idejétmúlt szinonimái

melléknév
  • ósdi, avatag, elavult, régimódi, túlhaladott, elmaradott, maradi, divatjamúlt, ódivatú, ásatag, avas, korszerűtlen, időszerűtlen, levitézlett
  • régi vágású Sz: lejárt róla a világ, mint a régi kétkrajcárosról

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tüntetés

főnév
  • tiltakozás, demonstráció, megmozdulás, manifesztáció (idegen)

elnököl

ige
  • vezet, prezideál (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a idejétmúlt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

honfoglalás

főnév
  • országfoglalás, területfoglalás, prima occupatio (idegen)
  • birtokbavétel, letelepedés

hajóépítés

főnév
  • hajógyártás

gyújtogat

ige
  • lelkesít, gerjeszt
  • tűzzel játszik, pirózik (szleng), cindlázik (tájnyelvi)

főz

ige
  • párol, puhít, abál, köveszt (tájnyelvi)
  • szakácskodik, főzőcskézik, kotyvaszt (pejoratív), buktatárkodik (tájnyelvi), korficol (tájnyelvi)
  • kifőz, fertőtlenít, megtisztít, desztillál
  • kivon, előállít (szeszt)
  • (titokban): tervez, forral, kiagyal, kimódol, szándékában áll
  • kér, kérlel, udvarol, fűz (bizalmas)
  • rábeszél, puhít, győzköd, gyúr (bizalmas)

hunyorít

ige
  • pislant, pislog, hunyorgat, hunyorog, pillog, összehúzza a szemét
  • kacsint, kacsingat, kacsongat (tájnyelvi)

izgat

ige
  • ingerel, bánt, irritál
  • idegesít, nyugtalanít, bosszant, aggaszt, cukkol
  • fogdos, piszkál, bizget (tájnyelvi), felizgat, izgalomba hoz, gerjeszt, búgat (szleng), cicerél (tájnyelvi), buzerál (szleng)
  • lázít, uszít, bujtogat, hergel, tüzel, agitál
  • érdekel, foglalkoztat

robusztus

melléknév
  • erős, erőteljes, izmos, megtermett, nagy, vállas, markos, edzett, kisportolt, kajakos (szleng), deltás (bizalmas), muszklis (bizalmas), keménykötésű, tagbaszakadt, stramm (bizalmas), drabális
  • hatalmas, lenyűgöző

felkel, fölkel

ige
  • felébred
  • felpattan, feláll, felemelkedik, kiegyenesedik, feltápászkodik, felül, talpra áll, feltámbászkodik (régies)
  • (ágyból) kikel, kiugrik
  • (nap, hold): előtűnik, feljön, megjelenik, feltámad, kiemelkedik, látható lesz, felbukkan, előbukkan, feltetszik (régies), csirkázik (tájnyelvi), felbuggyan (tájnyelvi)
  • fellázad, harcot kezd, fegyvert ragad, zendül, szembeszáll, ellenszegül, felül (régies)

félelem

főnév
  • ijedség, ijedelem, félés (választékos), félsz, félelemérzés (szaknyelvi), félelemérzet (szaknyelvi)
  • aggodalom, remegés, bizonytalanság, aggály, szorongás, fóbia (szaknyelvi), feszültség, rémület, rettegés, rettenet, aggódás, frász (bizalmas), cidri, majré (szleng), szurkolás, drukkolás, lámpaláz

csúszós

melléknév
  • csuszamlós, síkos, sikamlós iszamos (tájnyelvi), nyálkás, tükörsima, csuszamékos (tájnyelvi), iramos (tájnyelvi), iszantékos (tájnyelvi)
  • finom, jóízű, ízletes

feltálal, föltálal

ige
  • felszolgál, tálal, szervíroz, betálal (tájnyelvi), felad (bizalmas), felhord, körülhord, körülkínál
  • (pejoratív): elmond, előad, kibeszél, kifecseg

jegyes2

melléknév
  • (régies): megbélyegzett, bélyeges (régies), megkülönböztetett, megjelölt
  • (tájnyelvi): büntetett előéletű

katlan

főnév
  • üstház, tűzhely, góc (régies)
  • (régies): kazán
  • kemence
  • szenelő (régies), hamulyuk (régies)
  • serpenyő, vasfazék
  • kráter
  • völgykatlan, hegykatlan
  • teknő, gödör, akna

külterület

főnév
  • kültelek, külváros, peremváros, periféria (idegen)

kitapos

ige
  • (utat): kijár, kitapod (tájnyelvi), kitapicskál (tájnyelvi), kirocskál (tájnyelvi), kitapacíroz (tájnyelvi)
  • elnyű, elkoptat, kitágít, kicsámpáz, félretapos
  • kinyomkod, kicsavar, kifacsar, kisajtol, kitipor (tájnyelvi)
  • megszerez, kijár, elér, kikönyököl, kierőszakol, kikényszerít

idestova

határozószó
  • előbb-utóbb, hamarosan, maholnap, rövidesen, már-már, körülbelül, nemsokára
  • megközelítőleg, szinte, majdnem

holdviola

főnév
  • évelő holdviola, atlaszvirág, holdfű, holdruta, holdvilágfű

iparengedély

főnév
  • iparigazolvány, ipar (bizalmas)

kisgazda

főnév
  • paraszt, őstermelő, földműves, csorvasz (tájnyelvi)
  • kisbirtokos, középparaszt

ihol

határozószó
  • (tájnyelvi): itt, ehen (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): íme, lám

halhatatlan

melléknév
  • örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
  • klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló

ismerős

melléknév
  • megszokott, szokásos, otthonos, ismert
  • baráti
  • (valamiben): hozzáértő, jártas, verzátus

kiszögellés

főnév
  • kiugrás, kinyúlás, sarok, él, szél, szegély, perem, párkány, szöglet, kiálló rész(régies)