értekezlet szinonimái

főnév
  • tanácskozás, megbeszélés, tárgyalás, eszmecsere, konferencia, ankét, találkozó, ülés, értekezés (tájnyelvi), szeánsz (bizalmas), konzílium

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

generális I.

melléknév
  • általános, egyetemes, univerzális, átfogó
  • fő, sarkalatos

kötnivaló

főnév
  • akasztófáravaló, akasztófavirág, gazember
  • gézengúz, gazfickó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a értekezlet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ember

főnév
  • halandó, teremtmény, emberi lény, emberpéldány, teremtés, egyén, illető, valaki, személy, lélek, fő, pára, portéka
  • férfi, emberfia, alak, fráter, figura, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pasinger (bizalmas), pali (szleng), krapek (bizalmas), pofa (szleng), pók (bizalmas), pacák (szleng), mókus, muki (szleng), ipse (bizalmas), tag (bizalmas), ürge (szleng), buksó (szleng), csóró (szleng), fej, gádzsó (szleng), hapsi (szleng), hapek (szleng), mandró (szleng), manusz (szleng), muksi (szleng), muksó (szleng), szivar (szleng)
  • (valakinek az embere): híve, segítőtársa, kiszolgálója

elégedettség

főnév
  • megelégedettség, megnyugvás, kiegyensúlyozottság, béke, jókedv, derű, vidámság, boldogság, gondtalanság, léleknyugalom (régies), kielégültség

éhes

melléknév
  • ehetnékje van, kiéhezett, korgó gyomrú, éh (régies), eléhezett (régies), kajás (szleng), flamós (szleng), halós (szleng), éhenbőgi (tájnyelvi), éhing (tájnyelvi), enniles (tájnyelvi), koldusbendőjű (tájnyelvi) Sz: az éhkoppot nyeli; csillagokat lát az éhségtől; delet harangoznak a gyomrában; éhes, mint a farkas; jojózik a szeme az éhségtől; koplal, mint a cigány lova; kopog a szeme az éhségtől; korog a numerája; majd kilyukad a gyomra; megenné a marokvasat; megenné a méreghúrt is; megenné a vasszeget is; megenné már a boszorkány főztjét is; megenné a patkószeget is; muzsikálnak a hasában a cigányok
  • (valamire): sóvár, sóvárgó, vágyódó, szomjas, szomjúhozó (választékos)

csutka

főnév
  • csuma (tájnyelvi), csutak, kocsány, magtok, magház, torzsa, tus (tájnyelvi), tuskó (tájnyelvi), csuga (tájnyelvi), csupka (tájnyelvi)
  • csökevény, maradék, csonk
  • szivarvég, cigarettavég, csikk

érdeklődő

melléknév
  • fogékony, nyitott, tudásszomjas
  • kérdezősködő, tudakozódó, informálódó, kíváncsi, kotnyeles, kandi (bizalmas), tudni vágyó, hírhajhász
  • vonzódó

fejtegetés

főnév
  • kifejtés, magyarázat, értelmezés, interpretálás, taglalás, ismertetés, bemutatás, megvilágítás, kommentár, értekezés, okfejtés, elemzés, analízis, vizsgálat, exegézis (szaknyelvi), leírás

mén

főnév
  • csődör, ménló
  • hátasló, paripa, táltos

bulvárlap

főnév
  • pletykalap

bosszús

melléknév
  • ingerült, haragos, dühös, bosszankodó, zsémbes, neheztelő, epés, pipa (szleng), indulatos, zabos (bizalmas), ideges, felindult, zaklatott, mogorva, mérges

cigarettázik

ige
  • dohányzik, rágyújt, füstöl (bizalmas), cigizik (bizalmas), pipál (tréfás), szív, bagózik (bizalmas), slukkol (szleng), staubol (szleng), blázol (szleng), cigarettál (régies), spanglizik (szleng), cigaretlizik (tájnyelvi), cigárizik (tájnyelvi)

felekezet

főnév
  • hitközösség, hitfelekezet (régies), vallás, vallási közösség
  • szekta
  • pártfelekezet
  • (tájnyelvi): embercsoport
  • (tájnyelvi): rokonság

fennkölt

melléknév
  • emelkedett, fenséges, magasztos, magasröptű, méltóságteljes, szublimis (választékos), szárnyaló, fennszárnyaló (régies), patetikus, felemelő, választékos, ünnepélyes
  • (régies): öntudatos, büszke

hepehupás

melléknév
  • egyenetlen, göröngyös, buckás, gidres-gödrös, hullámos, dimbes-dombos, hegyes-völgyes, rögös, huplis (tájnyelvi), bérces (tájnyelvi), hompos (tájnyelvi), hápahupás (tájnyelvi), gerebenyes (tájnyelvi), döngörös (tájnyelvi), göcsörkös (tájnyelvi), cepecupás (tájnyelvi)

gurigázik

ige
  • ide-oda görget, karikázik

értelmi

melléknév
  • észbeli, elmebeli, intellektuális, szellemi, logikai, mentális (idegen)

elvétve

határozószó
  • ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)

fal2

főnév
  • főfal, közfal, válaszfal, alapfal
  • kerítés, sánc, palánk, sövény (régies)
  • gát, akadály, korlát, nehézség

gömböc

főnév
  • disznósajt, disznófősajt (tájnyelvi), pucor (tájnyelvi), pálanyja (tájnyelvi)
  • hurka, préshurka (tájnyelvi)
  • disznóhólyag
  • (jelzőként): dundi, köpcös, kövér, testes, korpulens (idegen)

eszközöl

ige
  • szerét ejti, kivitelez, megtesz, megejt, végrehajt, véghezvisz, megvalósít, végbevisz, elvégez, foganatosít, perfektuál (idegen), effektuál (idegen), közreműködik, közbenjár (valakiért), létrehoz

életlen

melléknév
  • tompa, kicsorbult, köszörületlen, buta (régies) Sz: Bécsben bot a bátyja; életlen, mint a bot
  • elmosódott, homályos, kivehetetlen, határozatlan, ködös, bizonytalan

február

főnév
  • másodhó (régies), Halak hava (régies), Böjtelő hava (régies), télutó (választékos), böjtelő (régies)

gúla

főnév
  • piramis