fejkötő szinonimái

főnév
  • főkötő, fejkendő, kendő, bóbita, párta (régies), csepesz (tájnyelvi), bodréjos (tájnyelvi), bodros (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eltántoríthatatlan

melléknév
  • tántoríthatatlan, állhatatos, szilárd, rendületlen, rendíthetetlen, megingathatatlan, rezolút (régies), hajlíthatatlan, hajthatatlan, eltökélt, elszánt, konok

akol

főnév
  • juhakol, karám, juhhodály, istálló, hodály, cserény (tájnyelvi), birkaistálló, baromlak (régies), kutrica (tájnyelvi), ól (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fejkötő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

expediál

ige
  • továbbít, felad, küld, postáz, átutal, utalványoz, szállít, fuvaroz, eljuttat (valamit valahová), szállítmányoz (szaknyelvi)
  • (valakit): elküld, meneszt, elbocsát

előad

ige
  • átad, átnyújt, odaad
  • értekezik, elmond, kifejt, prelegál (idegen), referál, exponál (idegen), beszámol, bemutat, ismertet, megjelenít, vázol, körvonalaz, magyaráz, értelmez, fejteget, taglal, részletez, indokol, megokol, közöl, elbeszél, elősorol, előszámlál, előtálal, ábrázol, előterjeszt, közread, közzétesz, javasol, proponál (régies), indítványoz, benyújt, kimutat
  • szaval, szónokol, eldalol, eljátszik, alakít, deklamál (idegen), tolmácsol, felolvas
  • tanít, oktat

elkóborol

ige
  • elkóborog, elkószál, elkalandozik, elbarangol, elcsatangol, elcsámborog, elcselleng, eltéved, elkódorog (tájnyelvi), elkóricál (tájnyelvi), elbóklászik (tájnyelvi), elbitangol (tájnyelvi)

durran

ige
  • dörren, dördül, elsül, eldördül, csattan, pukkan, puffan, robban, detonál, (jég) rian, rottyan (régies), roppan (régies)

farktoll

főnév
  • kormánytoll

feltálal, föltálal

ige
  • felszolgál, tálal, szervíroz, betálal (tájnyelvi), felad (bizalmas), felhord, körülhord, körülkínál
  • (pejoratív): elmond, előad, kibeszél, kifecseg

mozgásművészet

főnév
  • táncművészet, mozdulatművészet, pantomim

csemege

főnév
  • ínyencfalat, ínyencség, finomság, édesség, nyalánkság, nass (bizalmas), desszert, delikatesz, konfekt (idegen), delicia (régies), bonbon, mandoletti (régies), poszpász (régies), konfitura (idegen)

cvikker

főnév
  • csíptető, orrcsíptető
  • monokli, szemüveg, pápaszem (régies)

akadémia

főnév
  • tudományos társaság, tudós társaság (régies)
  • főiskola

csomagtartó

főnév
  • csomagtér, poggyásztartó, poggyásztér

fennkölt

melléknév
  • emelkedett, fenséges, magasztos, magasröptű, méltóságteljes, szublimis (választékos), szárnyaló, fennszárnyaló (régies), patetikus, felemelő, választékos, ünnepélyes
  • (régies): öntudatos, büszke

fösvény

melléknév
  • fukar, zsugori, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), szűkkeblű, kuporgató, anyagias, garasos, krajcároskodó, garasoskodó, snassz, zsebrák (régies), kupori (tájnyelvi), smucig (bizalmas), sóher (bizalmas), skót (bizalmas), szőrösszívű (bizalmas), faszari (tájnyelvi), faszarágó (szleng), citromfingó (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), égettbélű (tájnyelvi), falkörmöző (tájnyelvi), koporcsi (tájnyelvi), szarevő (durva), szarrágó (durva) Sz: a száraz kortyot is számba veszi; a falatot is sajnálja magától; a tiszta vizet is megszűri; a penészes bort is drágállja; alig ad egy zápfogra valót; azt mondja, nem adja, inkább a sárba tapodja; csak azért halt meg délelőtt, hogy az ebédet ne fizesse; disznószíjjal kötötte az erszényét; ebszíjjal van megkötve az erszénye; élére rakja a pénzt; félpofára etet; fogához veri a garast; földet eszik, mint a béka; fösvény, mint a péntek; gyertyát sem gyújt, fél, hogy elfogy; ha nyálával jóllakhatnék, sohasem köpné ki; ha a szelet lenyelhetnék, azzal tartaná a cselédet; hatszor is megolvassa a pénzt; igen szoros markú; konc nélkül adja a levet; kupáját sem öblíti meg, fél, hogy vize elfogy; kutyahájjal kenték meg az alfelét; kutyaszíjjal van bekötve az erszénye; kutyazsírral kenték meg az oldalbordáját; kutyazsírral van megkenve az erszénye; lapát hátával méri a borsót; lidérc ül a pénzén; magától is sajnálja; mázos a bögréje; megenné a maga szarát is; megenné kétszer, amit egyszer lehet; megfeji az ágast is; megolvassa, hány falatot nyel a cseléd; nadrágjára sem zsinórt, sem bélést nem tetet; olyan szűken ereszti, mint a kotyogó; örömest odaajándékozná mindenét, ha el nem vennék; összehúzta a markát a köszvény; részt venne ingyen az árvák vacsoráján; senkit sem maraszt ebédre; sós babot eszik, vizet iszik rá; szánja koporsóra a deszkát; száraz kéztől szakadt ajándék; tartanék én lovat, ha zabot szarnék meg szart ennék; úgy adja ki a pénzt, mintha a fogát húznák; ül a pénzén; a ganéjt is megenné, ha büdös nem volna; a tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna; lattal mér (valamit); nem iccével, hanem gyűszűvel méri a bort; nem üti ki a vak ló szemét; somfánál főz; ül a pénzesládán, mint a kotlós

húsos

melléknév
  • vastag, vaskos, molett, jó húsban levő, testes, tömött, hájas, pufi (bizalmas), pufók, dundi
  • izmos, deltás (szleng), kajakos (szleng), tömör (szleng)
  • lédús, leves, zamatos

halina

főnév
  • daróc (régies), posztó (régies), nemez (régies)

fejsze

főnév
  • balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

eufória

főnév
  • jókedv, öröm, boldogság, örömujjongás, örvendezés, vidámság, mámor, örömmámor, megrészegülés, őrjöngés, eksztázis, elragadtatottság

fellendül, föllendül

ige
  • javul, virágzásnak indul, felvirágzik, növekedik, fokozódik, erősödik, emelkedik, kiterjed, prosperál, megújul, újjászületik

hajmosás

főnév
  • hajápolás, fejmosás

feldolgoz, földolgoz

ige
  • felhasznál, átalakít
  • megemészt, asszimilál (szaknyelvi)
  • átír, átformál
  • elkészül, végez (valamivel), elvégez, elkészít

előrebocsát

ige
  • előreenged, előreereszt, előreküld

félrefordít

ige
  • elfordít, oldalra fordít, eltérít, elterel
  • elfordul, elnéz

halandó II.

főnév
  • ember, teremtmény, személy, lény, egyén, pára (tájnyelvi)