fakít szinonimái
ige
- színtelenít, halványít, fehérít
- koptat
- (tájnyelvi): fakaszt
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ínség
főnév
- koplalás, éhezés, éhínség, nélkülözés, nyomor, nyomorúság, szegénység, szükség, szűkölködés, szűkösség, pénztelenség, szorultság, szerencsétlenség, megpróbáltatás, kínlódás, kínszenvedés, tengődés
- betegség, nyavalya, kórság, senyvedés (régies)
érzékenység
főnév
- fogékonyság, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)
- sérülékenység, szuszceptibilitás (szaknyelvi), izgékonyság
- sértődékenység, érzékenykedés
elköltözik
ige
- elköltözködik, áttelepül, elhurcolkodik, elhordozkodik (tájnyelvi), elháromlik (régies), szállást vált (régies)
- meghal, elhalálozik, eltávozik, elhuny, kiadja a lelkét, elszenderül, elmegy, elköltözik az élők sorából, jobblétre szenderül, elpihen, bekrepál (szleng), kinyúlik (szleng), felfordul (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyuvad (durva)
elfogy
ige
- kifogy, kiapad, elúszik (bizalmas), (pénz) elfolyik, kifúj (szleng) Sz: volt, de elkölt
- elkel, gazdára talál
- (erő, türelem): kimerül, felőrlődik, elapad, felmorzsolódik, véget ér
fellépés, föllépés
főnév
- szereplés, bemutatkozás
- megjelenés, kiállás, viselkedés, magatartás, modor
- allűr (idegen), attitűd, habitus
céltudatos
melléknév
- célratörő, meggondolt, szándékolt, tervszerű, eltökélt, átgondolt, megfontolt, lényegre törő, törekvő, kitartó, szilárd, határozott, biztos, megingathatatlan, rendíthetetlen, tántoríthatatlan, törhetetlen, elszánt, következetes, rámenős, szívós, makacs
- szándékos, akaratlagos, szántszándékos
absztrakt
melléknév
- elvont, elvonatkoztatott, elméleti, teoretikus, gondolati, spekulatív, filozofikus, akadémikus
- nonfiguratív
csepül
ige
- szid, ócsárol, leszól, bírál, kritizál, pocskondiáz, lekicsinyel, lebecsül, becsmérel, fitymál, gyaláz, szapul
- (tájnyelvi): ver, üt, csépel, páhol, eltángál, elpáhol, elfenekel
falánk
melléknév
- mohó, torkos, éhes, nagyevő, nagyétkű, étkes, pákosztos (bizalmas), haspárti, haspók (bizalmas), gourmand (idegen), kajtár (tájnyelvi), ettes (tájnyelvi), kodé (tájnyelvi), mohos (tájnyelvi), habzsi (tájnyelvi), bőbélű, nagybelű, sáskabélű (tájnyelvi), bélpoklos, lóbelű (szleng), zabagép (szleng) Sz: a vasszöget is megeszi; a fogával ás magának vermet; álmában is bográcshoz ül; annyit eszik, mint egy ló; csak azt bánja, hogy mint az ökörnek, két gyomra nincs; csecsemő korában hat rágó dajkája volt; első és utolsó az asztalnál; farkas lakik a gyomrában; farkasétvágya van; feneketlen a gyomra, mint a szabó gyűszűje; ha jóllakott is, a szeme éhezik; kenyérrel hál az ágyban; két pofára eszik; ki nem veszik a kezéből a sódart; köpülővel tömi magába; lyukas a gyomra; maga fogával ássa a sírját; mindent bevesz a béle, mint a moslékos sajtár; mindent maga akar elnyelni, mint a farkas; mindig kásán, babon az esze; mintha kaptafára verték volna a gyomrát; nem rágja a falatot, csak nyeli; ördög van a begyében; telhetetlen Mohamed; tepsi túrós lepény lyukas fogát tölti; zabál, mint a disznó(bizalmas)
értekezlet
főnév
- tanácskozás, megbeszélés, tárgyalás, eszmecsere, konferencia, ankét, találkozó, ülés, értekezés (tájnyelvi), szeánsz (bizalmas), konzílium
félénk
melléknév
- ijedős, félős, gyáva, nyúlszívű, asszonyszívű (régies), majrés (szleng), beszari (durva), nyuszi (bizalmas), pelenkavitéz (pejoratív), betoji (szleng), cseszke (tájnyelvi), félékeny (tájnyelvi), illikes (tájnyelvi), ijeszke (tájnyelvi)
- meghunyászkodó, pipogya
- félszeg, szégyenlős, szemérmes, bátortalan
- mamlasz, gyámoltalan, visszahúzódó, tartózkodó, elfogódott, megilletődött, kishitű, tétova
fecskendő
főnév
- injekciós tű, injektor (idegen), csöklendő (tájnyelvi), fecske (szleng), csúzli (szleng), eszköz, fegyver (szleng), kendő (szleng), művzser (szleng), pisztoly (szleng), puska (szleng), revolver (szleng)
- locsoló, spricni (bizalmas)
elmarad
ige
- lemarad, leszakad, visszamarad, visszaesik, hátramarad, elmaradozik(valakit)
- késik, késlekedik
- (valakitől, valamitől): eltörpül, alatta marad
- nyugton marad, veszteg marad
- meghiúsul, ugrik (szleng)
- megszűnik, abbamarad
felhorkan, fölhorkan
ige
- felhördül, felmordul, felcsattan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörtyenik (tájnyelvi), ráröffen (tájnyelvi)
habozik
ige
- tétovázik, ingadozik, tanakodik, tűnődik, bizonytalankodik, tipródik, spekulál, vacillál (bizalmas), hezitál Sz: két közben van; nincs lelkének hova lenni; sehogy se jut dűlőre