csődület szinonimái

főnév
  • tömeg, tolongás, csoportosulás, összesereglés, sokaság, sokadalom, gyülekezés, tumultus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

talp

főnév
  • alj, lábazat, alap, talapzat, talpazat, fundamentum
  • láb
  • (régies): tutaj, úszó, úszómű

tintás

melléknév
  • tintafoltos, tintapecsétes, pacás (bizalmas), pacnis
  • (szleng): ittas, pityókás (bizalmas), részeg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csődület szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cselekedet

főnév
  • cselekvés, tett, faktum (régies), aktus, akció, működés, művelet, eljárás, cselekmény, ténykedés, viselkedés, lépés, erőfeszítés, erőkifejtés, fáradság, törekvés, mutatvány, remeklés, bravúr, véghezvitel, cselekvény (régies), tétemény (régies), tét (régies), tétel (régies)

birkózás

főnév
  • dulakodás, veszekedés, összecsapás, küzdés, viaskodás, viadal, tusakodás, tusa, pankráció (szaknyelvi), birakozás (tájnyelvi), birok (tájnyelvi)

besző

ige
  • belesző, bestoppol

azonosít

ige
  • felismer, identifikál (idegen), agnoszkál (szaknyelvi),
  • összevet, egybevet
  • (azonosítja magát): azonosul, együttérez, egyetért

csipkés

melléknév
  • csipkézett, kicsipkézett, recés, fogazott, cakkos, fűrészes, fűrészelt

drágakő

főnév
  • ékkő, ékáru (régies), nemeskő, kámea

kúpos

melléknév
  • kúp alakú, kónikus (idegen)

alj

főnév
  • (tájnyelvi): alom
  • (tájnyelvi): ocsú, búzaalj (tájnyelvi)
  • völgy, láb, fenék, aljzat, alap, ágy
  • talapzat, talp, állvány
  • aljnövényzet
  • szoknya
  • csészealj, tányérka, kistányér

akol

főnév
  • juhakol, karám, juhhodály, istálló, hodály, cserény (tájnyelvi), birkaistálló, baromlak (régies), kutrica (tájnyelvi), ól (régies)

amerikáner

főnév
  • fúrógép, mellfurdancs (szaknyelvi), kézifurdancs (szaknyelvi), tokmány (szaknyelvi)

ecet

főnév
  • ecetsav, borecet, acetum (idegen), bundalé (tájnyelvi)
  • lőre (tájnyelvi), vinkó, csiger (tájnyelvi)

életerős

melléknév
  • energikus, életteli, életrevaló, teherbíró, erőteljes, tetterős, élénk, aktív, tevékeny, dinamikus, tüzes, virgonc, erőtől duzzadó, egészséges, pirospozsgás, robusztus

felsőfokú, fölsőfokú

melléknév
  • felső, legmagasabb fokú
  • legfelső

erélytelen

melléknév
  • határozatlan, bizonytalan, bizonytalankodó, habozó, gyenge, gyengekezű, teddide-teddoda, engedékeny, lagymatag, erőtlen, lágy, lanyha, tehetetlen, pipogya, gyámoltalan, jámbor, bátortalan, tutyimutyi, nyimnyám Sz: lágy, mint a tészta

csömör

főnév
  • undor, émelygés, hányinger, utálat, irtózás, iszonyodás, borzadás, ellenérzés, idegenkedés, taszítás, averzió (választékos), katzenjammer (idegen), csömörlet (tájnyelvi)

csatlakozó

főnév
  • (szaknyelvi): konnektor, dugó (bizalmas), dugaszolóaljzat (szaknyelvi), falicsatlakozó, érintkező

dinoszaurusz

főnév
  • óriásgyík, sárkánygyík (szaknyelvi), őshüllő

ép

melléknév
  • csorbítatlan, hiánytalan, egész, csonkítatlan, felbontatlan, osztatlan, bántatlan, töretlen, sértetlen, hibátlan, érintetlen, intakt (szaknyelvi), integer (idegen), romlatlan, rontatlan (régies), vesztegetlen (régies)
  • egészséges, erőteljes, jó karban levő, jó állapotban levő, gyógyult
  • épkézláb, érthető, világos, hasznos, termékeny, életrevaló

dajkál

ige
  • ringat, nevel, táplál, ápol, gondoz, gondot visel (valakire), őriz
  • becéz, babusgat, pátyolgat, szeretget, simogat, ölelget, cirógat, kényeztet, ajnároz, pesztrál, csicsígat (tájnyelvi), dúcoltat (tájnyelvi)
  • (érzést): ápol, ébren tart, dédelget, melenget

blokkol

ige
  • gátol, akadályoz, megakaszt, megállít
  • (sportban) sáncol
  • bélyegez
  • leszámláz, számláz

dolgozószoba

főnév
  • dolgozó (bizalmas), írószoba, munkaszoba, kabinet (régies), hivatal, iroda, laboratórium, labor (bizalmas), műhely, műterem, atelier (idegen), múzeum (régies)

erdőgazdaság

főnév
  • erdészet, erdőgazdálkodás, erdőművelés, fakitermelés, erdőkitermelés