (szleng) Sz: adja a bankot; megjátssza az agyát; nagy a mellénye; oda-vissza van magától; azt hiszi, ő találta fel a spanyolviaszt; azt hiszi, ő ültette a Fiastyúkot; játssza az eszét

csontozat

főnév
  • csontrendszer, csontváz, ossatura (szaknyelvi)

cseveg

ige
  • társalog, beszélget, szót vált, fecseg, locsog, csacsog, csivitel, csicsereg, szájal, dumál (bizalmas), traccsol (bizalmas), trécsel (bizalmas), kaszinózik (bizalmas), pletykál, tereferél, pusmog, sustorog, kotyog, trafikál, jártatja a száját, szövegel (szleng), konverzál (régies), apacsol (szleng), smúzol (szleng), pofázik (durva)

alkalmazható

melléknév
  • alkalmas, használható, felhasználható, gyakorolható, átvehető, érvényes, hasznavehető, applikábilis

dekrétum

főnév
  • kormányrendelet, határozat, rendelet, végzés, rendelés (tájnyelvi), dekréta (tájnyelvi), parancsolat (régies)
  • (régies): okirat, oklevél, kinevezés

fogadkozás

főnév
  • ígérgetés, esküdözés, eskü, fogadás, megerősítés, ajánlkozás

gáncs

főnév
  • akadály, akadék (régies), gángócs (tájnyelvi)
  • botlás, vétek, hiba, tévedés, fogyatkozás (választékos), bötönet (tájnyelvi), megesés (régies)
  • kifogás, szemrehányás, letolás (bizalmas), pirongatás, ledorongolás (bizalmas), szidás, feddés (választékos), megrovás, intés (választékos)
  • fault (szaknyelvi), dancs (szaknyelvi)

illatos

melléknév
  • jó szagú, jó illatú, illatozó, szagos, illatdús, balzsamos, fűszeres, aromás

háryjánoskodik

ige
  • henceg, dicsekszik, handabandázik
  • füllent, nagyít, felnagyít, lódít, hantázik (szleng)

felhizlal, fölhizlal

ige
  • meghizlal, feltáplál

fátyolvirág

főnév
  • rezgőke

felüljáró, fölüljáró

főnév
  • átjáró, völgyhíd, viadukt, áthidalás
  • (szleng): elöljáró, parancsnok, fejes (szleng), góré (szleng)

hányados

főnév
  • eredmény, kvóciens (idegen), arány
  • arányszám, viszonyszám

felmenő, fölmenő II.

főnév
  • ős, előd

eltéved

ige
  • utat téveszt, elvéti az utat, tévútra megy, eltájolódik, eltájolja magát, elbitangol (tájnyelvi), elcsámborog, elkóborol, elkeveredik, elbódorodik (tájnyelvi)
  • elvész, elkallódik
  • (régies): téved

fényképez

ige
  • fotózik (bizalmas), fotografáL, fotográfiáz (régies), fotografíroz (tájnyelvi), fotográfoz (tájnyelvi)

harmónia

főnév
  • összhangzat, összehangzás (régies), konszonancia (szaknyelvi), összhang, összecsengés, akkord (szaknyelvi)(szaknyelvi)
  • összhang, egyetértés, megértés, összehangoltság, összeillés, egyezmény (régies), egyezés
  • kiegyensúlyozottság