egykori szinonimái
melléknév
- volt, elmúlt, hajdani, valamikori, régi, régebbi, régmúlt, ezelőtti (régies), előbbi, előbbeni (régies), ex- (idegen)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
megemlít
ige
- említést tesz, szóba hoz, előhoz, felemlít, érint, megpendít (bizalmas), felvet, felhoz (bizalmas), megemlékezik, szóvá tesz, célzást tesz, rámutat, felhozakodik (tájnyelvi)
dresszíroz
ige
- idomít, betör, betanít, edz
- szoktat, ránevel, nevel, treníroz, rákapat (tájnyelvi)
- (szaknyelvi): formáz
csakhamar
határozószó
- nemsokára, előbb-utóbb, haladéktalanul, hamar, hamarosan, hamarost (tájnyelvi), mielőbb, mihamarabb, a közeljövőben, (egy) kis idő múlva, rövidesen, maholnap, kisvártatva, kevésvártatva (választékos), innen-onnan (tájnyelvi), közelesen (tájnyelvi), azonnal, mindjárt, rögtön, tüstént, íziben (tájnyelvi), rögvest (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), prompt (bizalmas)
- sokára, később
beteges
melléknév
- betegeskedő, gyenge, rossz bőrben levő, erőtlen, nyápic, csenevész, nyavalyás, satnya, nyavalygós, görhes, kóros, kehes, ványadt, gernya (tájnyelvi), sápkóros (tájnyelvi), hitvány, göthös (tájnyelvi), kornyadt (tájnyelvi), halnivaló (tájnyelvi), konyhagyalázó (tréfás)
- természetellenes, rendellenes, kóros, torz, ferde, elferdült (elme), morbid
- egészségtelen, fals, visszás, fonák
egyazon
névmás
- ugyanaz, ugyanazon, azonegy, egyforma, egyenlő, egybevágó, azonos, hasonló, ugyanilyen, ugyanolyan, megegyező, identikus (idegen)
éljenzés
főnév
- tetszésnyilvánítás, akklamáció (régies), üdvrivalgás, ujjongás, ováció, ünneplés, elismerés, dicsőítés, helyeslés, hurrázás, vivát, vivátozás(régies)
áthevül
ige
- átforrósodik, áttüzesedik, átizzik, átmelegszik, átmelegedik, felmelegszik, hőnfut (szaknyelvi)
- felhevül, fellelkesül, fellelkesedik, felbuzdul
barkácsol
ige
- fabrikál, fúr-farag, eszkábál, faragcsál, farag, javít, összetákol, készít, összeállít, bütyköl (bizalmas), ezermesterkedik
ellentét
főnév
- ellentmondás, kontraszt (választékos), antagonizmus, oppozíció (szaknyelvi), antitézis (szaknyelvi), kontroverzia (idegen), differencia, diszharmónia, antonímia (szaknyelvi), diszparitás (szaknyelvi), polaritás (szaknyelvi)
- szembenállás, nézetkülönbség, nézeteltérés, összeütközés, konfliktus, viszály, feszültség
- (valaminek): ellenkezője, visszája, fonákja, fordítottja, inverze (szaknyelvi)
fülsiketítő
melléknév
- fülhasogató, fülsértő, fülrepesztő, fülhasító, éles, harsány, harsogó, erős, eget verő, mennydörgő, velőtrázó
felhasznál, fölhaszn
ige
- elhasznál, elfogyaszt, elkölt, kimerít, felemészt
- ráfordít, rákölt
- hasznosít, alkalmaz, értékesít, feldolgoz, igénybe vesz, kiaknáz, utilizál (idegen), fruktifikál (idegen)
- kihasznál, él (valamivel), hasznára fordít, hasznot húz (valamiből)
egyoldalúság
főnév
- egyenetlenség, aszimmetrikusság (idegen), egyenlőtlenség
- elfogultság, részrehajlás, igazságtalanság, méltánytalanság, szubjektivitás (idegen), parcialitás (idegen), tendenciózusság (idegen)
- egysíkúság, egyhangúság, unalmasság, színtelenség
dőre
melléknév
- oktalan, meggondolatlan, buta, ostoba, esztelen, balga, balgatag (választékos), badar, botor, oktondi, együgyű, bolondos, bárgyú, idétlen, féleszű, dédó (tájnyelvi), piszma (tájnyelvi), bangó (tájnyelvi), bősze (tájnyelvi), kába (tájnyelvi)
eksztázis
főnév
- elragadtatás, egzaltáció, révület, révedezés, önkívület, őrjöngés, transz (bizalmas), delírium, megszállottság
- örömmámor, diadalmámor, eufória, lelkesültség, lelkesedés, túlfűtöttség, rajongás, ujjongás
csatározás
főnév
- összecsapás, csata, harc, küzdelem, összetűzés, ütközet, csetepaté, villongás, tűzpárbaj
elhallgattat
ige
- elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
- csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
- (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)
felgyülemlik, fölgyü
ige
- felhalmozódik, sokasodik, összegyűlik, feltorlódik, összetorlódik, felduzzad
- csoportosul, aggregálódik (idegen), összesereglik, odatódul, összeverődik, tömegbe verődik, összeáll