csúfol szinonimái

ige
  • gúnyol, lekicsinyel, ugrat, frocliz (bizalmas), csúfot űz, csúffá tesz (valakit), gúnyt űz (valakiből), gyaláz, megszégyenít, kinevet, kifiguráz, lealacsonyít, bolondot csinál (valakiből), öltöget (régies), szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), csúfít (tájnyelvi), rútol (tájnyelvi), lemocskol, szatirizál (régies), bázsokurál (tájnyelvi), kuníroz (tájnyelvi), gusztál (tájnyelvi), kámpol (tájnyelvi), cikiz (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hanyas, hányas

névmás
  • melyik?

geológus

főnév
  • (szaknyelvi): földtantudós, geológ (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csúfol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cséplés

főnév
  • gépelés (tájnyelvi)

bizonyítható

melléknév
  • igazolható, kimutatható, a valóságnak megfelelő, az igazságnak megfelelő, igaz, tényszerű

betilt

ige
  • (könyvet): elkoboz, indexre tesz
  • (egyesülést) feloszlat
  • feloszlat, elhallgattat, elfojt, lever, megszüntet

bágyadt

melléknév
  • fáradt, gyönge, kimerült, lankadt, alélt, pilledt, vértelen, hervadt, beteges, kókadt, nyomott, mazna (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), gernya (tájnyelvi)
  • erőtlen (mosoly), színtelen, fakó, élettelen, halvány, elmosódott, halk, gyér, tompa (fény)
  • gyenge, harmatos, színvonaltalan

csodálkozás

főnév
  • meglepődés, megütközés, elképedés, álmélkodás, ámulat, bámulat

dugó

főnév
  • dugasz, stopli (bizalmas), tömítés, parafa dugó, szádló (régies)
  • stekker (bizalmas), villás csatlakozó, dugós csatlakozó, dugaszoló, banándugó
  • (közlekedési): torlódás, akadály, zavar
  • (bizalmas): gól
  • (bizalmas): elégtelen, egyes

küldetés

főnév
  • megbízatás, misszió, megbízás, feladat, exmisszió (idegen), komisszió (idegen)
  • elhivatottság, hivatás, rendeltetés

álkulcs

főnév
  • tolvajkulcs, betörőszerszám, nyitóvas (szaknyelvi), sperhakni (bizalmas), dártli (szleng)

alakoskodik

ige
  • színlel, színészkedik, kétszínűsködik, tetteti magát, megjátssza magát, teszi magát, komédiázik, szimulál, disszimulál
  • tündérkedik (régies), csalfáskodik (régies)

angolmustár

főnév
  • fehér mustár

egészségtelen

melléknév
  • káros, kártékony, kóros, ártalmas, egészségrontó, veszélyes, veszélyeztető, fertőző, ragályos, dögletes (régies), mérges, miazmás (régies), mérgező, toxikus (szaknyelvi), antihigiénikus (idegen)
  • beteges, sápadt
  • romboló, bomlasztó

elfecsérel

ige
  • elveszteget, elpazarol, eltékozol, elpocsékol, elsinkófál (tájnyelvi), elherdál, elprédál, ellenszekál (tájnyelvi), elseremórál (tájnyelvi), elszór, elver, kidobál, kihány, nyakára hág, eljátszik, elkótyavetyél, szétforgácsol, fölapróz, eldorbézol, elcsesz (szleng)

feltálal, föltálal

ige
  • felszolgál, tálal, szervíroz, betálal (tájnyelvi), felad (bizalmas), felhord, körülhord, körülkínál
  • (pejoratív): elmond, előad, kibeszél, kifecseg

erőfeszítés

főnév
  • erőkifejtés, erőbedobás, igyekezet, iparkodás, törekvés, erőlködés, fáradozás, fáradság, vesződés, küszködés, hajtás (bizalmas)

csuklik2

ige
  • (valakibe): roskad, hanyatlik, rogy, görbed, kificamodik, nyaklik (tájnyelvi), cibaklik (tájnyelvi), nyagdul (tájnyelvi)

cseles

melléknév
  • furfangos, ravasz, csavaros, csalafinta, fortélyos, rafinált, agyafúrt, elmés, fondorlatos, fineszes (szleng), fifikás (bizalmas), minden hájjal megkent, leleményes, trükkös (bizalmas)

disszidál

ige
  • emigrál, kitelepül, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), dobbant (szleng), átlépi a taccsvonalat (szleng)
  • kiválik, elszakad, elpártol

érckohó

főnév
  • huta (szaknyelvi), vashuta (régies), ércolvasztó

dedukció

főnév
  • levezetés, következtetés

bohóc

főnév
  • harlekin, clown (idegen), paprikajancsi, pojáca, bajazzo (választékos), böhönc (tájnyelvi), csúf (régies), buffó
  • ripacs, csepűrágó (pejoratív)
  • tréfacsináló, tréfamester, viccmester, heccmester, mókamester

döf

ige
  • szúr, márt, merít, mélyeszt, bök, öklel, gyak (régies)
  • lök, taszít, taszajt (tájnyelvi), meglódít
  • (bizalmas): sért, megbánt

erjeszt

ige
  • fermentál (idegen), cefréz, cukrosít, kovászol